A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év szeptember hó 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartását kifogásolta, hogy jogi képviseletét nem megfelelően látja el.
A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére. A felhívás azt is tartalmazta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd köteles 8 napon belül az ügyre vonatkozó iratait csatolni, észrevételét pedig jogosult megtenni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásra igazoló jelentést terjesztett elő, melyhez mellékleteket csatolt.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.
A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés részben megalapozott az alábbiak szerint:
A bejelentő által képviselt kft. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a [...] sz. alatti ingatlan volt bérlőjével szembeni eljárásban. A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtott be a kötelezettekkel szemben 3.600.000 Ft bér és járulékai iránt 108.000 Ft eljárási díjat befizetve. A bejelentő sérelmezte, hogy a bérleti díjkövetelés iránti ügyében megbízott eljárás alá vont ügyvéd, akinek 304.800 Ft-ot fizetett, az eltelt három évben semmilyen tájékoztatást nem adott az ügy állásáról és az átvett összegekkel nem számolt el.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítéséhez kötődő fent részletezett kötelezettségeinek megszegésével, valamint a tényállás megállapításához szükséges iratok előzetes vizsgálati eljárásban történő csatolásának elmulasztásával 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeket terjesztett elő a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, valamint beadványához korábban még nem csatolt okiratokat is mellékelt.
A Fegyelmi Tanács tárgyalást tűzött, melyen szabályszerű idézésre megjelent eljárás alá vont ügyvéd, továbbá szabályszerű idézésre nem jelent meg a bejelentő, aki előzetesen írásban kimentette magát.
A tényállás:
A bejelentő telefonon kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet 2018 tavaszán, közelebbről meg nem határozatható időpontban azzal, hogy volt bérlője ellen pert kíván indítani. Az eljárás alá vont ügyvéd felkereste a bejelentőt a lakásán, ahova elvitte magával a bejelentő által előadottak alapján kitöltött megbízási szerződést, amelyet alá is írtak.
Ekkor az eljárás alá vont ügyvéd jelezte, hogy mivel a bérbeadó a bejelentő által képviselt kft. volt, azért új szerződést kell kötniük és új meghatalmazást is kell adnia a bejelentőnek, melyre 2018. április 22. napján került sor. Ekkor a bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a [...] sz. alatti ingatlan volt bérlőjével szembeni bírósági eljárásban a jogi képviseletre. A bejelentő átutalt eljárás alá vont ügyvéd számlájára 152.400 Ft-ot „peres illeték” közleménnyel.
A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtott be a kötelezettekkel szemben 3.600.000 Ft bér és járulékai iránt 108.000 Ft eljárási díjat befizetve.
A közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki a kötelezettekkel szemben, mellyel szemben azok a törvényes határidőben ellentmondást terjesztettek elő.
Az ellentmondásról értesítő végzésről az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt, aki „peres illeték” közleménnyel ismét átutalt eljárás alá vont ügyvéd számlájára 152.400 Ft-ot.
A végzésben szereplő 15 napos határidőben az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet ugyan megírta, de mivel azt a bejelentő nem írta alá, ezért nem adta be a bíróságra, továbbá azért sem, mert időközben a kft-vel szemben végelszámolási eljárás indult, és a követelést engedményezni kellett volna, amely nem történt meg.
A követelés engedményezésére végül 2018. december 21. napján került sor a kft. és a bejelentő között, mely engedményezési szerződést az eljárás alá von ügyvéd ellenjegyezte.
A kft. végelszámolással törlésre került a cégjegyzékből.
A bejelentő ezt követően több alkalommal szóban (telefonon) és e-mailben is kérte az eljáró ügyvédtől a keresetlevelet és a bíróságra benyújtott iratokat, ügyszámot, eredménytelenül. Ezért levélben is felszólította az eljárás alá vont ügyvédet azok kiadására, majd miután ez is eredménytelen maradt, bejelentést tett a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.
2021. április 11. napján az eljárás alá vont ügyvéd elszámolt a bejelentővel és visszafizetett részére 176.800 Ft-ot, továbbá a megbízási szerződést megszüntették és a bejelentő átvette a fizetési meghagyást és a keresetlevelet az eljárás alá vont ügyvédtől.
A bejelentő ez követően egy másik ügyvédet bízott meg és beadta a fizetési meghagyást, amely már perré is alakult.
