A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. szeptember 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd
nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben kifogásolta, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ő jogi képviseletét nem megfelelően látta el, bejelentéséhez e-mail váltásokat és egyéb iratokat csatolt.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelt el, és felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy 8 napon belül a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatot és észrevételeket tartalmazó beadványában fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Álláspontjának alátámasztására iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálatot további 3 hónapra meghosszabbította, majd az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette a tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában tartalmában elsősorban a határozat saját hatáskörben történő visszavonását és az eljárás megszüntetését, másodsorban a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta. Beadványához csatolta a felmondását és a megbízó kapcsolattartójának megküldött e-maileket.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság áttételt elrendelő végzésről nem tájékoztatta megbízóját, álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy e magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és 39. § (5) bekezdésében foglaltakat megsértette.
A tényállás:
A bejelentő a fennálló tulajdonjogi vitájának rendezése ügyében kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet. A bejelentő lánya ügyvédi megbízási szerződésben megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy lássa el az ő és a bejelentő képviseletét a [...] alatti külterületi ingatlan tulajdonjogának rendezése ügyében. Az ügyvédi megbízási szerződésben a megbízók kifejezetten kérték a peres eljárás Bíróság1 előtt történő megindítását. A megbízás tartalmazza az eljárás kockázatára történő figyelmeztetést is.
Ezt követően a bejelentő lánya és a bejelentő ügyvédi meghatalmazást írt alá a perbeli képviselet ellátására. Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet 2020. január 28-án előterjesztette a Bíróság1-re.
A Bíróság1 végzésével a keresetlevél áttételét rendelte el a Bíróság2-re, mely bíróság a keresetlevelet végzésével visszautasította.
2020. június 16-án a bejelentő veje e-mailben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Bíróság2től a bejelentő megkapta a keresetet elutasító végzést, és kérte a tájékoztatását, hogy ezt mire vélje. Az eljárás alá vont ügyvéd titkársága a visszautasító végzést a tárhelyről letöltötte, ennek ismeretében az eljárás alá vont ügyvéd részletes tájékoztató választ küldött a bejelentő vejének.
Az eljárás alá vont ügyvéd az áttételt elrendelő végzését a 2020. június 18-án 17:43 perckor töltötte le a tárhelyről.
Az eljárás alá vont ügyvéd levelében az ügyvédi megbízást felmondta, és a bejelentő leánya részére a korábban teljesített teljes ügyvédi munkadíjat visszafizette és a felmerült utazási költséget is megtérítette.
A fegyelmi tanács az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyre idézte az eljárás alá vont ügyvédet, aki további bizonyítási indítványt terjesztett elő, melynek pontosítására a fegyelmi tanács elnöke póthatáridőt biztosított a részére. Az eljárás alá vont ügyvéd ismételt nyilatkozatot tett és további iratokat csatolt.
A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd megjelent, változatlanul nem ismerte el, hogy a magatartásával megsértette volna az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és 39. § (5) bekezdésében foglaltakat és ezáltal fegyelmi vétséget követett volna el. Előadta, hogy a keresetlevél Bíróság2 általi visszautasításáról a bejelentő vejétől szerzett tudomást 2020. június 16-án 21:46 perckor, melyre másnap délelőtt - a végzés tárhelyről történő aznapi letöltését követően - részletesen válaszolt. Az áttételt elrendelő végzésről később szerzett csak tudomást, egyben vállalta, hogy 15 napon belül csatolja az iratok (visszautasítás és áttétel) kézbesítésére vonatkozó dokumentumokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd irattal igazolta, hogy a Bíróság2 keresetet visszautasító végzését 2020. június 17-én 07:28 perckor töltötte le a titkársága, a Bíróság1 áttételt elrendelő végzését 2020. június 18-án 17:43 perckor töltötte le.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett és ezt igazolta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen eljárásban azt vizsgálta a fegyelmi tanács, hogy a Bíróság1 áttételt elrendelő végzését az eljárás alá vont ügyvéd a Bíróság2 visszautasító végzés kézbesítése előtt, vagy után kapta-e meg és ennek okán terhelte-e tájékoztatási kötelezettség a bejelentő felé.
A csatolt iratokból megállapítható volt, hogy a Bíróság1 áttételt elrendelő végzésének letöltése a Bíróság2 keresetet visszautasító végzésének a letöltését követően történt, amelynek tartalmáról a bejelentőnek már tudomása volt, így külön az áttételt elrendelő végzésről az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatási kötelezettség nem terhelte annak okafogyott jellege miatt sem.
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt alaposnak találta, megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, mert az eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem meríti ki az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, így a fegyelmi vétség elkövetésének a megállapítását mellőzte, ezért az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A költségekről a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.6. pontja szerint határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 30. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 157.)