Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.170/5. határozata

ügyvédi mulasztásról (okiratszerkesztésről)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember hó 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenysége során tanúsított magatartását kifogásolta.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó érdemi álláspontját tartalmazó nyilatkozatát előterjesztette, és iratokat csatolt.

A fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy okiratszerkesztési tevékenysége körében eljárva megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a Ptk. 6:275. §-ban és az ÜESZ 5.12. b) pontjában, valamint ÜESZ 4.1. pontjában írtakat, mely magatartásaival 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd és édesanyja a tagjai a [...] Kft-nek. A társaság ügyvezetője az eljárás alá vont ügyvéd élettársa.

A bejelentő 19/25 arányú, míg V.I. 6/25 arányú tulajdonában állt a [...] kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlan. V.I-t a tulajdoni hányada alapján az épület alsó szintjén található, külön bejáratú 55 m2-es lakás, illetve az ahhoz tartozó - külön íven szövegezett használati megállapodás szerinti - kertrész kizárólagos használati joga illette meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd irodájában megjelent élettársa és V.I. abból a célból, hogy az eljárás alá vont ügyvédet megbízzák ingatlan adásvételi szerződés megszerkesztésére és ellenjegyzésére, illetőleg a földhivatali eljárásban történő jogi képviseletük ellátására.

Az eljárás alá vont ügyvéd élettársa és a [...] Kft. 1/2-1/2 arányban kívánták megvásárolni V.I-nak a fenti ingatlanban fennálló 6/25 tulajdoni hányadát. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásról ügyvédi megbízási szerződést vett fel, melyben szerepel azon jogi kioktatás, miszerint az ingatlan társtulajdonosának, azaz a bejelentőnek, törvényes elővásárlási joga áll fenn a vétel tárgyán.

Az ügyvédi megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd még aznap megszerkesztette, a felek aláírták és az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte az ingatlan adásvételi szerződést, melynek 9. pontja tartalmazza, hogy az ingatlanra a jogszabály erejénél fogva harmadik személyt megillető elővásárlási joga van az ingatlan társtulajdonosának. Az adásvételi szerződés 4. pontja értelmében a vevők a 63 millió Ft-os teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg átutalással fizették meg az eladónak a szintén ezen pontban rögzített bankszámlájára.

A szerződéskötés napján a vevők megbízásából eljáró személy a bejelentőt a lakásán felkeresve tájékoztatta az adásvételi szerződés megkötéséről, egyben megkérte, hogy írja alá az elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatot. A bejelentő azonban az elővásárlási jogával élni kívánt, ezért dr. XY ügyvéd előtt szabályos nyilatkozatot tett az elővásárlási jog gyakorlásáról és a vételár ügyvédi letétbe helyezéséről. A bejelentő ugyanis Dr. XY ügyvédnél szabályos letéti szerződés alapján letétbe helyezte az ingatlan adásvételi szerződés szerinti vételárát. Ennek értelmében a letéteményes ügyvéd a vételárat az elővásárlási jog gyakorlása alapján az eladó és a bejelentő között megkötendő adásvételi szerződés aláírását követő 3 banki napon belül volt köteles a letétből megfizetni az eladónak az adásvételi szerződés szerinti bankszámlájára.

Dr. XY ügyvéd még ezen a napon e-mailben elküldte az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentő elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó fenti nyilatkozatát, továbbá a hivatkozott letéti szerződést, valamint az összeg letétbe helyezéséről szóló banki igazolást azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat alapján az adásvétel az eladó és a bejelentő között jött létre. Felkérte egyben az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a korábbi adásvételi szerződést ennek megfelelően módosítsa a felek vonatkozásában, amit a bejelentő kész azonnal aláírni. Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailes válaszában nyugtázta Dr. XY ügyvéd üzenetét azzal, hogy ügyfeleinek továbbította az elővásárlásra vonatkozó nyilatkozatot és az egyéb dokumentumokat, akik tudomásul vették az elővásárlási jog gyakorlását. Ugyanakkor az adásvételi szerződés megfelelő átszerkesztését időhiányra hivatkozva elhárította azzal, hogy azt Dr. XY ügyvéd készítse el. Egyben megjegyezte, hogy az eladó részére utalni a letétben lévő vételárat nem lenne helyes, tekintettel arra, hogy az már korábban megfizetésre került, így azt - álláspontja szerint - kizárólag a vevők részére lehet teljesíteni.

