A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. július 13. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos (amelyből egy rendbeli folytatólagos) fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft, azaz Százötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál előterjesztett bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselői tevékenységét, jogi képviseletének nem megfelelő ellátását kifogásolta.
Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra az előzetes vizsgálati eljárás tartama alatt iratokat nem csatolt.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett. A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos indítványában az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásával egyetértett.
A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására vonatkozó indítványra, valamint a korábban megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra a felhívás átvételét követő 15 napon belül tegye meg az észrevételeit. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást átvette, határidőn belül tárgyalás tartását nem kérte, észrevételeket terjesztett elő.
A tényállás:
A bejelentő személyesen eljárva fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. A fizetési meghagyást [...] közjegyző bocsátotta ki. A bejelentő a fizetési meghagyás formanyomtatványán perré alakulás esetén a bíróság2-t jelölte meg illetékesnek. A kötelezett ellentmondása következtében az eljárás perré alakult. A bejelentő ekkor bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a keresetet terjessze elő, a képviseletét lássa el a peres eljárás során.
Az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a keresetet a bíróság1-hez. A bíróság1 az ügyet átiratával áttette a fizetési meghagyásban megjelölt bíróságra, amely az eljárást megszüntette, figyelemmel arra, hogy oda a jogszabályi határidőn túl érkezett meg a keresetlevél. Az áttételről szóló értesítést az eljárás alá vont ügyvéd átvette. Az eljárást megszüntető végzést az eljárás alá vont ügyvéd 2019. július 17-én vette át, amelyről a bejelentőt 2020 októberéig nem tájékoztatta. A bejelentő személyesen járt utána annak, hogy miért került megszüntetésre az eljárás.
A bejelentő által becsatolt, majd a későbbiekben az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt dokumentumokból a tényállás aggálytalanul megállapítható volt.
A felek által becsatolt levelezésből kitűnően az eljárás alá vont ügyvéd utalt arra, hogy a bejelentő jelölte meg hibásan a fizetési meghagyásban a peres eljárás során illetékes bíróságot, ugyanis a kötelezett lakóhelye a bíróság1 illetékességi területén volt, ezért nyújtotta be a keresetlevelet a bíróság1-re.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L törvény (Fmhtv.) perré alakulásról szóló 37. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a keresetlevelet a közjegyzői felhívásban rögzített bíróságon kell előterjeszteni. A (4) bekezdése azt is meghatározza, hogy a felhívásban azt a bíróságot kell feltüntetni, amelyet a jogosult a fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelemben megjelölt.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 258. § (2) bekezdése értelmében: Ha a felperes a keresetet tartalmazó iratot nem a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nyújtja be, a bíróság azt - az áttétel szabályainak mellőzésével - haladéktalanul megküldi a közjegyző felhívása szerinti bíróságnak és erről a felperest értesíti. A keresetet tartalmazó iratot akkor kell előterjesztettnek tekinteni, amikor az a közjegyző felhívása szerinti bíróságra megérkezett.
A (3) bekezdése értelmében: Ha a közjegyző felhívásában megjelölt bíróság azt állapítja meg, hogy a per más bíróság hatáskörébe, illetve illetékességébe tartozik, az eljárást megszünteti és elrendeli az ügy áttételét; ez irányadó akkor is, ha a felperes a közjegyző felhívásában megjelölt határidőben és bíróságon keresetet tartalmazó iratot nem nyújtott be.
A fentiekből következően, ha a felperes nem a közjegyzői okiratban megjelölt bíróságon nyújtja be a keresetet tartalmazó iratot, az csak akkor tekinthető határidőben, azaz 15 napon belül benyújtottnak, ha az a közjegyzői okiratban megjelölt bíróságra be is érkezik.
Amennyiben a közjegyzői okiratban megjelölt, de illetékességgel nem rendelkező bíróságon kerül benyújtásra a keresetet tartalmazó irat, úgy a bíróság az eljárást megszünteti és elrendeli az ügy áttételét.
A bíróság1 végzése szerint az iratok átküldéséről szóló értesítést az eljárás alá vont ügyvéd 2019. június 14-én, a bíróság2 eljárást megszüntető végzését a bejelentő nem cáfolt előadása szerint 2019. július 17-én átvette, amelyekről a bejelentőt nem tájékoztatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos releváns iratait meglehetős késedelemmel nyújtotta be az ügyvédi kamarához.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványa nem adott magyarázatot arra, hogy a keresetlevelet miért az Fmhtv. idézett rendelkezéseibe ütköző módon nyújtotta be a bíróság1-hez.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, amelyből 1 rendbeli gondatlan és 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, azzal, hogy:
- a közjegyzői felhívásban közölt bíróságtól eltérő bíróságra nyújtotta be a keresetet,
- a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról,
- a kamara felhívására az ügyre vonatkozó releváns iratait meglehetősen késedelmesen csatolta.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályiról és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
2.2. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 12.2. a) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely jogszabályon, vagy kamarai belső szabályzaton alapuló felhívásának.
Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
A Ptk. 6:275. § (1) és (2) bekezdése szerint: A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
A fegyelmi biztos indítványával egyetértve, azonban a minősítés tekintetében kissé eltérően a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 2 rendbeli szándékos (amelyből 1 rendbeli folytatólagos) fegyelmi vétségben tartotta megállapíthatónak.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben elegendő az Üttv. 108. § b) pontja szerinti, egy alacsonyabb összegben meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazása.
A tárgyaláson kívül elbírálást az ügy viszonylag egyszerűbb megítélése és az Üttv. 127. § (1)
bekezdése, valamint FESZ. 22.1. pontjának alkalmazása tette lehetővé.
A Fegyelmi Tanács, mivel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapította, a FESZ 40.2.b) pontja alapján kötelezte 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 166.)