A bejelentő a fentiek ellenére ismét megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy írjon meg neki két levelet.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban előterjesztett jelentésében a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Előadta, hogy a fizetési meghagyást benyújtotta. A keresetlevelet azért nem nyújtotta be, mert a kft. végelszámolással törlésre került, így a bejelentőnek új meghatalmazást kellett volna adnia magánszemélyként, ez viszont elmaradt, így nem tudott eljárni.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta az ügy iratait, amely túlnyomó részben hiányosnak bizonyult. Csatolta a bejelentővel kötött „Megbízási szerződés” elnevezésű iratot, ügyvédi meghatalmazást, a fizetési meghagyást, továbbá az ellentmondásról értesítő végzést.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi szakban előterjesztett észrevételéhez csatolta a 2021. április 11. napján kelt átvételi elismervényt.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos tárgyaláson előterjesztett végindítványában a tényállást fenntartotta. Kérte enyhítő körülményként a következőket figyelembe venni: az eljárás alá vont ügyvéd beismerése, a szembenézése a felelősséggel, melyből következik, hogy a jövőben alaposabb lesz, továbbá azt, hogy elszámolt az ügyfelével.
A fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozattal egyezően a Fegyelmi Tanácstól 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt kérte az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fentiek miatt pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa az eljárás alá vont ügyvédet az eljárási költségek viselése mellett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a sérelmezett magatartást 2018. évben, illetve azt követően valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ).
Az Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértett-e jogszabályi és etikai előírást, és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
Az ÜESZ 2.2. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 5.10. pontja szerint: Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az ÜESZ 6.10. pontja szerint: Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján csupán a fizetési meghagyást nyújtotta be. A keresetlevelet elkészítette, de azt nem nyújtotta be határidőben a bírósághoz, a kiegészítő illetéket nem fizette meg. Így a peres eljárás 2018. októbernovember folyamán (pontosan nem meg határozatható időpontban) megszűnt.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, mely szerint a további eljárásában a bejelentő meghatalmazásának, illetve az engedményezési szerződésnek a hiánya akadályozta, nem alapos, mivel az ellentmondásról értesítő végzés 2018. szeptember 10-én kelt, azonban a megbízó kft. törlésére csak jóval később, 2019. május 27-én került sor. A megbízó cég tehát létezett még akkor, amikor a keresetet tartalmazó irat benyújtására előírt 15 napos határidő letelt.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem igazolta, hogy a bejelentőt tájékoztatta-e arról, hogy a per megszűnt. Sőt 2018. december 21. napján ellenjegyzett egy olyan engedményezési szerződést, melynek 1. pontjában a legjobb tudomása ellenére az szerepel, hogy az engedményező kft. pert indított a kötelezettek ellen bérleti díj tartozás iránt, holott ilyen per nem volt folyamatban.
Az eljárás alá vont ügyvéd e tárgykörben fegyelmi felelősségét a tárgyaláson maga is elismerte.
Az ÜESZ 12.3. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A kamara következetes gyakorlata szerint a fegyelmi eljárásban iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács kétséget kizáró módon meg tudta állapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban nem csatolta be valamennyi, az üggyel összefüggő iratát, ebből következőleg nem lehetett teljes körűen megállapítani, hogy mikor szűnt meg a per, hogy tájékoztatta-e ügyfelét az ügy állásáról, illetve megfelelően elszámolt-e ügyfelével a részére igazoltan átadott ügyvédi megbízási díjjal.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által utóbb, a fegyelmi szakban csatolt iratokból megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás körében, igaz a fegyelmi eljárás megindulását követően, de elszámolt a megbízási díj tekintetében ügyfelével, és megtörtént az iratok megfelelő átadása is.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget jogszabályi előírások és az ÜESZ alapján fennálló kötelezettségének, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során a fegyelmi biztos álláspontjával értett egyet és az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, mivel álláspontja szerint ez áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával és jelentőségével.
A Fegyelmi Tanács a büntetés mértékének megállapításánál figyelemmel volt a fokozatosság elvére is, és álláspontja szerint ezen büntetési tétel összhangban van az elkövetett vétség súlyával és kellő visszatartó erőként szolgálhat a jövőre nézve az eljárás alá vont ügyvéd számára.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei körében kiskorú gyermekeit és az eljárás alá vont ügyvéd beismerését.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. december 7. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 174.)