Az eljárás alá vont ügyvéd és Dr. XY ügyvéd közötti e-mail váltásnak megfelelően az eljárás alá vont ügyvéd élettársa a maga nevében és a [...] Kft. képviseletében írásban nyilatkozott arról, melyet az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzett, hogy ő és a [...] Kft. vevők, valamint a V.I. eladó közötti adásvételi szerződés végül nem lépett hatályba. Egyidejűleg kijelentette, hogy amennyiben az eladó visszafizeti az átutalt vételárat, úgy az ingatlannal összefüggésben további vevői igény az adásvételi szerződésből kifolyólag nem áll fenn.

Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailt küldött Dr. XY ügyvédnek az ez utóbbi által korábban megküldött, a bejelentő és az eladó között megkötendő adásvételi szerződés tervezetével összefüggésben. Ebben utalt arra, hogy a vételár megfizetése a szerződés aláírásával egyidejűleg esedékes az eredeti szerződés szerint, és annak feltüntetését is javasolta, hogy a vételár teljes megfizetése a vevők részéről a korábbi szerződéskötéssel egyidejűleg megtörtént.

Ugyanaznap folytatott további levelezésük során az eljárás alá vont ügyvéd átküldte az ingatlan energetikai tanúsítványát is. Az adásvételi szerződés tervezetét Dr. XY ügyvéd V.I. eladónak is megküldte, egyben tájékoztatást kért az aláírás lehetséges időpontjáról.

Az eljárás alá vont ügyvéd újabb e-mailt küldött Dr. XY ügyvédnek, aziránt érdeklődve, hogy az elővásárlásra jogosult mikor írja alá a szerződést. Észrevételezte, hogy a vételár egyidejű megfizetésére vonatkozó felvetésére választ addig nem kapott, egyben megismételte, hogy annak az újabb szerződés aláírásával egyidejűleg kell megtörténnie. Levelének végén utalt arra, hogy „kénytelen lesz benyújtani” a földhivatalba az általa szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződést és megtenni azon szükséges lépéseket, mely alapján az eredeti vevők javára kéri a tulajdonjog bejegyzését, amennyiben a következő napon a vételár teljesítése nem történik meg.

Válaszában Dr. XY ügyvéd utalt arra, hogy az ügyfelek 2020. november 30-án 10 órakor jelennek meg az irodájában a szerződés aláírása végett. Egyben kifejezte aggályait az eljárás alá vont ügyvéd által előrevetített tulajdonjog-bejegyzési kérelem benyújtása vonatkozásában. Az eljárás alá vont ügyvéd erre ugyanazon a napon adott válaszában kifejtette azon álláspontját, hogy a bejelentő az elővásárlási jogát nem gyakorolta „megfelelően”, minthogy a nyilatkozatával egyidejűleg nem fizette meg az ingatlan vételárát.

Az eljárás alá vont ügyvéd ilyen előzményeket követően benyújtotta az élettársa és a [...] Kft. javára történő tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz, mellékelve az ez alapjául szolgáló adásvételi szerződést és egyéb okiratokat, többek között a bejelentőnek az elővásárlás gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát. Ezt követően 8:42-kor e-mailben tájékoztatta Dr. XY ügyvédet a benyújtás tényéről azzal, hogy továbbra is fenntartotta azon álláspontját, miszerint az elővásárlási jog gyakorlása nem volt megfelelő, így az adásvétel az ügylet eredeti felei között jött létre.

Dr. XY ugyanazon a napon elővásárlási jog gyakorlása iránti kérelmet nyújtott be a bejelentő javára, egyben kérte az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott tulajdonjog-bejegyzési kérelem elutasítását.

A földhivatal végzésével hiánypótlásra hívta fel Dr. XY ügyvédet, melyben tájékoztatást adott arról, hogy az adásvételi szerződés a [...] Kft. statisztikai szám azonosítást nem tartalmazza, ezért kéri az okiratot kiegészíteni. Tájékoztatást adott továbbá arról is, hogy az elővásárlásra jogosult javára az ingatlanügyi hatóság abban az esetben jegyezheti be a tulajdonjogot, ha csatolja az eladó bejegyzési engedélyét is.

A bejelentő és V.I. eladó között végül megkötésre került az adásvételi szerződés, mely aznap benyújtásra került a földhivatalba. Ennek alapján a földhivatal a tulajdonjogot a bejelentő javára az ingatlan-nyilvántartásban átvezette.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban a fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt a feleknek nem volt olyan kötelezettsége, hogy az elővásárlásra jogosulttal arról konzultáljanak, vitatta, hogy közreműködését kizáró ok lenne, hogy közeli hozzátartozója, vagy az általa résztulajdonolt gazdasági társaság javára okiratszerkesztési tevékenységet végezzen.

