Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának 2021.F.159/5. határozata

ügyvédi reklám, ügyvédi honlap szabályainak megszegéséről

A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt 1 rendbeli szándékos és egyben folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget követett, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

Az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont személy ellen Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának hivatalos tudomásszerzése alapján indult előzetes vizsgálati eljárás. Az előzetes vizsgálatot követően a fegyelmi biztos határozatával kezdeményezett fegyelmi eljárást az eljárás alá vont személlyel szemben.

A tényállás:

Az eljárás alá vont személyt 2018. november 14. napján jegyezték be az ügyvédjelölti névjegyzékbe. Tevékenységét a [...] Ügyvédi Iroda munkavállalójaként végzi.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a Facebook-on két profilt tartott fenn. Az egyik „XY” néven, amely lap szerint a munkahelye a [...] Ügyvédi Iroda, a másik pedig a „dr. XY” néven fenntartott profil, amelyben a honlap azonosítója szerint az eljárás alá vont személy ügyvéd/ügyvédi irodaként került feltüntetésre.

A Facebook oldalon több személy bejegyzése található, így a [...] napján kelt bejegyzés, amelyik szerint egy adásvételi szerződés húzódott el, amely ügyben az eljárás alá vont személyt keresték meg, aki két hét alatt rendkívül kedvező áron tett pontot az ügymenet végére.

Míg a [...]-kor kelt bejegyzés szerint egy kártérítési ügyben sikerült eredményesen kártérítést igényelni egy légitársaságtól az eljárás alá vont személy segítségével. A bejegyzés ajánlja mindenkinek az

„ügyvédurat”.

Az eljárás alá vont személy ez utóbbi kommentre érdemben válaszolt, miszerint: „Nagyon köszönöm, és örülök, hogy segíthettem! (ugyan a teljes jogú ügyvédség megszerzéséig még áll előttem pár kihívás, de az ilyen és ehhez hasonló jogviták megoldását mindez nem gátolja).”

A dr. XY ügyvéd/ügyvédi iroda profilú Facebook lapon szerepel a Budapesti Ügyvédi Kamara névjegyzékbe felvevő okirata, amelyen egy szárazbélyegző található.

A fegyelmi biztos indítványa:

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában számos fegyelmi szabályszegést rótt az eljárás alá vont személy terhére, melyeket a fegyelmi tárgyaláson is fenntartott, így álláspontja szerint az eljárás alá vont személy megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, a 28. § (2) bekezdésének, a 62. § (1) bekezdésének, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 9.1., 10.1., 10.3. és 10.6. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi felelősség megállapítását kérte azzal, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta és kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy azzal egyezően állapítsa meg a tényállást a bejelentésben szereplő bizonyítékok alapján, és állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt egy rendbeli, szándékos és folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, egyúttal írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazását kérte, továbbá a költségekben való marasztalást.

Álláspontja szerint, mivel az eljárás alá vont ügyvédjelölt a fegyelmi felelősségét elismerte, részben változtatott is a sérelmezett honlapon, ezért ennél súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása szükségtelen.

Az eljárás alá vont védekezése:

Az eljárás alá vont személy (több esetben) írásban igen részletesen és szóban is előadta álláspontját. Írásbeli védekezéséhez mellékleteket is csatolt. Az írásbeli védekezésében a felelősségét vitatta. Csatolta principálisának írásbeli nyilatkozatát, mely szerint a munkaviszonya során a jogszabályok betartásával végzi tevékenységét az eljárás alá vont személy, principálisának megelégedésére. Csatolt továbbá az ügy szempontjából lényegtelen adatokat az adott profil látogatottságát illetően.

Fegyelmi felelősségét a tárgyaláson - az írásbeli védekezésén részben változtatva - döntően elismerte.

