Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.167/5. határozata

ügyvédi mulasztásról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember hó 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

400.000 Ft, azaz Négyszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 2 (kettő) évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd mulasztását, valamint a kapcsolattartás mellőzését kifogásolta.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon kelt levelében értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.

A fegyelmi biztos előterjesztette a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.

A tényállás

Tulajdonos1, továbbá bejelentő, mint Tulajdonos2 megbízták eljárás alá vont ügyvédet az Ingatlan1 és Ingatlan2 tárgyában ingatlan csereszerződés szerkesztésével, ellenjegyzésével, valamint a kapcsolódó tulajdonjog-bejegyzésekkel kapcsolatos kormányhivatal előtti eljárás során a jogi képviseletük ellátásával. Ügyvédi megbízási szerződés nem készült, nem került sor továbbá a felek azonosítására sem, elmaradt a Pmt. által megkívánt adatlap kitöltése is.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlanok cseréje tárgyában 2019. április 26. napján elkészítette és ellenjegyezte a szerződést, amelyet 2019. május 31. napján nyújtott be akként, hogy az Ingatlan1 vonatkozásában a Hivatal1-nél, az Ingatlan2 vonatkozásában a Hivatal2-nél kérte a tulajdonjog bejegyzését.

A Hivatal1 a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította. A döntés indoklása szerint: „A kérelemhez kötöttség elvénél fogva a budapesti körzeti földhivatal kizárólag a kérelemben megjelölt helyrajzi számon felvett ingatlan vonatkozásában hozhat döntést. Tekintettel arra, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, és a vidéki ingatlan tekintetében nem kerülhet sor a bejegyzésre, hiszen a kérelem a vidéki ingatlanra nem vonatkozik, a vidéki ingatlan vonatkozásában nem igazolt a tulajdonjog keletkezése. A cserével a felek a dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz csere jogcímén tulajdonjog csak akkor keletkezhet, azaz ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha a kölcsönösség

(egyidejűség) fennáll. Ebből eredően a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet el kell utasítani a budapesti ingatlanra, hiszen a cserével érintett vidéki ingatlan vonatkozásában - kérelem hiányában - akadálya van a tulajdonjog bejegyzésének, így nem valósul meg a kölcsönösség (egyidejűség) követelménye. Egyebekben az ingatlan- nyilvántartási kérelemben nem került kijelölésre az eljáró hatóság, illetve csak az egyik ingatlan vonatkozásában történt meg a díjfizetés.”

A Hivatal2 a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet visszautasította, egyben az Ingatlan2 vonatkozásában a holtig tartó haszonélvezeti jogot törölte. A döntés indoklása szerint: „Mivel a benyújtott ingatlan- nyilvántartási kérelemben az ingatlan1-t nem jelölték meg, így a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem visszautasításáról kellett intézkedni, a kölcsönösség hiánya okán.”

Eljárás alá vont ügyvéd mindkét határozatot kézhez kapta, mint ahogyan a felek is. Bejelentő megkeresésére telefonon és személyesen az eljárás alá vont ügyvéd azt a tájékoztatást adta, hogy a földhivatal rontott el valamit, de a szükséges lépéseket újra megtette, a tulajdonjog bejegyzése folyamatban van. Többször a valóságtól eltérően arról tájékoztatta bejelentőt, hogy „az ügy már sínen van, hamarosan megkapják a bejegyző határozatot.” Az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatásai ellenére nem tett érdemi lépéseket a tulajdonjog-változások bejegyzése érdekében, ebből adódóan nem rendeződött az ingatlanok sorsa. 2020. év elejétől az eljárás alá vont ügyvéd a felek számára elérhetetlenné vált, megkereséseikre nem reagált.

