Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.163/9. határozata

ügyvédi titoksértés, nem megfelelő székhely

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év szeptember hó 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, melyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét kifogásolta.

A bejelentés nyomán az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére került sor, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta igazoló jelentését és az ügyre vonatkozó iratait.

Az előzetes vizsgálat eredményeként a fegyelmi biztos határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg, ezért az előzetes vizsgálat megszüntetéséről határozott.

A határozat ellen a bejelentő kifogást terjesztett elő.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a fegyelmi biztost. Álláspontja szerint a fegyelmi biztosnak be kellett volna szereznie a BÜK etikai bizottságának állásfoglalását, figyelemmel arra, hogy a bejelentő a budapesti ügyvédi kamara jelenleg nem aktív alkalmazott ügyvédje. Véleménye szerint a későbbi fegyelmi joggyakorlat megfelelő kialakítása érdekében azért, hogy az ilyen esetek elkerülhetőek legyenek, és ne kelljen fegyelmi eljárást elrendelni, célszerű lenne, ha a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendelését követően, amennyiben etikai kérdés is felmerült, rendelje el az etikai bizottság állásfoglalásának a bekérését.

A fegyelmi biztos határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés részben megalapozott az alábbiak szerint:

A bejelentő és férje házasságát 2014. február 28. napján bontotta fel a bíróság. A bejelentő volt férje képviseletét a bontóperben, valamint más eljárásokban is az eljárás alá vont ügyvéd látta el. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő volt férje 2016 októberében házasságot kötött. A bejelentő a válása után, 2017-ben házasságot kötött, amely házasságból 2018-ban született egy gyermekük. A bejelentő ezen házassága is megromlott, a bontóperben és a gyermek elhelyezési perben férje jogi képviseletét szintén az eljárás alá vont ügyvéd látta el. Az eljárás alá vont ügyvéd párhuzamosan mindkét férj jogi képviseletét is ellátja.

A bejelentő kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd magatartását, miszerint „az egyik házasságához kapcsolódó ügyben szerzett információkat a másik házasságához kapcsolódó ügyekben használja fel és viszont.” Bejelentő több esetet is felvázol bejelentésében. A családi veszekedésekben esetenként részt vevő eljárás alá vont ügyvéd, mint a család tagja (magánszemélyként) az ott szerzett információkat a gyermek elhelyezési perekben felhasználja.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd irodájának székhelyét is kifogásolta. Az eljárás alá vont ügyvéd irodájának székhelye a Kamara nyilvántartása szerint [...] 4. em. 17. Ezzel szemben a tulajdoni lap másolata és az ügyvédi irodát jelölő tábla alapján [...] 4. em. 19. Ezen túlmenően a bejelentő kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Polgármesteri Hivatalnál tartós megbízási jogviszony alapján jogi tevékenységet végez, és a Polgármesteri Hivatal épületében fogadott ügyfelet.

A fegyelmi biztos szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 9. § és 16. §-át, az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 3.1., 4.2., 4.3., 5.8. pontjait, továbbá az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.1. pontját, amellyel az Üttv. 107. § a.) pontjában meghatározott, 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi szakban az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványt nyújtott be és iratokat csatolt.

A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartott, melyen szabályszerű idézésre megjelent az eljárás alá vont ügyvéd, aki a tárgyaláson nyilatkozatot tett és további iratokat csatolt. Nem jelent meg a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére a bejelentő, aki távolmaradását előzetesen kimentette. A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást lezárta és a tárgyaláson határozatot hozott.

A tényállás:

A bejelentő és első férje házasságát 2014. február 28. napján bontotta fel a bíróság. A bejelentő és férje házasságából két kiskorú gyermek született.

A bejelentő volt férje képviseletét 2015 májusától a volt házastársak között zajló - egymás ellen indított - gyermektartásdíj leszállítása iránti perben, valamint más eljárásokban (kapcsolattartás újraszabályozása, végrehajtási eljárás stb.) az eljárás alá vont ügyvéd látta el. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő első férje munkakapcsolata egy idő után személyes kapcsolattá alakult át, melynek során 2016 októberében házasságot kötöttek. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő első férje részére utoljára 2018-ban látott el jogi képviseletet, gyermektartásdíj csökkentés iránti ügyében.

