Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.164/7. határozata

jogszabályba ütköző okirat szerkesztéséről, ellenjegyzéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év szeptember hó 6. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás 3 (három) év időtartamra,
500.000 Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság, valamint
ügyvédjelölti foglalkoztatástól eltiltás 3 (három) év időtartamra

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását 3 évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Jelen eljárás a bejelentő bejelentése alapján indult az eljárás alá vont ügyvéd és dr. XY ügyvéd ellen, melyben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd tekintetében valótlan tartalmú meghatalmazás felhasználását, dr. XY ügyvéd tekintetében pedig az okiratszerkesztést és álképviseletet kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, melyben felhívta az ügyvédeket, hogy nyilatkozataikat, illetve a panaszolt ügyben keletkezett releváns irataikat 8 napon belül küldjék meg a fegyelmi hatóság részére.

Az ügyvédek az igazoló jelentésükben fegyelmi felelősségüket vitatták.

A bejelentő a bejelentését kiegészítette.

A fegyelmi biztos a bejelentő bejelentés-kiegészítését kézbesítette az ügyvédeknek, hogy esetleges további észrevételeiket, további irataikat 8 napon belül csatolják.

Dr. XY korábbi nyilatkozatait fenntartotta.

Az eljárás alá vont ügyvéd további iratokat csatolt és előterjesztette kiegészítő nyilatkozatát, amelyben fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta. Nyilatkozatához a bejelentő által 2015-től adott meghatalmazásokat is csatolt.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot dr. XY ügyvéd vonatkozásában megszüntette, miután fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem volt megállapítható.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazás/megbízás nélkül járt el a bejelentő ingatlanainak használati joggal történő megterhelése érdekében, s ennek során valótlan tartalmú okiratot szerkesztett és ellenjegyzett, illetve írt alá a szerződő félként megnevezett tulajdonos nevében, majd kezdeményezte a használati jogok ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzését, továbbá az ügylethez felhasznált okiratok szerkesztése során szakszerűtlenül járt el és megsértette az ellenjegyzés szabályait is. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, amellyel 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő korábban házastársak voltak, házastársi életközösségük 2020 augusztusában megszűnt.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2018.08.30. napjáig dr. A-BC, 2018.08.31-től pedig dr. BC kamarai névvel tagja a Dr. A-B Ügyvédi Irodának azzal, hogy 2019.02.26-tól a kamarai nevének megváltoztatása nélkül, a dr. DC nevet viseli a személyi igazolványában is szereplő névként.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2015. és 2020. között több ún. bianco meghatalmazást állított ki, amelyben gépírással meghatalmazóként a bejelentő neve és személyi adatai, az Ügyvédi Iroda meghatalmazott neve és adatai, valamint az eljárás alá vont ügyvéd aktuális kamarai neve, továbbá a meghatalmazás keletkezési helye került feltüntetésre.

Az így aláírt üres meghatalmazásokra a meghatalmazás tartalmát és a dátumát kézírással, utólag vezették fel.

Miután a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd viszonya a házastársi közös vagyonuk megosztása miatt megromlott, a bejelentő a 2020.07.14-ei levelében az Ügyvédi Irodának adott valamennyi meghatalmazását visszavonta és az előre aláírt, de tartalommal nem rendelkező meghatalmazások felhasználását megtiltotta.

Ezt követően értesült arról, hogy a [...] alatti ingatlanára 2020.09.10-én használati jog bejegyzése iránti kérelmet nyújtottak be.

A széljegy mögötti iratokat megismerve szerzett tudomást arról, hogy a nevében ügyleti meghatalmazottként fellépő Ügyvédi Iroda „egyetemes használati jogot alapító megállapodás” megnevezésű, 2020.07.10-ei keltezéssel ellátott szerződéssel (a továbbiakban 1.számú szerződés) több ingatlanát, így a fenti ingatlan mellett további hat ingatlan egésze, egy ingatlan egészhez viszonyított 2/24-ed tulajdoni részilletősége, illetve hat kialakuló „várományi” ingatlanjait érintően T.Cs. használóval használati jogot alapító megállapodást kötött.

