Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.155/13. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. október 27. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységének nem megfelelő ellátását, valamint tájékoztatásának elmulasztását kifogásolta.

A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.

A fegyelmi biztos felhívására bejelentő iratokat (számla, ügyvédi maghatalmazás) csatolt.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd igazoló jelentést nem terjesztett elő.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

A Fegyelmi Tanács elnöke vizsgálat kiegészítést rendelt el és az iratokat visszaküldte a fegyelmi biztosnak. A fegyelmi biztos felhívására a bejelentő 2021. június 17. napján a bejelentését kiegészítette és iratokat csatolt (3 db tértivevény).

A Fegyelmi Tanács által elrendelt vizsgálat-kiegészítés alapján a fegyelmi biztos beadványt terjesztett elő, melyben kérte a bejelentő által csatolt számla és ügyvédi meghatalmazás tényállás körében történő mellőzését.

A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségének 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása mellett.

A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni. A Fegyelmi Tanács elnökének felhívása az eljárás alá vont volt ügyvéd lakcíméről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

A tényállás

A bejelentő bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel egy ismerősön keresztül ismerkedett meg. A bejelentő 2019. február 21. napján bízta meg az eljárás alá vont volt ügyvédet apaság megállapítása ügyében, mely ügyben a korábbiakban a bejelentő már felvette a kapcsolatot az illetékes gyámhatósággal. A bejelentő bejelentésében úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügy sikeres kimenetelével bíztatta és azt ígérte, hogy rövid időn belül elintézi, hogy az ügyben DNS vizsgálatra kerülhessen sor. Az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyben 4 db levelet írt meg és küldött el, azonban azt követően a bejelentő számára elérhetetlenné vált, telefonhívásaira és a részére megküldött SMS-ekre nem reagált. A bejelentő bejelentésében úgy nyilatkozott, hogy az apaság megállapítása ügyében megfizetett 100.000 Ft munkadíjat az eljárás alá vont volt ügyvédnek.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd többszöri felhívás ellenére sem csatolta az ügy releváns iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra.

A fegyelmi biztos végindítványa

A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem látta el az ügyvédi megbízásban vállalt feladatát, valamint nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 2.1. és 2.2. pontjában írt rendelkezéseket, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, egyúttal marasztalja az eljárás költségeiben.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.

A bejelentő bejelentésében rögzítette, hogy 2019. február 21. napján megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont volt ügyvéddel apaság megállapítása ügyében, melyhez a fegyelmi biztos felhívására bejelentő csatolt egy 2019. február 21. napján kelt készpénzfizetési számlát, mely „feljelentés” tárgyában került 100.000 Ft összegről kiállításra. Bejelentő csatolt továbbá egy 2019. május 23. napján kelt ügyvédi meghatalmazást, amely pótmagánvádas eljárásra vonatkozott. A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a csatolt iratok és a bejelentő bejelentésében foglalt kifogásai nem állnak összefüggésben egymással.

A fegyelmi biztos felhívására bejelentő érdemben nem nyilatkozott és az apaság megállapítása iránti üggyel kapcsolatban számlát, valamint ügyvédi meghatalmazást, megbízási szerződést nem csatolt, ugyanakkor csatolt 3 db tértivevényt. Valamennyi tértivevény kézbesítésének kelte 2020. február 6. napja és a visszaküldés címzettje a bejelentő. Két tértivevény címzettje az ügyészség, míg a harmadik tértivevény címzettje a [...] Hivatal. A bejelentő a benyújtott tértivevényekhez kapcsolódó leveleket csatolni nem tudta, így azok tartalma sem nyert bizonyítást.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A bejelentő által előadottak és a Fegyelmi Tanács rendelkezésére álló iratok alapján nem állapítható meg, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között apaság megállapítása ügyében megbízás jött volna létre. Figyelemmel arra, hogy a tértivevények visszaküldési címe a bejelentő lakcíme, így önmagukban a tértivevények, a tértivevényekkel feladott levelek hiányában ugyancsak nem bizonyítják azt, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között apaság megállapítása ügyében keletkezett volna megbízás.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére.

Figyelemmel arra, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között apaság megállapítása ügyében megbízás jött volna létre, így nem értékelhető az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére az sem, hogy a létre nem jött megbízásban az eljárás alá vont volt ügyvéd nem volt a bejelentő számára elérhető.

A bejelentő által csatolt iratokhoz kapcsolódó ügy(ek)ben a bejelentő kifogást nem terjesztett elő az eljárás alá vont volt ügyvéd eljárásával szemben, pusztán csatolta a két dokumentumot.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd büntetőügy(ek)ben történő eljárását a Fegyelmi Tanács vizsgálat kiegészítésére vonatkozó felhívását követően sem tette az eljárás tárgyává, így az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségét ebben a körben sem lehetett megállapítani.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 4. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 155.)


  Vissza az oldal tetejére