A bejelentő a válása után, 2017. november 17-én házasságot kötött második férjével, amely házasságból 2018-ban született egy gyermekük. A bejelentő ezen házassága 2020 márciusára szintén megromlott, és a bejelentő 2020. március 13-án három kiskorú gyermekkel elköltözött a szülei ingatlanába. A felek 2020. május 8-án abban állapodtak meg, hogy közös kiskorú gyermeküket heti váltásban nevelik a továbbiakban, a megállapodást azonban egyikük sem tartotta be.

A bejelentő második férje ezt követően 2020. június 24-én személyesen nyújtotta be a bíróságon a házasság felbontása és járulékai iránti peres eljárás megindításához szükséges iratokat a bejelentővel szemben.

Ennek mellékleteként becsatolt az iratok közé két szakvéleményt is, köztük azt a pszichológiai szakvéleményt is, amely korábban, az első férje ellen folyamatban lévő eljárásban készült és a bejelentőre, első férjére, valamint két gyermekükre vonatkozott.

2020. július 9-én a bejelentő megjelent második férje lakásában és a kiskorú közös gyermeket megpróbálta elvinni, amelyet a férj és szülei megpróbáltak megakadályozni. A felek között szóváltás és dulakodás alakult ki, mindkét fél hang- és videófelvételeket készített az eseményről az ellenérdekű felek hozzájárulása nélkül. A helyszínen a felek és a szomszédok bejelentése alapján rendőri intézkedés történt és a felek kölcsönösen feljelentették egymást és látleletet vetettek fel.

2020. július 11-én a bejelentő első férje kapcsolattartásra érkezett gyermekeihez reggel 9.00 órára a [...] számú ház elé, azonban a két gyermeket végül nem vitte el magával, csak arról akart meggyőződni, hogy jól vannak.

A bejelentő második férje ezt követően több ügyvédi irodával is tárgyalt, de végül a bontóperben és a gyermekelhelyezési perben is az eljárás alá vont ügyvédet bízta meg 2021. július 13-án a jogi képviseletének ellátásával. A két férfi viszonya - sorsközösségük okán - 2020 nyarától egyre barátibb lett, és mostanában már heti 3-4 alkalommal is beszélnek egymással.

Az eljárás alá vont ügyvéd irodájának székhelye a Kamara nyilvántartása szerint [...] 4. em. 17. Ezzel szemben a tulajdoni lap másolata és az ügyvédi irodát jelölő tábla alapján [...] 4. em. 19. A bejelentő soha nem járt az eljárás alá vont ügyvéd irodájában. Az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Polgármesteri Hivatalnál tartós megbízási jogviszony alapján 2014. augusztus 15-től jogi tevékenységet végez, és megbízója utasítása alapján hetente egy napot kell a Polgármesteri Hivatal épületében tevékenységének elvégzésével töltenie.

Itt irodája nincs, tevékenységét a Jogi Csoport keretein belül végzi. A bírósági jegyzőkönyvben a tanú előadta, hogy az önkormányzatnál készítette el az eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozatot és a tanú az ügyfélszolgálati irodán írta azt alá. Erre azért került sor, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem tudott vele más időpontban megállapodni.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Előadta, hogy a bejelentő soha nem járt az irodájában.

2020 augusztusában becsengetett a kapucsengőn, és az eljárás alá vont ügyvéd felismerte a bejelentő hangját. Bemutatkozott neki, mire a bejelentő azt mondta, hogy egy perben akar vele beszélni. Az eljárás alá vont ügyvéd kinyitotta a kaput, de senki nem válaszolt. Mire leért a ház elé, már nem volt ott a bejelentő.