Kérdésére válaszolva előadta, hogy tudja, hogy az ügyvédjelöltnek nincs ügyfele. A kérdéses profilhoz kapcsolódó vélemények között szereplő két személy valós profilú személyek voltak, akik két kommentet helyeztek el az oldalon. Mindkettő személyes jó ismerőse, egyikük a legjobb barátja.

Még az egyetemre járt, amikor segített elindítani azt az ügyet, amelyben a légitársaság volt az ellenfél. Utánanézett az eljárásnak, keresett egy nyomtatványt, tanácsot adott neki és a jó ismerőse sikeresen eljárt a tanácsa alapján.

Előadta, hogy ez a facebook oldal nem egy hivatalos, magas minőségű oldal volt, oda bárki írhatott, aki akart.

A másik kommentelőnek (aki a legjobb barátja) jogilag semmit nem csinált sem az eljárás alá vont személy, sem az ügyvédi iroda. A kommentelő családtagjai csináltak egy három szerződéses, több ingatlant érintő ügyletet családon belül (ajándékozást, adásvételt), így volt három szerződés a szülei, valamint ő közötte és a felesége között. Megbíztak egy ismerős ügyvédet ezekkel, mondta, hogy maradt még egy szerződés. Megkérdezte az eljárás alá vont személy a principálisát, hogy elvállalják-e. Az adásvételi szerződés, amit ténylegesen csinált az ügyvédi iroda, nem a kommentelő, hanem a szülei ügylete volt. 48 órán belül aláírták a szerződést, a földhivatal is nagyon gyorsan eljárt. A kommentelő ennek az örömének adott hangot a kommentjével, hogy nagyon gyorsan elintézték ezt az utolsó ügyletet. Nyilván úgy fogalmazott a kommentelő, hogy az ő ügye volt és az eljárás alá vont személyt említi. Ez azért volt, mert a kommentelő az eljárás alá vont személlyel volt kapcsolatban végig, ő segített mindenben. Óhatatlan volt, hogy vele azonosítsa ezt a tevékenységet.

A facebook bejegyzésből valóban nem derült ki, hogy a kommentelő és az eljárás alá vont személy legjobb barátok. Nem kérte az eljárás alá vont személy, hogy ő ezt tegye fel kommentként, de nem is nehezményezte azt.

Ténylegesen üzleti profilt az eljárás alá vont személy nem akart létrehozni.

Kérdésére előadta az eljárás alá vont személy, hogy lehet, hogy van reklámértéke egy ilyen profilnak, de nem gondolta ezt korábban.

Írt pár kedves szót a kommentelő, az eljárás alá vont személy pedig megköszönte.

Az oldal követői a régi ismerősei, akik végig követték, hogy lediplomázott, majd utóbb ügyvédjelölt lett. Nem merült fel benne, hogy ez reklámértékű lehet, ha egy ilyen Facebook-profilt hoz létre.

A másik bejegyzéssel kapcsolatban előadta, hogy megköszönte a kedvességet és azonnal kijavította, próbálta egyértelművé tenni, hogy ügyvédjelölt és nem ügyvéd. Előadta, hogy magán az oldalon sincs olyan tartalom, amiből az kiolvasható, hogy ügyvéd lett volna az eljárás alá vont személy

További kérdésre előadta, hogy fel sem merült benne, hogy ezt ennyire ki kell hangsúlyozni, nevezetesen, hogy nem ügyvéd. Eszébe se jutott semmilyen kamarai szabályt szándékosan megszegni. Egyetem alatt is volt két publikációja, ami megjelent, szerette volna ezt a profilt fenntartani, hogy legyen kommunikációs sávja, de ha felmerült volna benne, hogy ez reklámtevékenységnek minősülhet, és ebből baja lehet, meg sem csinálta volna ezt az oldalt.

