Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.151/32. határozata

jogszabályba ütköző, vagy jogszabályt megkerülő jogügyletben közreműködés

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. május 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a

fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában csatolta az ügyben keletkezett iratait és érdemi észrevételét, amelyet kiegészített.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az előzetes vizsgálatot megszüntette.

A bejelentő a megszüntetéssel szemben kifogást terjesztett elő. A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának álláspontja szerint „A bejelentésben a bejelentő egy sor – bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felvető – cselekmény miatt is tette meg a bejelentését az ügyvéd ellen. Az elsőfokú határozat érdemben ezzel kapcsolatosan csak annyit állapít meg, hogy ezekre semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre. A bejelentő az első fokon hozott határozat ellen bejelentett kifogásában ezt teszi elsősorban kifogás tárgyává. A kifogáshoz egyébként egy zárt – és azóta sem felnyitott – borítékban egy pendrive-ot csatolt, amely előadása szerint bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A Fegyelmi Tanács elnöke a vizsgálat kiegészítését rendelte el és az iratokat a fegyelmi biztosnak visszaküldte. A vizsgálat kiegészítését követően a Fegyelmi Tanács elnöke az ügyben tárgyalást tűzött ki.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2013. évtől kezdődően a bejelentő és családtagjai, valamint ismerősei számára látott el írásbeli megbízási szerződés alapján számos ügyben jogi képviseletet.

A rendelkezésre álló megbízási szerződések alapján a megbízások tárgyát polgári peres és nemperes eljárásokban történő jogi képviselet képezte, többségében pénzintézetekkel szemben fennálló kölcsöntartozásokkal kapcsolatosan. A megbízási szerződéseket 2015. és 2017. között az eljárás alá vont ügyvéd mondta fel, a felmondások indokolást nem tartalmaztak.

Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a nyomozó hatóság előtt indult büntetőeljárásban K.D. gyanúsított védelmét látta el. A gyanúsított a büntetőeljárás során védekezésében azt állította, hogy ő 2007. óta a bejelentő alkalmazottja volt, aki a bejelentő utasításai alapján tevékenykedett. A büntetőeljárásban a bíróság 2019. évben a bejelentő letartóztatását is elrendelte. 2019 decemberében a bejelentő lánya felkereste az eljárás alá vont ügyvédet az ügyvédi irodájában, hogy az akkor letartóztatásban lévő édesapjáról érdeklődjön. A beszélgetésről a bejelentő lánya felvételt készített. A bejelentő feljelentést tett az ügyészségen a jelen eljárással megegyező tényállás miatt. A feljelentésben foglaltak alapján az ügyészség nyomozást rendelt el az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a Btk. 296. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő vesztegetés elfogadásának bűntette hatósági eljárásban, valamint a Btk. 299. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, a Btk. 367. § (1) bekezdésébe ütköző zsarolás bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett lopás bűntette és a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette gyanúja miatt. A bejelentő vallomásának megváltoztatását követően az ügyészség álláspontja szerint elegendő bizonyíték az eljárásban nem állt rendelkezésre, további bizonyíték beszerzése pedig nem volt várható, ezért a Btk. 296. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő vesztegetés elfogadásának bűntette hatósági eljárásban, valamint a Btk. 299. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés büntette miatt indított eljárás – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – megszüntetésre került. A fennmaradó vagyon elleni bűncselekmények nyomozása tekintetében a nyomozás áttétele felől határozott, az ügyvédi iroda székhelye szerinti rendőrkapitánysághoz. A rendőrkapitányság határozatával a Be. 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárást megszüntette. Az ügyészség a bejelentő panaszának helyt adott és a nyomozó hatóság megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte. A büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van, azonban az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a nyomozóhatóság gyanúsítást nem közölt.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd védekező iratában a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el és kérte az előzetes vizsgálat megszüntetését. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő utoljára 2013ban volt ügyfele, azonban ezt a megbízást – a bejelentő elmondásával ellentétben – ő maga mondta fel, mert nem fizette a megállapodott megbízási díjat. Az eljárás alá vont ügyvéd határozottan tagadta, hogy valaha pénzt követelt volna a bejelentőtől vagy családtagjaitól, ahogy azt is, hogy bármilyen tárgyat vagy pénzeszközt a bejelentőtől letétbe vett volna. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy K.D. 2013. óta ügyfele és a bejelentő által hivatkozott ügyben 2019. óta látja el védelmét. A hivatkozott ügyben K.D-t pénzmosással vádolják, mely ügyben terhelő vallomást tett a bejelentővel szemben, mint a bűnszervezet vezetőjével szemben, aki ennek következményeként letartóztatásba került. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő megbízásából 2020. március 12-én felkereste két ügyvéd, akik egy súlyos fenyegetéseket tartalmazó levelet adtak át részére. Az eljárás alá vont ügyvéd elmondta, hogy F.E-t ugyan ismeri, de őt szexuálisan soha nem zaklatta. Az eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy F.E. mindössze egyszer járt nála jogi tanácsadáson egy cég adásvétellel kapcsolatosan, amelyet nem vállalt el, mert kiderült, hogy a céget egy strómannak kívánta értékesíteni. Az eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy a bejelentőtől ő és felesége is több fenyegető, zsaroló levelet is kapott, ezért feljelentést tett kényszerítés bűntette miatt. Az eljárás alá vont ügyvéd mellékelte a feljelentését, valamint az annak áttételéről rendelkező ügyészi határozatot, valamint ismételt felhívásra a még rendelkezésre álló megbízási szerződéseket, felmondásokat és egyéb, főként polgári peres iratokat.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fenntartotta a beadványában előadottakat, a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy a bejelentő úgy nyilatkozik, hogy hozzá kéthetente bejárt a lánya és le akarta állítani az eljárás alá vont ügyvédet, azonban a jelen eljárásban becsatolt fél évnyi levelezésben egy szót sem ejtettek erről, se az 50 millióról, se a lakása kirablásáról.