A bejelentő tulajdonos, mint szerződő fél nevében a szerződést meghatalmazottként az Ügyvédi Iroda ügyintézőjeként az eljárás alá vont ügyvéd írta alá.

Bár a szerződés az okirat szerkesztőjeként és ellenjegyzőjeként dr. XY ügyvédet nevezi meg, az okiratot valójában az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte.

A szerződés szerint a használati jog alapítása az ingatlanok összértékével megegyező 593.000.000 Ft használati díj ellenében történt, 40 év határozott időre, de legfeljebb a használó haláláig terjedő időszakra.

A bejelentőt képviselő ügyvédi iroda nevében az eljárás alá vont ügyvéd a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy a használó az első évre eső 14.825.000 Ft használati díjat megfizette a tulajdonosnak.

A szerződés szerint, ha bármelyik ingatlan tulajdonosi összetételében bírósági határozaton alapuló változás következik be, az érintett ingatlan használati jogáról a használó lemond, és ebben az esetben a tulajdonos a tulajdonosváltozással érintett ingatlan szerződésben rögzített forgalmi értéke alapján a tárgyévre megállapított használati díj háromszoros összegét köteles megfizetni a használónak.

A szerződés rögzíti továbbá, hogy a használati joggal érintett ingatlanokra megkötött bérleti szerződések hasznának beszedési joga a használót illeti meg és amennyiben a tulajdonos nem teljesíti a birtokbaadási kötelezettségét, vagy a használati jog 40 éves időtartama alatt bármelyik ingatlant elidegeníti, a használót a használati időből hátralévő időre járó használati díjnak a szerződés szerinti forgalmi értékhez viszonyított arányosított része illeti meg átalány kártérítésként. Ha pedig a tulajdonos a használati jogot megszünteti, átalánykártérítésként akkora összeget köteles fizetni a használónak, amekkora összeget a használó fizetne a használat hátralévő idejére a szerződés megszüntetésének hiányában.

Rögzíti a szerződés, hogy a tulajdonosi várományként körülírt ingatlanok kivitelezésének saját költségen történő befejezése a bejelentő kötelezettsége.

A bejelentő ügyleti képviseletében eljárás alá vont ügyvéd a szerződésben - továbbá külön okiratba foglaltan is - hozzájárult ahhoz, hogy a használó használati joga az ingatlan-nyilvántartása bejegyzésre kerüljön.

Ugyancsak 2020.07.10-ei keltezéssel és azonos módon készült egy másik „egyetemes használati jogot alapító megállapodás” megnevezésű szerződés (a továbbiakban 2. számú szerződés) is, mely tartalmában annyiban különbözik az 1. számú szerződéstől, hogy a használó javára biztosított használati jog tartama 15 év, az első évre eső és megfizetett használati díj összege 18.000.000 Ft.

A 2. számú szerződés átfedéssel tartalmazza az 1. számú szerződéssel 40 év időtartamra már használatba adott négy ingatlant, melyek használati díját a szerződés a tulajdoni illetőségek összértékével megegyező 340.000.000 Ft használati díj ellenében történt.

A bejelentő tulajdonos, mint szerződő fél nevében a 2. számú szerződést is meghatalmazottként az Ügyvédi Iroda ügyintézőjeként az eljárás alá vont ügyvéd írta alá, a szerződés az okirat szerkesztőjeként és ellenjegyzőjeként szintén dr. XY ügyvédet nevezi meg, az okiratot azonban valójában az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte.

Az 1. és 2. számú szerződések mellékletét képező meghatalmazást meghatalmazóként a bejelentő, meghatalmazottként az eljárás alá vont ügyvéd írta alá. A meghatalmazással érintett ingatlanok helyrajzi száma és a 2020.06.29-ei keltezés a gépírásos szövegrész szerkesztését követően kézírással utólag került feltüntetésre a meghatalmazáson.

A meghatalmazásban az 1. számú szerződéssel érintett ingatlanok közül három ingatlan egésze, valamint egy ingatlan egészhez viszonyított 2/24-ed tulajdoni részilletősége, két ingatlan egyáltalán nem szerepel.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő tulajdonos nevében eljárva a használati jog bejegyzésére irányuló engedélyt 2020.07.10-ei keltezéssel 2 okiratba foglaltan kiállította, egyben dr. XY ügyvéd neve alatt az általa kiállított bejegyzési engedélyeket ellenjegyezte.