A szárazbélyegzős képpel összefüggésben előadta, hogy a profilon szereplő képnél ott van, hogy „ügyvédjelölti tagozat”. Szárazbélyegző azért került rá, mert szép. Az átlagember annyit lát, hogy ügyvédi iroda meg szárazbélyegző, tehát valami jogi dolog. Nem gondolta, hogy ha valaki ránéz a képre, a szárazbélyegző miatt azt mondja, biztosan ügyvéd, mert a laikusok körében ez nem egyértelmű.

Kérdésre előadta továbbá, hogy időközben azért alakította át ezt a Facebook-profilt, mert megértette, hogy miben hibázott. Megnézte a kamarai szabályzatot, hogy mit ronthatott el. Végignézte több ügyvédi iroda oldalát, látta, hogy ez a véleményezési opció ott van, nem gondolta, hogy ez problémás, de inkább leszedte, mert olvasta, hogy megtévesztésre adhat okot.

Előadta kérdés nélkül, hogy az egész oldalt törli, ha kell. Közölte, hogy a neve mellett már kint van, hogy ügyvédjelölt.

A fegyelmi tárgyaláson elhangzottak alapján előadta, hogy egyetért már azzal, hogy nem hozhatta volna létre az oldalt, és az alkalmas a megtévesztésre. Úgy gondolta, hogy hibázott, amikor ezt létrehozta. Nem gondolta az oldal létrehozásakor, hogy bármilyen szabályt megsért. Elmondta, hogy amikor az eljárás alá vont személy a kamarai szabályokat elolvasta, akkor ott a 9.1. pont leírja, hogy ki minősül ügyvédnek, leírja, hogy az ügyvédek reklámtevékenységére milyen szabályok vonatkoznak.

Az eljárás alá vont ezt úgy ítélte meg, hogy mivel a kamarai szabályzat úgy egyébként a joggyakorló ügyvédjelölt fogalmát ismeri, ezek a szabályok nem vonatkoznak rá, mint ügyvédjelöltre, hanem csak az ügyvédekre, így ez az oldal nem minősült ügyvédi honlapnak, hiszen ő, mint ügyvédjelölt semmilyen szolgáltatást nem nyújt. Ennek a profilnak lehet reklámértéke és az ügyvéd/ügyvédi iroda megjelölés megtévesztő lehet.

Összefoglalva, az eljárás alá vont személy a felelősségét - utóbb - nem vitatta; közvetve elismerte. Egyúttal a profil beállításain már korábban változtatott, míg utóbb a fegyelmi tárgyalást követően megszüntetni is ígérte, mely ígéretének eleget is tett utóbb (erről a határozat írásba foglalásakor történt ellenőrzése során a Fegyelmi Tanács is meggyőződhetett).

Az okirati bizonyítékok körében az volt megállapítható, hogy a kommentek egy olyan Facebookprofilon jelentek meg, ahol a profilt üzemeltető neve alatt az ügyvéd/ügyvédi iroda szerepelt, továbbá az ügyvédjelölti tagozat által kiadott bizonyítvány mellett egy szárazbélyegző látható.

Az okiratként csatolt principálistól származó iratnak semmilyen jelentőséget nem tulajdonított a Fegyelmi Tanács, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy esetében az egyéb esetek, ügyek és az általában tanúsított magatartás a konkrét fegyelmi eljárás tárgyát tekintve nem releváns, továbbá tanúként is kihallgatásra került az eljárás alá vont személy principálisa.

Az eljárás alá vont személy principálisának tanúkénti kihallgatása semmilyen ügyet előrevivő információt nem hordozott.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa - döntően - alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a MÜK Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) Preambulumának g) pontja az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei között határozza meg az ügyvéd szakmai hozzáértését.

Az ÜESZ 12.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

Az Üttv. 62. § (1) bekezdése szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján, munkáltatója, valamint munkáltatójával egy ügyvédi társulásba, vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.

Az Üttv. 28. § (2) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg.

Az ÜESZ 9.1. pontja értelmében az ügyvéd, az ügyvédi iroda (...) jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni, feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem megtévesztő, és nem sérti a Preambulumban megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket.

