Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.162/6. határozata

büntetőeljárásról (lőfegyverrel visszaélés, közokirat-hamisítás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 27. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a vádhatóság egy folyamatban lévő büntető eljárásban 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettével és 3 rendbeli közokirat- hamisítás bűntettével vádolja őt. Előadta továbbá, hogy a büntetőeljárásban tartott bírósági előkészítő ülésen bűnösnek vallotta magát és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott.

A vezető fegyelmi biztos a bejelentés eredményeként előzetes vizsgálatot rendelt el. A felhívására az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésében foglaltakkal egyező tartalmú észrevételt tett. Ennek nyomán a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást rendelt el.

A megismert tényállás alapján az eljáró fegyelmi tanács elnöke indítványozta az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálását és felhívta a vezető fegyelmi biztost indítványának megtételére, amely felhívásnak a vezető fegyelmi biztos eleget tett. Az eljárás alá vont ügyvéd számára felhívás került megküldésre a fegyelmi biztos indítványának észrevételezésére, amelyre a megszabott határidőn belül észrevétel nem érkezett.

A tényállás:

A [...] sportegyesület szervezi a tagjai részére tagdíj ellenében az egyesület feladatait, melynek keretében beszerzi a szövetségtől a különböző fegyverek sportcélú használatához szükséges igazolásokat és intézkedik a fegyvertartási engedélyek kiállítása érdekében. Ezen tevékenységük során a per két vádlottja 2014. évtől kezdődően lőfegyverek jogellenes megszerzéséhez és tartásához nyújtottak segítséget, a megrendelők között volt az eljárás alá vont ügyvéd is, aki a valótlan tartalmú fegyvertartási engedélyhez hozzájutott, annak valótlan tartalmával tisztában volt. Az egészségügyi alkalmassági igazolásokat úgy állították ki, hogy a vizsgálatokon a vádlottak - köztük az eljárás alá vont ügyvéd - ténylegesen részt sem vettek. Ugyanígy történt mindez a pszichológiai vizsgálatok esetében is.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben ezért a bíróság jogerőre emelkedett ítéletével egy rendbeli folytatólagosan elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettének és három rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének elkövetésében találta bűnösnek, ezért a bíróság őt egy év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását egy év hat hónap próbaidőre felfüggesztette. A bíróság az eljárás alá vont ügyvédet előzetes mentesítésben részesítette.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos - tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § b) pontjában előírtakat - végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítása mellett az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását és az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségek viselésére történő kötelezését indítványozta az ügy fegyelmi tárgyaláson kívül történő elbírálásának támogatása mellett. A vezető fegyelmi biztos végindítványára az eljárás alá vont ügyvédtől észrevétel nem érkezett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd

i) azzal, hogy megvalósította az 1 rendbeli visszaélés lőfegyverrel bűntett elkövetését, továbbá

ii) azzal, hogy 3 rendbeli közokirat-hamisítást követett el,

megvalósította az Üttv 107. § b) pontjában előírtakat, amivel 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Üttv. 107. § fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.”

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács - egyezően a vezető fegyelmi biztos indítványával - arra az álláspontra jutott, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlya, a súlyosító körülmények hiánya, továbbá az enyhítő körülmények - különösen az eljárás alá vont ügyvéd 1993. évi bejegyzése óta tiszta fegyelmi előélete, továbbá a cselekmény elkövetése óta figyelembe vehető jelentős időmúlás - alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács középmértéknél alacsonyabb összegben határozta meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 9. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 162.)