Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.182/20. határozata

ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetéséről, ügyvédi beadvány sértő tartalmáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. június 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 300.000 (Háromszázezer) Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft I. fokú átalányköltséget, továbbá 50.000 Ft II. fokú eljárási költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az 1. sz. ügyben az eljárás alá vont ügyvéd ellen a vezető fegyelmi biztos a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének kezdeményezése alapján hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot ügyvédhez méltatlan tartalmú magatartás miatt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában foglaltakra felhívás ellenére nem tett észrevételt.

A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta az Üttv. 107. § b) pontja szerinti 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését.

A 2. sz. ügyben az eljárás alá vont ügyvéd ellen a vezető fegyelmi biztos a nyomozó hatóság átirata alapján hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot ügyvédhez méltatlan magatartás és beadvány miatt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában foglaltakra felhívás ellenére nem tett észrevételt.

A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján kelt fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta az Etikai Szabályzat 13.1., 13.3. és 13.10. pontjainak megsértését, amely 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.

A fegyelmi tanács a 2. sz. ügyet határozatával a jelen ügyszám alatt már megindult 1. sz. ügyhöz egyesítette, majd megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért 300.000 Ft pénzbírságot szabott ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése folytán eljárt Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az I. fokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.

Határozatában – annak megállapítása mellett, miszerint az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen állapította meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett cselekmények 2 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósítanak meg – előírta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által a fellebbezési eljárásban csatolt szakorvosi szakvéleményekre és „az eljárás alá vont ügyvéd köznapi életünkre jellemző nyilatkozatainktól eltérő viselkedésére” tekintettel szükséges annak tisztázása, hogy a beszámítási képessége fennáll-e (vagy korlátozott), ezért a „megismételt eljárás során szükséges nyilatkoztatni az eljárás alá vontat, hogy pszichiátriai vizsgálatnak aláveti-e magát, ha igen, úgy szükséges vonatkozásában szakértői vélemény beszerzése.

Amennyiben a vizsgálatnak az eljárás alá vont nem veti magát alá, úgy a rendelkezésre álló iratok alapján kell a belátási képességre vonatkozó következtetést levonni, és ennek alapján dönteni abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont képes volt-e belátni azt, hogy cselekményeivel fegyelmi vétséget valósít meg, vagy sem, és ezen megállapítás alapján kell az új eljárás során a döntést meghozni.”

A fegyelmi tanács a megismételt eljárásban tárgyalást tűzött ki, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.

A tényállás:

A hivatalos tudomásszerzés alapján indult 1. sz. ügyben az eljárás alá vont ügyvéd a [...] weboldalon 2018. december 8-án regisztrálta a felhasználói fiókját a kamarai nyilvántartás szerinti e-mail címmel, és hirdetést tett közzé az ügyvédi tevékenységéről, megjelölve telefonos elérhetőségét, valamint irodája címét. A hirdetéshez az eljárás alá vont ügyvéd – közelebbről meg nem határozható időpontban, de feltehetően a regisztrálással egy időben – egy arcképét tartalmazó fényképet is feltöltött, amelyre kattintva előtűnt egy teljes alakos ún. tükörszelfi, azaz az eljárás alá vont ügyvéd által saját magáról egy tükörben készített ruhátlan, teljes alakját mutató fénykép. A felhasználói fiókba való belépéshez e-mail cím/felhasználónév és jelszó szükséges, így a felhasználó fiókot csak ezen adatok ismeretében lehet használni, módosítani, oda fényképet feltölteni.

A vezető fegyelmi biztos megkeresésére a hirdetési oldal a hirdetést inaktiválta, a fényképet törölte.

