Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.179/6. határozata

okirati ellenjegyzés szabályainak megsértéséről, iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. december 13. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt

300.000 Ft, azaz (Háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara 2021. július 6-án a bejelentő bejelentése alapján hivatalból indított fegyelmi eljárást, melyet a 2021. április 15-én elrendelt előzetes vizsgálat előzött meg.

A bejelentés nyomán került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása 8 napon belüli észrevételeinek megtételére és iratainak megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásra nem reagált, észrevételt nem tett, iratokat nem csatolt.

A fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:

A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, a 28. § (3) bekezdésének, a 29. § (1) bekezdésének, a 32. § (1) és (7) bekezdésének, a 44. § (1) bekezdésének, a 45. §-ának, továbbá az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.17. és 12.3. pontjainak rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2rb., ebből egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi tanács erről szóló tájékoztatására és felhívására a fegyelmi biztos beadványában fenntartotta korábbi álláspontját és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A tényállás

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. március 11-én kölcsönszerződést szerkesztett és ellenjegyzett bejelentő, mint kölcsönadó és a kölcsönvevő között. A hivatkozott szerződésben kölcsönadó 4.200.000 Ft-ot adott kölcsön kölcsönvevőnek. Ugyanezen a napon az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett egy „Megállapodás zálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom alapításáról” megnevezésű szerződést ugyanezen felek között, mely szerződésben zálogkötelezett (kölcsönvevő) hozzájárul ahhoz, hogy zálogjogosult (kölcsönadó) javára a zálogkötelezett tulajdonát képező ingatlanra zálogjog, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre a kölcsön biztosítására. A megállapodásban a szerződő felek megbízták az eljárás alá vont ügyvédet a kormányhivatal előtti eljárással is.

A bejelentő előadta, hogy többször próbálta elérni az eljárás alá vont ügyvédet, miután a kölcsönt a kölcsönvevő határidőre nem tudta visszafizetni. Próbálta őt elérni mind telefonon, mind e-mailben. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egyik megkeresését sem fogadta, egyik megkeresésére sem reagált. Észrevételezte, hogy a zálogjog és azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Előadta, hogy emiatt kára keletkezett, melyet összegszerűen nem határozott meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére észrevételt nem tett, iratokat nem csatolt.

Az eljárás során a tárgyban érintett ingatlanról kiváltott tulajdoni lap alapján megállapítható, hogy a tulajdoni lap III. része nem tartalmaz bejegyzést, terhet.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2020. március hónapban és azt követően következett be, így az elkövetés és elbírálás időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudomása szerint, jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba a zálogjogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat, megsértette az Üttv. fenti rendelkezéseit.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, tekintettel arra, hogy az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a megbízást nem foglalta írásba, megsértette az Üttv. fenti rendelkezéseit.

Az Üttv. 32. § (1) bekezdése szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően elvégzi az ügyfél azonosítását.

Az Üttv. 32. § (7) bekezdésének rendelkezése szerint a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd azonosítja a nyilatkozatot tevő személy, szervezeteket, valami azok képviseletében eljáró személyeket.

Az Üttv. 44. § (1) bekezdése szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a jogszabálynak megfelel, valamint a b) pontja értelmében tanúsítja azt is, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek a szerződő felek akaratának, valamint hogy a szerződő felek azonosítását az ügyvéd elvégezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem végezte el az ügyfelek azonosítását, valamint azzal, hogy a megbízás írásba foglalásának elmaradása miatt a felek akarata nem azonosítható, megsértette ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó fenti előírásokat.

Az Üttv. 44. § (1) bekezdése szerint az ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányadó ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.17. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Üttv. 45. §-a szerinti kötelezettségének teljesítése során, az ellenjegyzést közvetlenül megelőzően lekéri az ingatlan hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapját, valamint az ellenjegyzett okiratban feltünteti a lekért tulajdoni lap megrendelési számát, ennek hiányában a lekért tulajdoni lapot az ellenjegyzett okirattal együttesen, annak megőrzési idejéig megőrzi.

Az ellenjegyzett okirat nem tartalmazza a készítéséhez felhasznált tulajdoni lap megrendelési számát, illetve ilyen okiratot az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt, ezért megsértette az Üttv. és az Ügyvédi Etikai Szabályzat fenti rendelkezéseit.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója, az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a felhívás ellenére az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat fenti rendelkezését.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által előadottakra nem tett észrevételt, így a fegyelmi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bejelentő által előadottakat nem vitatja. A rendelkezése álló iratok alapján az állapítható meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett két okiratot, azonban a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése ügyében elmulasztott eljárni, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan is megbízással rendelkezett. A megbízásról szerződést nem készített, az ingatlan tulajdoni lapját nem ellenőrizte, a szerződő felek átvilágítását nem végezte el, ezzel 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fentieken kívül a kamara felhívásának sem tett eleget, az ügy iratait nem csatolta, mely további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (1), a 28. § (3), 29. § (1), a 32. § (1) és (7), a 44. § (1) és 45. §-át, továbbá az ÜESZ 5.17 és 12.3. pontjában írtakat -, ezért 2 rb., egy esetben folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem észlelt, így azt nem is értékelt a mérlegelés során.

Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 21. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 179.)


  Vissza az oldal tetejére