Mindkét bejegyzési engedély kiterjedt a négy ingatlanra, míg az egyik bejegyzési engedély ezen felül egy ingatlan egészhez viszonyított 2/24-ed tulajdoni részilletőségét is érintette.

A bejelentő nevében eljáró eljárás alá vont ügyvéd és a használó mindkét szerződésben az eljárás alá vont ügyvédi irodáját bízták meg az okiratszerkesztéssel és az ingatlan-nyilvántartás eljárásban a képviseletükkel, és 2020.07.10-ei keltezéssel külön okiratba foglalt meghatalmazásban meghatalmazták dr. XY ügyvédet azzal, hogy tíz ingatlanra a használati jogot alapító szerződést készítse el, s a használati jog ingatlannyilvántartási bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárásban a képviseletet lássa el.

A meghatalmazottként feltüntetett dr. XY ügyvéd nevénél a meghatalmazás elfogadásaként az okiratot valójában az eljárás alá vont ügyvéd írta alá és a használati jog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárásokban is az eljárás alá vont ügyvéd járt el.

Az eljárás alá vont ügyvéd a használati megállapodásokat az ingatlan-nyilvántartásba benyújtotta, az 1. számú szerződéshez kapcsolódó bejegyzési kérelmet 2020.09.16-án, a 2. számú szerződéshez kapcsolódó bejegyzési kérelmet pedig a 2020.09.25. napján benyújtott kérelemmel visszavonta.

2020.12.14-én a bejelentő ügyleti képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd és a használó a 2. számú szerződést közös megegyezéssel felbontották, de annak földhivatali benyújtására a bejegyzési kérelem ezt megelőző visszavonására tekintettel már nem került sor.

Az Ügyvédi Iroda 2020.09.21-ei taggyűlésén az eljárás alá vont ügyvéd és dr. XY ügyvéd egyezően nyilatkozott arról, hogy a használati jogot alapító szerződések és a meghatalmazás tévesen tüntetik fel dr. XY ügyvédet ellenjegyző ügyvédként és meghatalmazottként, mivel az okiratokat az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette, ellenjegyezte, illetve írta alá.

A bejelentő 2020 szeptemberében keresetlevelet terjesztett elő annak megállapítása iránt, hogy a 2020.07.10-ei keltezésű használati jogot alapító szerződés, bejegyzési engedély és az ezek alapjául szolgáló meghatalmazás nem jött létre.

A bejelentő felperes a keresetétől elállt, illetve az egyéb folyamatban lévő peres eljárásokban 2021.08.31-én szünetelés megállapítását kérte.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd - egymástól függetlenül - a fegyelmi eljárásban bejelentették, hogy egymással teljes körű megállapodást, egyezséget kötöttek, a vitás kérdéseket rendezték. Csatolták a folyamatban lévő perekben benyújtott, keresettől elálló, illetve szünetelés megállapítását kérő nyilatkozatokat. Erre tekintettel a bejelentő rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását nem kéri.

A fenti bejelentésre tekintettel a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson nem jelentek meg, a fentieken túlmenően a fegyelmi eljárásban az előzetes vizsgálati eljárásban tett nyilatkozataikat meghaladóan további nyilatkozatot nem tettek.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát a tényállás és a minősítés tekintetében is fenntartotta. Álláspontja szerint, bár a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött megállapodás egy rendkívül kedvező változás az ügyben, de alapjaiban nem változtatja meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények megítélését és nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának sem.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartva végindítványában 1 rb. szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt azzal, hogy arra a nyomatékos enyhítő körülményre, hogy a jogvita végül rendeződött, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben alkalmazzon 3 év tartamú, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetést, és marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségeiben.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.3. pontja szerint A bejelentés visszavonása az előzetes vizsgálat elrendelését, lefolytatását, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezését és lefolytatását nem akadályozza.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A (2) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A Ptk. 6:15. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A (2) bekezdés alapján a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.