Az ügyvédi titoksértés ügyében előadta, hogy azoknak a két férj relációjában van értelme, viszont az első férjet már több mint két éve nem képviseli semmilyen ügyében. Mindkét férfi beszél egymással és megoszt információkat. Őket párhuzamosan, egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd soha nem képviselte. A bejelentő soha nem volt ügyfele az eljárás alá vont ügyvédnek, az ő tekintetében tehát ügyvédi titoktartási kötelezettség fel sem merülhet. A fiktív iroda tárgyában kérte tanúk meghallgatását, akik igazolni tudják, hogy irodája jelenleg is működik.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét részben, az irodahelyiség vonatkozásában elismerte, de előadta, hogy az adminisztrációs tévedés, a kérelemben ugyan elírásra került az irodája címe, de mellékelte hozzá a tulajdoni lapot, amin viszont a jó cím szerepel. Ebből eddig még soha nem volt probléma. Az ügyvédi titoksértéssel kapcsolatban előadta, hogy volt egy családgondozó, aki a Gyermekjóléti Szolgálatnál a férje és a bejelentő ügyében készült szakvéleményt odaadta a második férjnek. Volt ugyanis egy védelembe vételi eljárás, ott készült a szakvélemény az ellennevelés körében. Gyakorlatilag, amikor a második férj bontóperébe jogi képviselőként az eljárás alá vont ügyvéd belépett, már a bíróságon volt az irat, mert a második férj személyesen adta be a keresetlevelet és a szakvéleményt.

A szakvéleményről onnan tudott a második férj, hogy a bejelentő mutatta meg azt neki akkor, mikor még jóban voltak. Amikor megromlott a kapcsolat és kiderült, hogy válni fognak, akkor a családsegítőnél az ügyintéző adta neki oda a szakvéleményt, nem pedig az eljárás alá vont ügyvéd férjétől kapta meg, mivel a két volt férj csak később lett jóban.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson előterjesztett végindítványában a tényállást a megszüntető határozata szerint tartotta fent. Álláspontja szerint két tényállási kör volt, amit vizsgálni kellett. Az egyik az ügyvédi titoksértés, de álláspontja szerint a bejelentőtől nem tudtuk meg, hogy mi volt az az ügyvédi titoksértés, amire hivatkozott és az mire vonatkozott, mivel bizonyítékok nem álltak és nem állnak rendelkezésre, kivéve, hogy a bejelentőnek van egy személyes indíttatása, miközben nem is az ő titkai lettek átadva, a titokgazdák meg nem emeltek kifogást az eljárás alá vont ügyvéd ellen. Ilyen esetekben a fegyelmi biztos álláspontja szerint a titoksértés nem valósult meg. Az eljárás alá vont ügyvéd tisztázta a maga részét, következetes állításokat tett, így az derült ki, hogy fogalmilag kizárt, hogy ő adta volna át a szakvéleményt, mivel alapvetően is a két volt férj volt kapcsolatban, és ráadásul a szakvéleményt egy 3. személy adta át a második férjnek.

A székhely vonatkozásában előadta, hogy az iroda ajtószáma van rosszul rögzítve, ezt korrigálni kell, de a fegyelmi biztos el tudja fogadni, hogy ez egy adminisztratív tévedés. Nem volt panasz, bejelentés eddig emiatt, ez nem volt probléma, ami az eljárás alá vont ügyvéd álláspontját támasztja alá. A postások tudják-látják a név alapján a címet, ők is megtalálták. Arra nincsen adat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd rendszeresen másutt fogadná az ügyfeleket és ez a lakás nem irodaként szolgálna. Az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd volt, hogy harmadik helyen találkozott ügyféllel, a soron kívüli praktikum miatt elfogadható, nem fegyelmi vétség. Az iroda címe korrigálandó, de bármilyen felelősséget megállapítani nem kell, ez a helyzet nem alkalmas fegyelmi vétség megállapítására. Ezért álláspontja szerint a fegyelmi eljárás megszüntetése indokolt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont ügyvéd az egyik sérelmezett magatartást (irodán kívüli ügyfélfogadás) 2016 évben valósította meg, mely a 3 éves elévülési idő okán már elévült. A többi sérelmezett magatartást 2020 évben, illetve azt követően valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ).

