Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.153/6. határozata

megbízó tájékoztatásának elmulasztásáról, küldemények kézbesíthetetlenségéről, iratcsatolási kötelezettség megsértéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 1. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos – ebből két esetben folytatólagos – fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét kifogásolta.

Előadta, hogy 2020. április 30. napján adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy őt baleseti kártérítés iránt indított perében képviselje. Tudomása szerint az eljárás alá vont ügyvéd módosított keresetet nyújtott be, azonban az ügy további fejleményeiről többszöri ígérete ellenére sem tájékoztatta.

A bejelentő ezért a bíróságtól érdeklődött, és telefonon tudta meg, hogy a bíróság tárgyalást tartott az ügyében, amelynek során a keresete elutasításra került. Az ítélet, amely a bejelentőt perköltség fizetésére is kötelezte, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A bejelentő a következő napon bement a bíróságra, ahol az ügy aktájából szerzett tudomást arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy kivétellel nem töltötte le a bírósági értesítéseket.

A bejelentő sérelmezte, hogy az ügye állásáról az eljárás alá vont ügyvédtől nem kapott tájékoztatást, ideértve az elsőfokú ítélet tartalmát és a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó kioktatást sem. Az eljárás alá vont ügyvéd azt sem jelezte felé, hogy az ügyben nem kíván eljárni.

Előadta továbbá, hogy egyeztetést kezdeményezett a helyzet rendezése érdekében az eljárás alá vont ügyvéddel, aki bár elektronikus levelezésük során erre hajlandóságot mutatott, a konkrét időpont egyeztetésére már nem volt hajlandó, azóta a bejelentő megkereséseire nem válaszol.

A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot és az erről szóló értesítésében felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül csatolja be.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást a második értesítést követően rendelkezésére álló 5. munkanapon belül sem vette át, iratokat nem csatolt.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, ugyanis álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

– a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról, a bírósági tárgyalás kitűzéséről, beadványa, illetve az ítélet tartalmáról, továbbá a jogorvoslati lehetőségeiről;

– nem gondoskodott a küldemények átvételéről;

– a Kamara felhívására nem reagált, nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait,

megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésében, 39. §-ban, a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.5 pontjában foglaltakat, valamint az ÜESZ 2.1, 2.2, 12.2 a) és 12.3 pontjait, és ezzel 3 rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy őt baleseti kártérítés iránt indított perében képviselje. Az eljárás alá vont ügyvéd módosított keresetet nyújtott be a bíróságra, azonban ezt követően az ügy további fejleményeiről nem adott tájékoztatást a bejelentőnek.

A bejelentő a bíróságtól tudta meg telefonon, hogy a megtartott tárgyaláson a keresete elutasításra került és őt a bíróság perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A bejelentő iratbetekintésre bement a bíróságra, és az ügy aktájából megbizonyosodott a fentiekről, továbbá arról is tudomást szerzett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy kivétellel nem töltötte le a bírósági értesítéseket.

A bejelentő ezt követően egyeztetést kezdeményezett a helyzet rendezése érdekében az eljárás alá vont ügyvéddel, amely azonban nem vezetett eredményre, az eljárás alá vont ügyvéd sem telefonos, sem e- mailes megkeresésekre sem válaszol.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítésében felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül csatolja be.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást a második értesítést követően rendelkezésére álló 5. munkanapon belül sem vette át, iratokat nem csatolt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát fenntartó nyilatkozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a tényállást a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltak szerint állapítsa meg, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, és vele szemben 350.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványát és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról szóló értesítést a második értesítést követően rendelkezésére álló 5. munkanapon belül sem vette át, nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

39. § (2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult.

(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról:

1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani

b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének ...

d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,

valamint

f) fellelhetőségének

infrastrukturális feltételeit.

1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.

6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely – jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló – eseti felhívásának.

12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által előadottakat nem vitatta és nem merült fel olyan körülmény, amely a bejelentői előadás valóságtartalmával kapcsolatban kétséget ébresztene.

Az eljárás alá vont ügyvéd teljes passzivitása a fegyelmi eljárás során meg is erősíti azt a bejelentői előadást, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a részére elektronikus úton küldött bírósági, illetve kamarai iratokat nem veszi át, illetve valószínűsíti, hogy a kapcsolattartásra sem biztosít lehetőséget.

Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül a bejelentésben ismertetett tényállás alapján azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak értelmében 1 rendbeli szándékos folytatólagos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal ugyanis, hogy a bejelentőt peres ügyének alakulásáról, tárgyalás kitűzéséről, illetve jogorvoslati lehetőségéről nem tájékoztatta, megsértette az Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdésében, és az ÜESZ 2.2, 2.4 pontjaiban foglaltakat, továbbá azzal, hogy az elsőfokú ítélet ellen jogorvoslattal nem élt, megsértette az ÜESZ 2.1 pontjában foglaltakat, 1 rendbeli – az egy megbízáson belüli többszöri szabályszegésre figyelemmel – folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot tenni nem köteles, azonban az ügyvédi kamara és szervei részére az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai felhívásokat nem vette át, az előzetes vizsgálati eljárás során semmilyen nyilatkozatot nem tett, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta be.

Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség elkövetését e vonatkozásban is megalapozottnak találta, figyelemmel az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakra, amely ugyancsak 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a bejelentő által csatolt iratokból és a fegyelmi eljárás adataiból tényként állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a számára küldött elektronikus küldeményeket nem veszi át és ügyfelével a kapcsolattartást nem teszi lehetővé.

Az ügyvédi iroda köteles biztosítani elérhetőségének infrastrukturális feltételeit, valamint a részére címzett küldemények átvételét. Ennek elmulasztásával az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiségek megfeleléséről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról 1.1 és 1.5 pontjában foglaltakat, amellyel 1 rendbeli szándékos folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd összesen 3 rendbeli – ebből 2 esetben folytatólagos – szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét az Üttv. 109. § alapján mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A fegyelmi tanács a büntetés mértékének meghatározása során figyelemmel volt az eljárást alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 153.)