A bejelentő nyilatkozata:

A bejelentő a bejelentésében az alábbiakat adta elő: a bejelentő álláspontja szerint 2013 nyarán 200.000 Ft + ÁFA/hó összegű átalánydíjazású ügyvédi megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, aki a nyolc polgári peréből egyet sem nyert meg, ezért a megbízást 2015. év végén megszüntette, azonban az eljárás alá vont ügyvéd ettől az időponttól kezdve haragos viszonyt ápolt a bejelentővel. A bejelentő beadványában azt állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy volt kollégája, K.D. jogi képviselőjeként 2019 nyarán megzsarolta azzal, hogy amennyiben nem fizet részére 50.000.000 Ft-ot, úgy fogja irányítani ügyfelét, hogy a bejelentő is belekeveredjen az ügybe. A bejelentő bejelentésében előadta, hogy megijedt, de csupán 32.500.000 Ft-ot tudott összeszedni és átadni az eljárás alá vont ügyvédnek, aki erre felháborodott és közölte, hogy az ügyfele a bejelentőre fog vallani. A bejelentő előadta, hogy az érintett üggyel kapcsolatban kihallgatták, ahol 6 hónapig tartó letartóztatásba is helyezték. A bejelentő állította azt is, hogy a letartóztatása alatt az eljárás alá vont ügyvéd a családtagjait zaklatta. Az eljárás alá vont ügyvéd többek között behívatta magához a bejelentő nővérét, hogy vigyenek be neki 50.000.000 Ft-ot, különben a börtönben fog „megrohadni”.

A bejelentő szerint az eljárás alá vont ügyvéd a lányát is felhívta telefonon azzal, hogy vigye be hozzá a bejelentő 5 darab nagy értékű karóráját, mert egy esetleges jövőbeni házkutatás esetén azokat bizonyosan le fogják foglalni. Miután a bejelentő házi őrizetbe került, hiányolta az óráit, de az eljárás alá vont ügyvéd azt válaszolta, hogy azokat értékesítette, amelyről a bejelentő állítólag hangfelvétellel is rendelkezik. A bejelentő állította azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd F.E-t szexuálisan zaklatta, ahogy azt is, hogy több általa bérelt ingatlant kipakolt, kifosztott, miközben értékes ingóságokat és iratokat távolított el a lakásokból. A bejelentő panaszához semmilyen iratot vagy más bizonyítékot nem csatolt.

