Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.147/10. határozata

megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztásáról, tájékoztatási, kapcsolattartási kötelezettség megsértéséről; iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember hó 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejelentő terjesztett elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét, valamint a kapcsolattartás mellőzését.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.

A fegyelmi biztos előterjesztette fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és tájékoztatta a bejelentőt.

A Fegyelmi Tanács elnöke a vizsgálat kiegészítését rendelte el és az iratokat a fegyelmi biztosnak visszaküldte. Az intézkedés alapján a fegyelmi biztos megkereste a bejelentőt. A megkeresés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a Budapesti Ügyvédi Kamarához.

A fegyelmi biztos előterjesztette kiegészített fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.

A tényállás:

Bejelentő 1/1 arányú tulajdonában állt a [...] sz. alatti 34 nm alapterületű, 1 szobás lakás ingatlan (továbbiakban: Ingatlan). Bejelentő, mint jogosult és a kötelezett életjáradéki szerződést kötöttek, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett. Az életjáradéki szerződésben az Ingatlan lakott forgalmi értékét felek 11.500.000 Ft-ban állapították meg. Kötelezett kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020. január 1. napjától a bejelentő, mint jogosult részére, annak élete végéig havi 50.000 Ft életjáradékot megfizet, havonta előre esedékesen, legkésőbb a tárgyhónap 10. napjáig. Felek megállapodtak abban is, hogy kötelezett a járadék megfizetésén túl segítséget nyújt bejelentőnek a tavaszi-őszi nagytakarításban.

Kötelezett arra is kötelezettséget vállalt, hogy „amennyiben a járadékra jogosult mindennapi gondozást igényel, úgy ezt biztosítja a jogosult saját otthonában”. Szerződő felek az életjáradéki szerződésben bejelentő javára az Ingatlan 1/1 hányadára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak.

Felek az életjáradéki szerződést módosították, ugyancsak az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével. Az életjáradék összege 75.000 Ft-ra módosult, amelyet kötelezett havonta előre esedékesen, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni.

A bejelentő számos levelet küldött az eljárás alá vont ügyvédnek 2020. szeptembere és 2020. novembere között, kifogásolva, hogy a kötelezett a szerződésben vállaltakat nem teljesíti. Megkereséseire azonban az ügyvédtől írásos választ nem kapott.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján állapította meg, mérlegelve az alábbi körülményeket.

A bejelentő panaszában előadta, hogy az életjáradéki szerződést nem tudta elolvasni, és az közreműködése nélkül készült. A tényállás tisztázása érdekében a Fegyelmi Tanács tanúként idézte a bejelentőt, de idézése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kamarához. Tekintettel arra, hogy a kamara által korábban a bejelentőhöz címzett levelek szintén „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza, a bejelentő további idézésétől eredmény nem volt várható. A rendelkezésre álló tények alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a bejelentő tisztában volt a szerződés tartalmával, az eljárás alá vont ügyvéd közreműködését nem kifogásolta, hiszen a szerződés módosítása iránt is az eljárás alá vont ügyvédet keresték meg. Egyebekben a tényállás a csatolt okiratok és az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján megállapítható volt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Végindítványában a fegyelmi biztos a kiegészített fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat részben tartotta fenn. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a bejelentő leveleire nem válaszolt, és a kamara felé fennálló iratküldési kötelezettségének nem tett eleget. Nem tartotta fenn ugyanakkor, hogy az okiratszerkesztés során az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Tisztázódott az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfél-azonosítási és Pmt.-ből eredő kötelezettségeinek eleget tett. Magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. § (1) és (2) bekezdésében, az ÜESZ 12.3. pontjában, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, ÜESZ 13.10. pontjában, valamint az Üttv. 42. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat, amellyel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Tekintettel, hogy korábban már részesült pénzbírság fegyelmi büntetésben, jelen ügyben is pénzbírság kiszabására tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a kapcsolattartás elmulasztása, valamint az iratcsatolási kötelezettség tekintetében fegyelmi felelősségét elismerte. Határozottan állította ugyanakkor, hogy az okiratszerkesztés során tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

A bejelentő leveleire írásban valóban nem válaszolt, de számos alkalommal beszélt vele telefonon. A fegyelmi eljárással érintett időszakban súlyos beteg férje ápolásáról gondoskodott, aki időközben elhunyt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítvány az alábbiak szerint alapos.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az ÜESZ 13.10. pontja szerint Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.

Az ÜESZ 12.3. pontja szerint Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]

1. A megbízás teljesítése körében

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést nem készített, megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését. Azzal, hogy a bejelentő leveleire írásban nem válaszolt, megsértette az ÜESZ 13.10. pontját.

2. Iratcsatolási kötelezettség elmulasztása

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívására az ügy iratait nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.3. pontját.

[Rendbeliség]

A megbízás körében elkövetett mulasztások tekintetében a Fegyelmi Tanács 1 rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg, míg az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétség. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

[Büntetéskiszabási szempontok]

Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.

A megbízási szerződés készítésének elmulasztása érdeksérelmet nem okozott, tisztázatlan tény nem merült fel. A kapcsolattartás mellőzése alkalmas az ügyvédségbe vetett közbizalom csorbítására, de e körben a Fegyelmi Tanács a súlyos beteg hozzátartozó ápolását olyan nyomatékos enyhítő körülménynek tekintette, amely az írásbeli kapcsolattartás mellőzésének méltányolható indoka. Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása egyebekben sem szorítkozhatott volna másra, minthogy a szerződő felek közötti jogvitában egyik fél képviseletét sem láthatja el a másikkal szemben. További enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállást - ha késedelmesen is - feltárta és a fegyelmi vétség elkövetését elismerte. Súlyosító körülmény a korábban kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés.

A jogsértés súlyát, az általa okozott érdeksérelmet és az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit mérlegelve a Fegyelmi Tanács arra a megállapításra jutott, hogy az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés elegendő ahhoz, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jövőben nagyobb figyelmet fordítson a megbízóval és a kamarával való kapcsolattartásra.

[Költségek]

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.

[Tájékoztatás]

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

[Jogorvoslat]

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 12. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 147.)


  Vissza az oldal tetejére