A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. október 27. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéddel szemben panaszt terjesztett elő, melyben az eljárás alá vont ügyvéd magatartását, jogosulatlan igényérvényesítését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette. E határozatában tájékoztatta és egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a bejelentésre vonatkozó nyilatkozatát, továbbá csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdését, a 2. § és 3. §-át, mellyel 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke intézkedésével az Üttv. 127. § (1) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 22.1 pontja alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
A bejelentő és a [...] Kft. között jogvita alakult ki a [...] Kft. tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló beruházással kapcsolatban.
A bejelentő megjelent a fenti ingatlanon annak érdekében, hogy az ott található és sajátjának tekintett állványzatot és zsalurendszert onnan elszállítsa.
A rakodás közben a helyszínre megérkezett a [...] Kft. jogi képviselőjeként az eljárás alá vont ügyvéd, és annak érdekében, hogy az ingóságok bejelentő általi elszállítását megakadályozza, a kijáratot a saját személygépkocsijával elállta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a szabad kijárást a bejelentő tehergépkocsija részére csak azt követően biztosította, hogy az ingóságokat arról lepakolták.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalásával együtt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, a Fegyelmi Tanács elnökének felhívása ellenére, nyilatkozatot, észrevételt nem terjesztett elő.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontja 2021. február 22. napja, így az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 2. § (1) bekezdése az ügyvédi tevékenység körét az alábbiak szerint határozza meg:
a) a jogi képviselet ellátása,
b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
g) az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
Üttv. 3. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:
a) szabadalmi ügyvivői tevékenység,
b) adótanácsadás,
c) társadalombiztosítási tanácsadás,
d) biztosítási tanácsadás,
e) munkaügyi tanácsadás,
f) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,
g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,
j) ingatlanközvetítői tevékenység,
k) társasházi közös képviselői tevékenység,
l) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint
m) közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
Mindenekelőtt hangsúlyozza a Fegyelmi Tanács, hogy a jelen eljárásban a bejelentő és a [...] Kft. közötti jogvita elbírálására semmilyen tekintetben nincs hatásköre, így annak megítélése sem képezi a feladatát, hogy az érintett ingóságoknak ki a tulajdonosa, a bejelentőnek jogában állt-e azokat elszállítani, illetőleg a [...] Kft-nek jogában állt-e azokat visszatartani. Ez bírósági hatáskörbe tartozó kérdés.
Jelen eljárás tárgya kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásának megítélése, melyet a megbízója, általa jogosnak vélt érdekeinek védelme érdekében alkalmazott.
Az ügyvédi hivatás gyakorlásának kereteit az Üttv. 2-3. §-ai jelölik ki, meghatározva abban az ügyvéd által nyújtható jogi szolgáltatásokat, így az ügyvédi tevékenységet és a kiegészítő jellegű tevékenységet.
Az eljárás alá vont ügyvéd által is elismert, hogy a megbízója általa jogosnak vélt igényének biztosítása végett fizikailag, önhatalommal akadályozta meg, hogy a bejelentő az ingatlanról az ingóságokkal felpakolt teherautóval kihajthasson. Ez a magatartása azonban nyilvánvalóan nem illeszthető sem az ügyvédi tevékenység, sem a kiegészítő jellegű tevékenységek körébe.
Az ügyvédnek a tevékenysége körében a törvényes eszközöket és módot kell megtalálnia, továbbá alkalmaznia az ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez. Ebből következően az eljárás alá vont ügyvédnek nincs és nem is lehetett arra felhatalmazása, hogy a megbízója érdekeinek védelme végett önhatalmúlag, fizikailag megakadályozza a felek között egyébként vitatott ingóságok elszállítását és a kijáratot ennek érdekében a személygépkocsijával lezárja. Még akkor sem, ha az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint „önhatalmú jogérvényesítés folyt statáriális jelleggel”. Az eljárás alá vont ügyvéd a kijárás megakadályozásával - lényegét tekintve - az általa sérelmesnek tartott bejelentői magatartással azonos, önhatalmú magatartást tanúsított, azonban lényeges körülmény, hogy a kijárat lezárását ügyvédként, az ügyvédi hivatására vonatkozó alapvető szabályok megsértésével követte el.
Az eljárás alá vont ügyvéd arra alapuló védekezését, hogy „e jog megbízásnak megfelelő gyakorlása nem valósít meg szabályszegést”, a Fegyelmi Tanács elfogadni nem tudta. Az ügyvédi megbízás nem korlátlan, még akkor sem, ha a megbízónak ilyen elvárása van a megbízott ügyvéddel szemben.
Az ügyvédi hivatás és ügyvédi tevékenység lényege, hogy a jogviták megoldását törvényes eszközökkel és módon kell elősegíteni, ennek megfelelően elfogadhatatlan, ha egy erőszakos fellépésre az ügyvédi válasz egy újabb erőszakos fellépés. Ahogyan a Fegyelmi Tanács sem vonhatja el a bíróság hatáskörét, úgy erre jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd sem volt jogosult.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményt nem észlelt.
Bár az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete nem teljesen makulátlan, a korábbi ügy és a jelen eljárás semmilyen módon nem függ össze, illetőleg egyéb súlyosító körülmény hiányában a Fegyelmi Tanács az írásbeli megrovást, mint a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazását elégségesnek találta. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jövőben tartózkodjék minden ilyen és ehhez hasonló magatartásról.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 25. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 173.)