Az ÜESZ 10.1. pontja szerint az ügyvédi honlapon, az ügyvéd valamely közösségi platformon létesített profilján, vagy az ügyvéd interneten való más megjelenése (a továbbiakban együtt: ügyvédi honlap) során tárgyilagos, az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető tartalom tehető közzé.

Az ÜESZ 10.3. pontja szerint az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv.

Az ÜESZ 10.6. pontja szerint az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél az ügyvédi honlapon nem nevezhető meg.

Az ÜESZ 10.1. pont szerinti rendelkezését tekintve a Facebook-profilt (melyen az eljárás alá vont személy a neve alatt ügyvéd/ügyvédi iroda megjelölést szerepeltetett) a Fegyelmi Tanács internetes megjelenésnek, így ügyvédi honlapnak tekintette. Ezt nem vitásan az eljárás alá vont személy tartotta fenn, ezt elismerte, és senki másnak nem is állt volna mindez érdekében.

Ügyvédjelölt ügyvédi honlap fenntartására nem jogosult - függetlenül annak tartalmától.

Maga az ott szereplő tartalom is kifogásolható volt, hiszen a megjelenés megtévesztő volt. Egyrészt megtévesztő annyiban, hogy ügyvédi minőséget színlelt, de mindenesetre ennek a kialakított vagy kialakult látszatát nem kívánta cáfolni (mivel a teljes dr. előtaggal használt név alatt az ügyvéd/ügyvédi iroda megjelölés szerepelt).

Másrészt az ott található - tényállásban rögzített - kommentek kifejezetten olyan megbízás alapján elvégzett tevékenységekre utaltak, melyek majdhogynem ügyvédi privilégiumnak számítanak (megbízás elvállalása, ingatlanügylet, megbízási díj átvétele).

Harmadrészt - az egyik tényállásban szereplő komment - az eljárás alá vont személyt kifejezetten ügyvédúrnak szólítja, melyet az eljárás alá vont személy egy válaszban kiigazítani igyekszik mérsékelt lelkesedéssel, ebben arra utal, hogy a teljes jogú ügyvédségig még akadályok állnak előtte, de azért ajánlja magát/segítségét hasonló megbízások ellátására.

Negyedrészt a vendégkönyv bejegyzései, valamint az eljárás alá vont ügyvédjelölt saját megjelölése szerint önálló ügyvállalásra jogosult, amelyért ellenszolgáltatást kér és fogad el.

A honlapon szereplő ügyfelek bejegyzései vendégkönyvnek minősülnek, amely fenntartása az ÜESZ 10.3. pontjának rendelkezésébe ütközik.

Tekintettel arra, hogy a bejegyzések az ellátott ügy és a képviselt ügyfél feltüntetését is tartalmazzák (hozzá kell tenni, hogy az adott ügyfél saját akaratából ugyan), de a honlap ilyenformán történő fenntartása az ÜESZ 10.6. pontjába is ütközik.

Az Üttv. 62. §-a egyértelműen rögzíti, hogy az ügyvédjelölt nem önállóan jár el, hanem kizárólag az őt alkalmazó ügyvédi iroda ügyfeleinek jogosult az ügyvédi tevékenység nyújtására az őt alkalmazó utasításai szerint. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Üttv. 62. § (1) bekezdése és a 28. § (2) bekezdésébe ütköző magatartást valósított meg.

A Fegyelmi Tanács egyedül abban nem értett egyet a fegyelmi biztossal, hogy az ügyvédi hivatás önálló gyakorlásához tartozó szárazbélyegzővel lefotózott kamarai okirat megtévesztésre olyan mértékben lett volna alkalmas, hogy ezt is felrója az eljárás alá vont személynek - mindamellett, hogy a tényállás része. A fotón szereplő okiraton az Ügyvédjelölti Tagozat neve szerepel, sőt még az adott fotó feletti megjelenésben is szerepelt a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozata megjelölés. A fotón szereplő okirat és a felette szereplő szöveg nem alkalmas - a fegyelmi biztos álláspontjával szemben - az ügyvédi minőség színlelésére vagy az ügyvédjelölti minőség elleplezésére. Még a fotón látható szárazbélyegzővel együtt értékelve sem. E körben az Ügyvédjelölti Tagozat neve az adott post fejlécében és a fotón látható Ügyvédjelölti Tagozat megjelölés ilyen következtetés levonását nem teszi lehetővé.

