A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. december 1. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a Btk. 342. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és az (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő felhasználással elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt büntetőeljárás indult ellene. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte.
A vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, és az eljárás felfüggesztését indítványozta a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a bíróság büntetővégzését, továbbá az ügyészség vádiratát.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a bíróság büntetővégzésének jogerősítési záradékkal ellátott példányát, továbbá csatolta a büntetővégzésben kiszabott 210.000 Ft pénzbüntetés befizetését igazoló bizonylatot is.
A büntetőeljárás jogerős befejezésére tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács az eljárás folytatásáról az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának kezdeményezésére vonatkozó intézkedésével rendelkezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd jelzőtáblával és útburkolati jellel is kijelölt mozgáskorlátozott személyek szállítására szolgáló gépjárművek részére fenntartott várakozóhelyen parkolt le az általa vezetett személygépkocsival akként, hogy a jármű műszerfalának bal részén, jól látható helyre ki volt helyezve XY jogosult nevére kiállított, határozatlan ideig érvényes mozgásában korlátozott személy részére szóló parkolási igazolvány. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a helyszínről távozott.
A rendőrség civil járőrei ezt észlelték és az eljárás alá vont ügyvédet rendőri intézkedés alá vonták.
Az XY nevére kiállított parkolási igazolvány annak ellenére került a gépkocsi műszerfalán elhelyezésre, hogy annak jogosultját, aki egyébként az eljárás alá vont ügyvéd édesapja, a tárgybeli időpontban nem szállította az eljárás alá vont ügyvéd, aki ily módon, a más nevére szóló valódi közokiratot jogosulatlanul használta fel.
A fenti tényállás alapján a bíróság jogerős és végrehajtható büntetővégzésében az eljárás alá vont ügyvéddel szemben közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bekezdés b) pontja] miatt 210 napi tétel pénzbüntetést szabott ki azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000 Ft-ban állapította meg.
Az ily módon kiszabott, összesen 210.000 Ft pénzbüntetés összegét az eljárás alá vont ügyvéd megfizette.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat. A vezető fegyelmi biztos annak megállapítását indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntetővégzésben megállapított közokirat-hamisítás bűncselekmény elkövetésével megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását indítványozta, az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalásával együtt. Nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban sem fegyelmi, sem vizsgálati eljárás nem volt folyamatban.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra előadta, hogy megbánta a cselekményt, azzal kizárólag súlyosan rokkant édesapjának akart szívességet tenni, az eset nyilvánosságot nem kapott, az ügyvédi minőségéről kizárólag az eljárásban közreműködő hivatalos személyek szereztek tudomást, és mind a büntetőeljárás, mind a jelen fegyelmi eljárás során együttműködő volt. Rögzítette, hogy amennyiben a Fegyelmi Tanács büntetés kiszabását indokoltnak látja, úgy a fegyelmi felelőssége megállapítása esetére írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta. Beadványában részletesen felsorolta az esetében enyhítő körülményeket, így többek között, hogy 4 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és vele szemben korábban semmilyen eljárás nem volt folyamatban. Esetében a bűnismétlés veszélye nem áll fenn.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos, az alábbiak szerint.
A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontja 2021. február 4. napja, így az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Elöljáróban rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi eljárás során a jogerős büntetővégzésben megállapított tényálláshoz kötve van, így a jelen határozatban rögzített tényállást azzal egyezően állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekményt követett el, melyet bíróság jogerős határozatával megállapított.
Az általános közfelfogáson és az ügyvéd jóhírnevén túl, a jogászi hivatás méltóságával és becsületével sem egyeztethető össze, hogy az ügyvéd bűncselekményt kövessen el. Ez a következetes fegyelmi gyakorlat szerint csorbítja és súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét, így a fegyelmi felelősség megállapítására alkalmas fegyelmi vétségnek minősül.
A bűncselekmény, és ezáltal a fegyelmi vétség elkövetését maga az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte, amely cselekményt azonban ténylegesen megbánt, a bíróság által kiszabott büntetést megfizette.
A fegyelmi büntetés körében a Fegyelmi Tanács nem osztotta a vezető fegyelmi biztos pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó indítványát. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint e körben jelentőséget kell tulajdonítani az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett cselekmény jellegének, az általa ismertetett családi körülményeknek, azaz, hogy a súlyosan rokkant édesapja kocsijával parkolt le és számára hagyta ott az autót a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyen.
A büntetés kiszabása során ugyancsak enyhítő körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőeljárás során már más jogkövetkezményt, nevezetesen pénzbüntetést alkalmaztak, továbbá azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 4 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményt nem észlelt, így az Üttv. 108. § a) pontja alapján az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását elégségesnek tartotta.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 10. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 142.)