Az Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértett-e jogszabályi és etikai előírást, és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.

Üttv. 9. § alapján:

„9. § (1) Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.”

Az Üttv 16. § szerint:

„16. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) székhelye az irodája, amely annak a területi kamarának a működési területén található, amelynek a tagja, illetve amely ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.

(2) Az ügyvéd alirodája a székhelyen kívüli, az (1) bekezdés szerinti területi kamara működési területén található irodahelyiség.”

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) megállapításai alapján:

„3.1. Az ügyvédi titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni a törvényben meghatározott kivételekkel.

4.2. Az ügyvédi tevékenységet gyakorló nem folytathat olyan tevékenységet, amely összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát vagy függetlenségét sértené.

4.3. Az összeférhetetlenségi szabályokba nem ütköző, nem ügyvédi tevékenységet az ügyvédi tevékenység gyakorlásától - a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó kivételével - az ügyvédi tevékenység gyakorlójának egyértelműen el kell különítenie.

5.8. Az ügyvédi tevékenyég gyakorlója

a) nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározottakon túl közerkölcsbe ütközik,

b) ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban - ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével - jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet,”

Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat szerint:

„1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani

a) az ügyfelek fogadásának,

b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,

c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint

d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,

e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint

f) fellelhetőségének infrastrukturális feltételeit.”

A Fegyelmi Tanács tényként állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem sértett ügyvédi titkot, hiszen férje jogi képviseletét 2018-ig látta el. Tehát ekkor megszűnt az ügyvédi megbízása. A második férj jogi képviseletét pedig az eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 13. napjától látja el. Nem merült fel olyan információ, bizonyíték és adat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2018-ig megszerzett bármely információt a 2020. július 13-a után általa képviselt ügyekben kiadta vagy felhasználta volna.

Arra sem merült fel adat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a két férfi jogi képviseletét egyidőben, párhuzamosan látta volna el.

A bejelentő soha nem volt az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele, ilyet maga sem állított, tehát ügyvédi titoksértésre az ő vonatkozásában nem kerülhetett sor. A bejelentő által hivatkozott pszichológiai szakvélemény bírósághoz való becsatolásának időpontjában pedig az eljárás alá vont ügyvéd még nem volt a második férj jogi képviselője, megbízását csak később kapta meg, ezért e tárgyban sem követhetett el ügyvédi titoksértést.

Az irodahelyiség megfelelősége vonatkozásában a Fegyelmi Tanács maga is észlelte, hogy az iroda címe elírásra került a Budapesti Ügyvédi Kamarához benyújtott kérelemben, míg a kérelemhez csatolt tulajdoni lap a jó címet tartalmazza. Egyetértett a Fegyelemi Tanács a fegyelmi biztossal abban, hogy ez egy adminisztrációs tévedés, amelyet javítani kell és lehet, de semmiféleképpen sem éri el a fegyelmi vétség szintjét. A Fegyelmi Tanács tényként rögzíti, hogy az elíráson kívül semmilyen további olyan bizonyíték nem merült fel a jelen eljárásban, amely igazolná a fiktív iroda tényét.

A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy a csatolt iratokból egyértelmű, hogy a felek között hosszú, évek óta húzódó jogi csatározások folynak, amelyek a személyeskedéstől sem mentesek. Azonban a

Fegyelmi Tanács nem kíván teret adni annak, hogy a felek közötti nézeteltérések rendezésének az legyen a módja, hogy egymással szemben alaptalan bejelentéseket tesznek.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos álláspontjával értett egyet. A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.

A fentieket figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlása során sem jogszabályban, sem pedig az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét nem szegte meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Fegyelmi Tanács.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. Az eljárás alá vont ügyvédnek költségigénye nem volt.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. december 3. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 163.)


  Vissza az oldal tetejére