A Ptk. 5:195. § (2) bekezdésének utaló rendelkezése folytán irányadó Ptk. 5:146. § (1) bekezdés értelmében az ingatlanon alapított használati jog létrejöttéhez a használati jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Az Inytv. 32. § (3) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

Az Üttv. 43. § (2) bekezdés d.) pontja szerint az ellenjegyzett okiratot ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.

Az Üttv. 44. § (1) bekezdése szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,

c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és

d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

Az eljárás alá vont ügyvéd maga sem állította, hogy a szerződésekhez felhasznált meghatalmazásra a gépírásos és a kézírásos részek egyidejűleg lettek volna felvezetve, csupán arra hivatkozott, hogy a meghatalmazást a gyakorlatuknak megfelelően állították ki.

Bár azzal védekezett, hogy a bejelentő mindenről nyilvánvalóan tudott, és a meghatalmazással megkötött szerződések azokra az ingatlanokra irányultak és olyan tartalommal jöttek létre, amelyekről a vagyonmegosztási egyeztetéseik során már megállapodtak, ezt a védekezést a Fegyelmi Tanács elfogadni nem tudta.

Az ügy összes körülményeit okszerűen mérlegelve ennek a védekezésnek a megbízási szerződés hiányán túl ellentmond, hogy

- a gépírással készült bianco meghatalmazás releváns tartalma és a keltezése utóbb, a kinyomtatást követően, kézírással került felvezetésre,

- a használati jogot alapító szerződések tartalma életszerűtlen, a feltételrendszere egyértelműen előnytelen a bejelentő számára,

- nincs semmilyen adat arra vonatkozóan, hogy eljárás alá vont ügyvéd a szerződési feltételeket a bejelentővel előzetesen egyeztette volna, illetve a használati jogot alapító szerződések megkötéséről, s annak tartalmáról őt értesítette volna,

- nincs bizonyíték arra, hogy a használat első évére az 1. számú szerződés 2. pontja szerinti 14.825.000 Ft-ot, illetve a 2. számú szerződés 2. pontja szerint 18.000.000 Ft-ot a szerződés megkötésekor a használó kifizette volna a tulajdonosnak, és annak sincs nyoma, hogy ha a mindösszesen 32.825.000 Ft-ot a szerződés megkötésekor a bejelentő képviseletében ez eljárás alá vont ügyvéd átvette, úgy ezzel az összeggel a bejelentő felé elszámolt volna,

- a két szerződés egyidejű megkötése ésszerűtlen és ellentmondásokkal terhes, egyes ingatlanok mindkét szerződésben szerepelnek, a használati jog tehát azonos ingatlanok esetében az 1. szerződésben 40 évre, míg a 2. szerződésben 15 évre szól,

- a szerződésekről tudomást szerezve a bejelentő azonnal pert indított és fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján tehát azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, aki a vizsgált szerződések megkötésekor a bejelentővel szembeni házassági vagyonközösségi vitában személyesen érintett volt, ügyvédi megbízás hiányában azt bizonyítani nem tudta, hogy rendelkezett volna olyan meghatalmazással, melynek alapján a bejelentő képviseletében bármelyik használati megállapodás meghatalmazottként történő aláírására és a bejelentő földhivatal előtt képviseletére jogosult lett volna.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította azt is, hogy a használati jogot alapító szerződésekben, a bejegyzési engedélyekben, és a 2020.07.10-ei ügyvédi meghatalmazásban az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvédként dr. XY ügyvéd feltüntetése adminisztrációs hibának nem tekinthető, hiszen az okiratokat eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette, így tartalmukkal tisztában kellett lennie.

Nyilvánvalóan életszerűtlen, hogy az ellenjegyzés aktusakor az ellenjegyző ne szembesüljön azzal, hogy ellenjegyzőként más ügyvéd neve és adata szerepel az okiratban. Az eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzés során olyan pecsétnyomót használt, amelyben csak az ügyvédi iroda neve szerepelt, ellenben az ő ügyvédi neve nem, ráadásul a kamarai azonosító számát sem tüntette fel.

Az a tény, hogy a szerződésekben magát ügyleti meghatalmazottként feltüntető eljárás alá vont ügyvéd kollégája neve alatt írta alá és ellenjegyezte az okiratokat, csak annak biztosítását szolgálhatta, hogy a megkötött szerződések az Inytv. 32. §-ban foglalt rendelkezésnek megfeleljenek.

