Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.168/28. határozata

letét-bejelentési kötelezettség megsértéséről, iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] ügyvéd által képviselt dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. február 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd

2 rb. (ebből 1 rb. folytatólagosan elkövetett) szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 300.000 Ft (Háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 2 (kettő) évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

[...] vezérigazgató által képviselt [...] Zrt. által képviselt [...] Kft. „kt.a.” bejelentő (a továbbiakban: bejelentő) 2020. november 24. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletének nem megfelelő ellátását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztosa határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte, majd határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A Bejelentő korábbi ügyvezetője, L.G. meghatalmazása alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2017. július 11. és 2017. december 20-a között rendelkezési joggal rendelkezett a Bejelentő bankszámlája felett.

Az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott meghatalmazás alapján, annak felhasználásával a Bejelentő bankszámlájáról 24 alkalommal mindösszesen 785.830 €-t készpénzben felvett, illetőleg az ügyvédi letéti számlájára átutalta.

Ezekre a kifizetésekre azt követően került sor, hogy a [...] Kft. és B.G. egymással különböző szerződéseket kötöttek, amelynek eredményeként a felek az eljárás alá vont ügyvéddel, mint letéteményessel letéti szerződésekben állapodtak meg abban, hogy a [...] Kft. letevőként különböző összegű kifizetésekben tesz eleget a szerződésekben vállalt kötelezettségeinek B.G. jogosult felé.

Az eljárás alá vont ügyvéd valamennyi, a letétként kezelt összeget kifizette a jogosultnak, azonban a letéteket nem vette nyilvántartásba.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2020. december 17. napján rendelte el és felhívta ez eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül bocsássa a Kamara rendelkezésére. Eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2020. december 28. napján vette át, azonban az ott írt határidőben nem, csupán a fegyelmi eljárás során terjesztette elő az ügyre vonatkozó releváns iratait és nyilatkozatát.

A fegyelmi biztos indítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglalt tényállást akként módosította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által felvett összesen 785.830 euró összeggel a 2021. november 23-án kelt olasz közjegyzői nyilatkozat tanúsága szerint az eljárás alá vont ügyvéd elszámolt.

Ugyanakkor változatlanul megállapítható az, hogy a letétként kezelt összegeket az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. előírásai szerint nem jelentette be a letétnyilvántartó rendszerbe, továbbá az is változatlanul megállapítható, hogy a kamara felhívására határidőben nem csatolta az ügy iratait.

Mindezek alapján álláspontja szerint megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvédnek az a hivatkozása, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget. Teljességgel megalapozatlan az az álláspont, hogy magánszemélyként és nem ügyvédként járt el, mivel két letét tárgyában ügyvédi megbízás és letéti szerződés is rendelkezésre állt.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyből 1 esetben folytatólagos elkövetés állapítható meg, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd adminisztrációs kötelezettségének nem tett eleget.

Mindezek alapján pénzbírság kiszabására tett indítványt, melynek mértékét a kiszabható pénzbírság harmadában indítványozta megállapítani, melynek 3 évre történő felfüggesztését kérte.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője kérte az eljárás megszüntetését, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, mivel a letéttel elszámolt.

A fegyelmi tanács döntése:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az 51. § (1) bekezdése értelmében:

„Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.”

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.2. a) bekezdése alapján:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának ,...”

Az ÜESZ 12.3. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A leírtak alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 2 rendbeli (a letéttel kapcsolatos mulasztással folytatólagosan elkövetett) szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel

- az általa készített letéti szerződéseket nem rögzítette az elektronikus kamarai nyilvántartásban;

- felhívás ellenére nem csatolt semmilyen iratot az eljárás megindításakor felhívás ellenére.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt.

Enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével nem okozott semmilyen hátrányt ügyfeleinek, a fegyelmi vétségek kisebb súlyú mulasztásnak tekinthetőek.

Mindezek figyelembevételével a fegyelmi tanács a bűnösségi körülményekre tekintettel a kiszabott pénzbírság büntetés végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 2 évre felfüggesztette. A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 111. § (2) bekezdésére, amely szerint „A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.”

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 17. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 168.)