Ugyanez igaz a fotón szereplő, a kép perifériáján látható szárazbélyegzőre is. Ezen tárgyat leginkább a gyakorló ügyvédek ismerik, a megbízók a szárazbélyegző külső megjelenési formáját nem ismerik (a bélyegző használata nem feltétlenül az ügyfelek előtt történik), ahhoz semmilyen többletjogosítványt az ügyfelek döntően nem társítanak, mint ahogy az ellenjegyzés szabályait sem ismerik, így döntően fogalmuk sincs, hogy mikor kell, mikor felesleges a szárazbélyegzőt használni.

A szárazbélyegző képe nem nőtt össze az ügyvédséggel a köztudatban, ilyen alapon egy jogvégzett ember a Facebook profilján egy Justitia-szoborról, mint kisplasztikáról készített fotót nem jeleníthetne meg, mert ilyen szobor köztudomásúan sok ügyvédi irodában is megtalálható. A szárazbélyegzőt sem kizárólag ügyvédek használnak, mindenesetre annak külső megjelenése nem olyan mértékben hivatásspecifikus, hogy annak feltüntetését a Fegyelmi Tanács felrótta volna az eljárás alá vont személynek, mint az ügyvédi minőséggel összefüggő, megtévesztéshez felhasznált optikai megjelenést. Ezen utóbbi indokolt eltérés a fegyelmi biztos indítványától a jogi megítélésben, minősítésben nem okozott változást, mivel a tényállásban rögzített magatartás folytatólagos egységet képez.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 1 rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétségnek minősítette.

A Fegyelmi Tanács a rendbeliséget akként állapította meg, hogy valamennyi szabályszegés az ügyvédi honlap üzemeltetésével függött össze, függetlenül attól, hogy hány konkrét magatartásszabályt sértett meg az eljárás alá vont e Facebook-profil létrehozása és üzemeltetése során.

A szándékosság megállapítására azért került sor, mert a gondatlanság fel sem merülhetett, mivel a szabályok nem ismerete, vagy félreértése nem eredményezhet olyan tudatállapotot, amelyet a Fegyelmi Tanács értékelni tudna. A szabályok viszonylag egyértelműek. Azokat az eljárás alá vont személy - meg nem cáfolt nyilatkozata alapján - megkísérelte megismerni, de azokat félreértette, mert azt gondolta, hogy azok csak ügyvédre vonatkoznak, ügyvédjelöltre nem. Egyúttal azt is közölte, hogy a rendszer nem engedte a profil létesítésénél az ügyvédjelölt megjelölést rögzíteni. Nem véletlenül nem engedte. Ennek az oka az, hogy olyan üzleti tevékenység, hogy ügyvédjelölt nincs. Ezért ilyen tevékenység megjelöléssel üzleti profil nem hozható létre.

Azzal az elképzeléssel a Fegyelmi Tanács pedig végképp nem tud mit kezdeni, hogy ami vonatkozik az ügyvédre, az miért nem vonatkozik az ügyvédjelöltre, azaz, ha az ügyvéd a honlapon nem tarthat fenn vendégkönyvet, akkor az ügyvédjelölt arra miért lenne jogosult.