Mindezt az Ügyvédi Iroda 2020.09.21-ei taggyűlésén tett nyilatkozatok és az erről készített, iratokhoz csatolt jegyzőkönyv bizonyítja.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a szerződések az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten azt a célt szolgálták, hogy a bejelentő kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott, de házastársi közös vagyonnak tekintett ingatlanokat érintő vagyonmegosztási igényét biztosítsák.

Ennek érdekében az eljárás alá vont ügyvéd szabályos meghatalmazás és megbízás nélkül alapított valótlan tartalommal használati jogot a bejelentő ingatlanaira, továbbá az ügylethez felhasznált okiratok szerkesztése során szakszerűtlenül, az ellenjegyzés szabályainak megsértésével az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütközően járt el és kezdeményezte a használati jogok ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzését. Az ellenjegyzés szabályait megsértette azzal is, hogy olyan okiratot ellenjegyzett, amelyet szerződő félként írt alá a szerződésben megnevezett tulajdonos nevében.

Fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, az Üttv. 29. § (1) bekezdésében, és az Üttv. 44. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértette, és ezzel - a fegyelmi biztos álláspontjával szemben - a két használati megállapodás készítésére tekintettel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az Üttv. 109. § (7) bekezdése szerint a fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók.

Az Üttv. 109. § (6) bekezdés szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.

Az Üttv. 109. § (5) bekezdés szerint az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.

Az Üttv. 109. § (2) bekezdés szerint a kiszabható pénzbírság összege ügyvéd esetén egymillió forint.

Az Üttv. 111. § (1) bekezdése szerint az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.

A büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a létező legsúlyosabb vétséget követte el, amikor az ellenjegyzés szabályait megsértve, saját személyes céljai érdekében, a korábbi bizalmi viszonyt felhasználva az ellenérdekű fél ingatlanával annak tudta és beleegyezése nélkül rendelkezett, valótlan tartalmú okiratokat készített és a közhiteles nyilvántartásba benyújtott.

További súlyosító körülményként értékelte, hogy cselekménye saját kollegájának szakmai előéletét is hátrányosan érintette, hiszen kétségkívül megállapítható, hogy dr. XY ellen az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye miatt indokolatlanul indult eljárás.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként azt értékelte, hogy a szerződés földhivatali bejegyzésére irányuló kérelmet az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt visszavonta, a bejelentővel való jogvitáját pedig a fegyelmi határozat meghozatala előtt rendezte.

A fenti körülmények együttes mérlegelésével jutott arra a megállapításra, hogy az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyára és a megvalósított cselekmény jellegére is tekintettel a jelen ügyben indokolt az Üttv. 109. § (7) bekezdésének alkalmazása.

Az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára tekintettel a Fegyelmi Tanács a legsúlyosabb, az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás büntetést tartotta arányosnak, azzal azonban, hogy az eljárás alá vont fegyelmi előéletére tekintettel a speciális prevencióhoz elegendő visszatartó erőnek ítélte a kizárás időtartamának a legkisebb mértékben (3 évben) való meghatározását és a büntetés 3 évre történő felfüggesztését. Mindemellett úgy ítélte meg, hogy a speciális prevenciót szolgálja az is, ha az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetést is alkalmazza, melynek mértékét a fokozatosság jegyében, a hatályos Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján kiszabható pénzbírság középmértékében állapította meg.

Emellett úgy határozott, hogy a generális és speciális prevenciót egyaránt szolgálja, ha az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § d) pontja és 109. § (5) bekezdés alapján a principálisi jogosultságoktól is határozott időre (ugyancsak 3 évre) eltiltja, mert ezt a jogot Kamara azon kamarai tagok részére kívánja biztosítani, akik esetében nyilvánvaló, hogy az új generációt a hivatás szabályaira jó példával elöl járva tanítják.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, továbbá, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

Ugyancsak felhívja a Fegyelmi Tanács a figyelmet az Üttv. 149. § (6) bekezdésére, mely szerint, akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 30. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 164.)