Hivatkozott továbbá arra is, hogy az elővásárlásra jogosult nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, mert nem fogadta el teljes egészében a szerződést, a vételárat ügyvédi letétbe utalta, annak kifizetését egy új adásvételi szerződés megkötésétől tette függővé, annak megtörténtét követő 3 munkanapon belüli esedékességgel, nem pedig azonnal, ahogyan az az adásvételi szerződésben szerepelt, és nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy konyhabútor nélkül kerüljön átadásra az ingatlan, azaz az adásvétel szerinti kiürített állapotban, így el kívánt térni az eredeti szerződésben foglaltaktól. Az elővásárlásra jogosult nem jogszerű eljárása okán nyújtotta be végül az iratokat a földhivatalba, mely eljárás álláspontja szerint perben is megállta volna a helyét, azonban peres eljárás megindítására nem került végül sor. Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint is megfelelő módja az ajánlat közlésének a már aláírt szerződésnek az elővásárlásra jogosulttal történő közlése, ami jelen esetben is megtörtént, így a jogosult elővásárlási joga nem sérült.

Előadta, hogy a vételár egy összegben történő megfizetésének kockázatát a felek ismerték, ennek tudatában kötötték meg a szerződést. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a szerződés benyújtására a földhivatalba azért került sor, mert az elővásárlásra jogosult a vételár teljesítésének módját önkényesen megváltoztatta, ezáltal nem élt megfelelően elővásárlási jogával. Előadta azt is, hogy az eladót tájékoztatta arról, hogy a természetes személy vevő az élettársa, ő maga pedig tagja a jogi személy vevőnek.

A bejelentő bejelentésében előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a panasza tárgyává tett adásvétel kapcsán úgy igyekezett eljárni, hogy ő az elővásárlási jogát ne tudja gyakorolni. Kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére részt vett az okirat megszerkesztésében, hogy az egyik vevővel közeli hozzátartozói jogviszonyban, a jogi személy vevővel pedig tagi jogviszonyban állt. Előadta, hogy elővásárlási joga gyakorlása érdekében ügyvédhez fordult, akinek közreműködésével értesítette az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy élni kíván elővásárlási jogával, és akinél a vételárat is letétbe helyzete az eladó javára. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatást írásban tudomásul vette, azonban a közte és az eladó között megkötendő új adásvételi szerződés megkötésében álláspontja szerint nem működött megfelelően közre, sőt, az új szerződés megkötésének tervezett napján arról tájékoztatta jogi képviselőjét, hogy a hatálytalan adásvételi szerződést benyújtotta a földhivatalba, mellyel álláspontja szerint meg akarta akadályozni, hogy elővásárlási jogát gyakorolni tudja.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a végindítványában kérte, hogy a tényállást a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakkal egyezően állapítsa meg azzal az eltéréssel, hogy a [...] Kft. nyilatkozatára, valamint V.I. e-mail levelére tekintettel nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást elrendelő határozatnak az eljárás alá vont ügyvéd terhére, a tájékoztatás elmulasztásával összefüggésben tett indítványát. Fenntartotta azonban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a hivatásrendi szabályoknak megfelelően járt el, ugyanis azzal, hogy annak ellenére benyújtotta a vevők tulajdonjog-bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási kérelmet, hogy a vevők nyilatkoztak, hogy az általuk az eladóval kötött szerződés hatálytalan, továbbá, hogy az elővásárlásra jogosult szabályos nyilatkozatot tett, a vételárat ügyvédi letétbe helyezte és az adásvétel lebonyolítása érdekében ügyvédet bízott meg (aki a szerződéstervezetet elkészítette és továbbította az eljárás alá vont ügyvédnek), megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat, figyelemmel a Ptk. 6:222. § (1) és (4) bekezdéseire, továbbá azzal, hogy a saját és édesanyja tagsága, illetve élettársa ügyvezetése mellett működő cég javára ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, megsértette az ÜESZ 4.1. pontjában írtakat, mely magatartásaival 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását, a költségekben való marasztalását indítványozta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak részben helyt adott, azt az alábbi indokok alapján, részben találta megalapozottnak.

Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 1. napját követően fejtette ki, ezért azt anyagi jogi szempontból az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jelenleg is hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezései szerint kellett vizsgálni.

A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével, az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő előadásai, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg.

A tényállás tekintetében a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd lényegében egyezően adták elő tényelőadásaikat, összhangban az általuk csatolt okiratokkal is, így a tényállást a fegyelmi tanács aggálytalanul állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésére tekintettel a megállapított tényekből levonható következtetések köre, és a tények jogi minősítése tekintetében kellett a fegyelmi tanácsnak állást foglalnia.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2018. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése alapján, az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. § (1) és (4) bekezdése szerint, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 4.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának.