A bejelentő hat hónapos letartóztatást követően házi őrizetbe került, amely intézkedés foganatosítása után nagyon gyorsan (gyakorlatilag a nyomkövető eszközt telepítő rendőrök és technikusok eltávozása után öt percre) megjelent az eljárás alá vont ügyvéd a lakásban. Előtte nem sokkal hívta fel a lányát azzal, hogy meglátogatja. Másfél órát tartózkodott ekkor ott. Ez a másfél óra másról sem szólt, mint fenyegetésekről, illetve magyarázkodásról. Elhangzott az is, hogy az elvitt vagyontárgyak a biztosítékok arra, hogy ne tegyen a bejelentő ellenlépéseket. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéddel már nem tartotta a kapcsolatot, csupán egy alkalommal találkoztak a nyomozóhatóság által foganatosított szembesítésen.

A fegyelmi tanács a bejelentő által becsatolt hangfelvételt a fegyelmi tárgyaláson lejátszotta, a felvétel meghallgatását követően az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő lánya által készített hangfelvétel vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy a felvételen hallható különböző pénzekkel kapcsolatban a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa előtt folyamatban volt másik fegyelmi eljárásban minden ezzel kapcsolatos okiratot csatolt. Az ingatlan és a hajó is ahhoz kapcsolódott. A bejelentő és családtagjai eladták ezeket a dolgokat, abból fizették ki a tartozásokat. A cég, amelynek a tulajdonában voltak a vagyontárgyak, a bejelentő lányának cége volt.

A bejelentő lányát a fegyelmi tanács több alkalommal idézte a fegyelmi tárgyalásra, azonban szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Írásbeli vallomásában előadta, hogy 2019. július 18. napján 5 db nagy értékű karórát adott át az eljárás alá vont ügyvédnek, ezt követően az édesapja a BV intézetből adott neki meghatalmazást arra, hogy szerezze vissza az órákat az eljárás alá vont ügyvédtől, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazást látva kinevette és nem adott vissza neki semmit.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában előadta, hogy álláspontja szerint a fegyelmi tanács kifejezetten terjedelmes bizonyítást vett fel, okiratokat szerzett be és tanút hallgatott ki, ennek ellenére a fegyelmi vétséget megalapozó tényre nem derült fény. Kétségtelen, hogy számos terhelő adat hangzott el a bejelentő részéről, ezek azonban egytől-egyig bűncselekmények elkövetésére utalnak. A bűncselekmények elbírálása viszont nem a fegyelmi eljárás körébe tartozik, hanem büntetőeljárásra, amelynek a nyomozása jelenleg is folyamatban van. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja szerint szüntesse meg.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartás 2019. évben történt, így az anyagi jogi normák, valamint az eljárás lefolytatására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a FESZ rendelkezései az irányadóak.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget az alábbi indokok miatt.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy a jelen eljárás tárgyát képező cselekmények a bizonyítottságuk esetén vagyon elleni bűncselekmények elkövetését alapozzák meg, amely cselekmények felderítése és nyomozása a Be. 31. §-a értelmében a nyomozó hatóság (rendőrség, ügyészség) hatáskörébe tartozik. Jelen eljárásban megállapításra került, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el az eljárás alá vont ügyvéd ellen a jelen eljárás tényállásával maradéktalanul megegyező tényállás vonatkozásában, amely részben megszüntetésre került, a fennmaradó vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van, azonban az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a nyomozó hatóság gyanúsítást nem közölt. Jelen eljárásban kifejezetten és önállóan elbírálható fegyelmi vétség megállapítására nem kerülhetett sor.

Megállapítható, hogy a nyomozó hatóság a rendelkezésére álló nyomozási eszközök igénybevételével sem jutott el odáig, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben gyanúsítást közöljön, így jelen eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének a kétséget kizáró bizonyossággal történő megállapítása kizárt.

Amennyiben a nyomozó hatóság az eljárás alá vont ügyvéddel szemben gyanúsítást közöl és a büntetőjogi felelőssége megállapításra kerül, az természetesen az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását indokolhatja egy új fegyelmi eljárásban.

131. § (3) A fegyelmi tanács a határozatában

a) az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy

b) az eljárást megszünteti.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 151.)