A fegyelmi biztos végindítványa

Végindítványában a fegyelmi biztos a kiegészített fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat maradéktalanul tartotta fenn. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy megbízási szerződést és a Pmt. által megkívánt adatlapot nem készített, a csereszerződés benyújtása során nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, a kormányhivatali elutasítást követően a hibát nem orvosolta, a felekkel a kapcsolatot nem tartotta. Ezen túlmenően az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására az iratokat nem csatolta. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, valamint a vétkességre is kiterjedő elismerést. Pénzbírság kiszabására és az eljárás alá vont ügyvéd költségekben történő marasztalására tett indítványt azzal, hogy lehetőséget látott pénzbírság tekintetében a végrehajtás felfüggesztésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd a végindítvánnyal egyetértett, fegyelmi felelősségét elismerte. Előadta ugyanakkor, hogy a kormányhivatali határozatok semmilyen eligazítást nem nyújtottak az ügy mikénti intézése vonatkozásában, a vidéki ingatlanokra történő utalás pedig kifejezetten megtévesztő volt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az Üttv. 32. § (1), (3) (7) és (8) bekezdése szerint (1) a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott elvégzi az ügyfél, illetve képviseletében eljáró személy azonosítását. A (3) bekezdés alapján az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmánynyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus a törvény a)-i) pontjában meghatározott adatokat igényelheti. A (7) bekezdés alapján a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. A (8) bekezdés szerint a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint, ha csereszerződés alapján több kormányhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották.

Az ÜESZ 13.10. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.

Az ÜESZ 12.3. pontja szerint Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]

1. A megbízás teljesítése körében azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést nem készített, megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését. Miután a jogügylet közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgál, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás megkeresésének elmulasztása az Üttv. 32. § (8) bekezdését sérti. A tulajdonjog bejegyzési kérelem formanyomtatványának előterjesztése a 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének nem felel meg, miután mindkét ingatlan vonatkozásában egyetlen - a kérelmező által kiválasztott - kormányhivatalnál kellett volna a kérelmet előterjeszteni. Azzal pedig, hogy a bejelentő leveleire írásban az eljárás alá vont ügyvéd nem válaszolt, az ÜESZ 13.10. pontját. sértette meg.

2. Iratcsatolási kötelezettség elmulasztása

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívására az ügy iratait nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.3. pontját.

[Rendbeliség]

A megbízás körében elkövetett mulasztások tekintetében a Fegyelmi Tanács 1 rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg, míg az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétség. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

[Büntetéskiszabási szempontok]

Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.

Önmagában az a körülmény, hogy az ügyvéd a csereszerződés alapján a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtja be, csekély súllyal esik latba, miután a felek közreműködése mellett ez a hiba érdeksérelem nélkül orvosolható. E körben sajátos enyhítő körülményként kell figyelembe venni, hogy egyik kormányhivatali határozat sem nyújtott megfelelő tájékoztatást ahhoz, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jogszabályoknak megfelelően teljesíthesse kötelességét. A hibát az tette jelentős tárgyi súlyú fegyelmi vétséggé, hogy az elutasítás kézhezvételét követően az eljárás alá vont ügyvéd nem tette meg a hiba orvoslásához szükséges intézkedéseket, a feleket kifejezetten félretájékoztatta, később velük a kapcsolattartást mellőzte. A Fegyelmi Tanács figyelemmel volt arra is, hogy a bejelentő nem kívánta az eljárás alá vont ügyvéd megbüntetését, továbbá, hogy az okozott érdeksérelem mind a mai napig orvosolható, az eljárás alá vont ügyvéd a szükséges intézkedéseket - ha a fegyelmi eljárás hatására is, de - megtette. A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványával egyezően enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, valamint a vétkességre is kiterjedő elismerést. Súlyosbító körülmény a megbízás körében elkövetett jogsértések száma.

A fentiek mérlegelése mellett a Fegyelmi Tanács úgy határozott, hogy a középmérték közelében lévő pénzbírság kiszabása indokolt a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel. Miután az eljárás alá vont ügyvéd korábban fegyelmi vétséget nem követett el, továbbá okirattal bizonyította, hogy a megbízást teljesíteni fogja, a Fegyelmi Tanács a végrehajtás felfüggesztéséről határozott.

[Költségek]

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.

[Tájékoztatás]

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

[Jogorvoslat]

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 3. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 167.)


  Vissza az oldal tetejére