Az ügyvédjelöltre az Üttv. 65. § (6) bekezdésének második mondata szerint az Üttv-nek „az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben az ügyvédjelöltekre is irányadóak.” A jogvégzett és már jelentős gyakorlattal rendelkező ügyvédjelölttől elvárható, hogy a saját működésével összefüggő szabályokkal tisztában legyen. Ha azokat a jogszabályból nem tudja kellő mélységben megismerni, akkor kérjen segítséget a jogértelmezésben a principálisától, vagy az őt nyilvántartó és az oktatásában részt vevő területi Kamarától, avagy kérjen a Kamarától állásfoglalást írásban.

A jogszabály nem ismerése és erre való hivatkozás nem vezethet a jogszabállyal ellentétes magatartás tanúsítása esetén a gondatlan alakzatnak megállapításához.

Az eljáró Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte - átlagos súllyal - a fegyelmi felelősség elismerését és azt, hogy az eljárás alá vont személy utólagosan akként nyilatkozott, hogy belátta a hibáját és szándékosan nem vétett volna a szabályok ellen, hogy fegyelmi eljárásban nem került még felelősségre vonásra, és azt is, hogy mindössze 2 éve volt ügyvédjelölt az elkövetéskor, így a tapasztalatlansága vezethetett a téves jogértelmezéshez vagy a jogszabály megismerésének elmulasztásához.

Azért átlagos súlyú ez az enyhítő körülmény, mert rövidebb idő alatt makulátlan fegyelmi előélet kisebb súllyal értékelhető, mint egy életpálya ideje alatti makulátlan előélet.

Jelentős súlyú enyhítő körülmény továbbá, hogy már a fegyelmi eljárás alatt átalakította a honlapot és a megtévesztő jelleget majdhogynem megszüntette, majd utóbb a fegyelmi határozat kihirdetését követően az ügyvédi honlap megszüntetését nem csak ígérte, hanem magát a honlapot is megszüntette.

Az eljáró Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként átlagos súllyal értékelte azt a körülményt, hogy az azonos szabályszegés (ügyvédi holnap üzemeltetése) keretein belül több külön magatartásszabály megsértésére is sor került (honlapon vendégkönyv, megtévesztő jelleg, ügyfél ügyének/személyének nyilvánosságra kerülése).

A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával. A Fegyelmi Tanács szükségtelennek ítélte más fegyelmi büntetés kiszabását, ezért a legenyhébb fegyelmi büntetést, az írásbeli megrovást alkalmazta, annak reményében, hogy ez a - legenyhébb - fegyelmi büntetés célt ér az eljárás alá vont személynél, ezzel a jövőbeli ügyvédi tevékenységét kedvező irányba tereli.

A Fegyelmi Tanács figyelemmel volt az eljárás alá vont személy fegyelmi eljárásban tanúsított magatartására; különös tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás során feltárt hiányosságok kapcsán tanújelét adta annak, hogy megértette a problémát és tanult az eljárásból.

A fegyelmi eljárásnak nem kizárólagos célja a szankcionálás, emellett általános és egyéni prevenciós célokat is szolgál. Éppen egy pályakezdő ügyvédjelölt esetén - mint az eljárás alá vont személy - a fegyelmi eljárás már önmagában is lehet visszatartó hatású. A Fegyelmi Tanács bízik abban, hogy a tipikustól eltérő (kedvezőbb) fegyelmi büntetés eléri célját és az eljárás alá vont személy pályájára pozitív hatással lesz.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. Az elkövetéskor és az elbíráláskor azonos szabályok voltak hatályban, így nem merült fel kérdés az alkalmazandó jog körében.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Az átalányköltséget a 40. 2 a) pont alapján 80.000 Ft összegben határozta meg a Fegyelmi Tanács, a rendszeres havi jövedelemmel rendelkező, egyúttal más személy eltartásáról - nyilatkozata szerint - nem gondoskodó eljárás alá vont személy esetében semmi nem indokolja a méltányosság gyakorlását az eljárási költségek tekintetében, ilyen hivatkozást maga az eljárás alá vont személy sem tett az eljárás során.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 15. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 159.)


  Vissza az oldal tetejére