A fenti hivatásrendi normák, és a megállapított tényállás egybevetésével a fegyelmi tanács egyetértett a fegyelmi biztos azon álláspontjával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy annak ellenére benyújtotta a vevők tulajdonjog-bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási kérelmet, hogy a vevők nyilatkoztak, hogy az általuk az eladóval kötött szerződés hatálytalan, továbbá, hogy az elővásárlásra jogosult szabályos nyilatkozatot tett, a vételárat ügyvédi letétbe helyezte és az adásvétel lebonyolítása érdekében ügyvédet bízott meg (aki a szerződéstervezetet elkészítette és továbbította az eljárás alá vont ügyvédnek), megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat, figyelemmel a Ptk. 6:222. § (1) és (4) bekezdéseire, és ezzel 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi tanács osztotta a fegyelmi biztos álláspontját abban, hogy jelen ügyben a bejelentő egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy elővásárlási jogával élni kíván, az ingatlan vételárát ügyvédi letétbe helyezte, így a vételár vevők részére történő visszafizetésének fedezete biztosított volt. A felek között az elővásárlási jog gyakorlására tekintettel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat tartalmának egyeztetése folyamatban volt, arról az eljárás alá vont ügyvéd tudomással bírt, azonban mindezen tények ellenére az általa tudottan és elismerten hatályba nem lépett adásvételi szerződés benyújtotta a földhivatalba, vevők tulajdonjogának bejegyzését kérve. Ez a magatartás nem állt összhangban a Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó, hivatkozott szabályával, melyre tekintettel eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat.

Nem találta azonban megalapozottnak a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos azon hivatkozását, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a saját és édesanyja tagsága, illetve élettársa ügyvezetése mellett működő cég javára ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, megsértette volna az ÜESZ 4.1. pontjában írtakat.

A hivatkozott etikai norma szerinti összeférhetetlenség látszata az irányadó gyakorlat szerint abban az esetben merülhet fel, ha kívülálló számára felmerülhet annak lehetősége, hogy az ügyvéd az adott ügyben valamilyen okból tevékenységét nem csupán a megbízója jogai, jogos érdekei szem előtt tartásával végzi, hanem eljárását más is motiválhatja.

Jelen esetben valamennyi megbízó számára ismert volt az a körülmény, hogy a szerződő felekkel az eljárás alá vont ügyvéd milyen hozzátartozói, illetve egyéb érdekeltségi viszonyban áll, és a megbízók ezt a körülményt tudomásul véve, ennek tudatában is elfogadták az eljárás alá vont ügyvéd eljárását, azzal szemben kifogással nem éltek, és nem merült fel olyan körülmény sem, mely arra utalt volna, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egyik megbízója jogos érdekeivel szembe menve, a másik megbízója javára járt volna el. Emiatt a fegyelmi tanács nem találta megalapozottnak azt a hivatkozást, hogy az eljárás tárgyává tett esetben felmerült volna az összeférhetetlenség látszata. Az a körülmény, hogy adott esetben az eljárás alá vont ügyvéd, egy, a megbízói körön kívül álló személy érdekeivel - adott esetben az elővásárlásra vonatkozó szabályokkal - ellentétesen járt el, egyéb, a megbízás elvállalásának korlátaira vonatkozó tételes hivatásrendi norma megsértésének hiányában nem az ÜESZ 4.1. pontja szerinti előírás megszegését, hanem az fentiekben hivatkozott Üttv. 1. § (3) megsértését veti fel, figyelemmel a Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó szabályaira.

Figyelemmel arra, hogy a felsorolt szabályszegéseket az eljárás alá vont ügyvéd egy megbízási jogviszony keretei között követte el, így 1 rb. szándékos fegyelmi vétség tekintetében találta a fegyelmi tanács a felelősségét megállapíthatónak, mivel a tevékenységére vonatkozó szabályokkal tisztában volt, de a cselekménye, illetve a mulasztása következményeibe belenyugodott.

A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd büntetlen fegyelmi előéletét.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetést az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, mérlegelési jogkörében szabta ki, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a földhivatalt is tájékoztatta arról, hogy az elővásárlásra jogosult tett nyilatkozatot az őt megillető jog gyakorlásáról, illetve arra is figyelemmel, hogy a bejelentő tulajdonjogának bejegyzésére végül sor került.

A hivatkozott büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak és egyben elegendőnek tartotta az Üttv. 108. § a) pontja szerinti legenyhébb fegyelmi büntetés, az írásbeli megrovás alkalmazását. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a fegyelmi tanács figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd javára szóló enyhítő körülményt is.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, továbbá arra, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja szerint a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette, mely okból történt megszüntetés esetén, a 149. § (6) bekezdés szerint, a fizetési kötelezettség teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével nyílik lehetőség a területi kamarába tagként történő felvételre, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételre.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 12. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 170.)


  Vissza az oldal tetejére