A 2. sz. ügyben az eljárás alá vont ügyvéd saját nevében és meghatalmazott ügyvédként eljárva 2021. május 19-i keltezéssel e-mail útján bejelentést tett az ügyészségen a „Kanadairől ügyről és hogy itt kik voltak benne” tárgymegjelöléssel. A beadványban írtak szerint azt az eljárás alá vont ügyvéd „a csatolt meghatalmazásokkal eljárva” jogi képviselőként és a saját ügyében eljárva, mint „alulírott” ügyvéd terjesztette elő, azon az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi bélyegző lenyomata és aláírása olvasható. A beadványt az ügyészség a bejelentő nyomozó hatósághoz áttette. Miután a beadvány tartalma meglehetősen zavaros, összefüggéstelen mondatokkal teletűzdelt volt, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd családi problémákról, anyagi jellegű vitákról közölt átláthatatlan adatokat, illetve szülei „kivégzéséről” tesz bejelentést, ezért a nyomozóhatóság személyesen meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet, valamint az édesanyját is.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen meghallgatása során előadta, hogy praktizáló ügyvéd, pszichiátriai kezelés alatt áll, szenvedélybeteg. A nyomozóhatóság által megküldött Hivatalos feljegyzésben foglaltak szerint a feltett kérdésekre rendkívül zavartan, összefüggéstelenül válaszolt. Elmondta, hogy ő és az édesapja is kanadai titkos ügynökök, akik további titkos ügynököket képeztek ki. Őt és édesapját a világ korrupciójának felszámolására képezték ki, majd Magyarországra küldték őket, azonban édesapját kimutathatatlan űrtechnológiai eszközökkel 2007-ben ismeretlen ügynökök kivégezték. Volt férje több milliárdbillió euróval megkárosította őt, „megsírkövezte” és további kárt is okozott neki. Korábban alkoholfogyasztás miatt eljárás alá került, minden vele szemben eljáró személy korrupt volt, továbbá rendszeresen fogyasztott kábító hatású szereket is, illetve jelenleg is fogyaszt különböző gyógyszereket, szereket, mert „helsinki” szindrómában szenved.

Az eljárás alá vont ügyvéd édesanyja a meghallgatása során elmondta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott beadványt nem ismeri, nem olvasta. Férje, az eljárás alá vont ügyvéd édesapja természetes úton hunyt el és nem volt titkos ügynök. Az eljárás alá vont ügyvédet a volt férje szoktatta rá a kábító hatású anyagok fogyasztására, gyógyszerfüggő, emiatt lánya jelenleg is pszichiátriai kezelés alatt áll.

Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai nyilvántartás szerinti e-mail címéről, XY névmegjelöléssel 2021. július 21-én bejelentés érkezett, miszerint „(eljárás alá vont) ügyvéd elhalálozott, ezért utasításba foglalom azt, hogy az ügyvédnő nevét még ne töröljék ki nyilvántartásukból, és valamennyi fegyelmi eljárást szüntessenek meg vele szemben.”

A Kamara megkeresésére a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Ügyfélszolgálati Iroda által küldött tájékoztatása szerint az eljárás alá vont ügyvéd aktívként szerepel a személyek és polgárok központi nyilvántartó rendszerében, az Elektronikus Anyakönyvben halálesetéről szóló bejegyzés nem található.

Az eljárás alá vont védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd sem a vizsgálati, sem az alapeljárásban értékelhető és az ügyek érdeméhez tartozó nyilatkozatot nem tett, a fegyelmi tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, mint ahogy nem jelent meg a megismételt eljárásban megtartott tárgyaláson sem.

Az alapeljárásban meghozott 11. sorszámú érdemi határozat kézhezvételét követően az édesanyjával közösen előterjesztett fellebbezésében a jövedelmi viszonyaival kapcsolatban előadta, miszerint 2021. március 27. óta táppénzes állományban van, édesanyja nyugdíjából élnek, jelenleg a leszázalékolása folyamatban van. Hivatkozott továbbá számtalan idegrendszeri eredetű megbetegedésére (téveszme, hallucináció, függőség, zavartság, epilepszia, pánikroham, stb.), amelyek miatt cselekvőképessége hiányzik, és kifogásolta, hogy ezt a Kamara nem vizsgálta. Fellebbezéséhez csatolta a 2021. 10. 25-től 2021. 12. 05-ig terjedő időszakra vonatkozó orvosi igazolásokat a keresőképtelen állományról.

A fellebbezési eljárásban csatolt beadványában az 1. sz. üggyel kapcsolatban állította, hogy a meztelen képet nem ő töltötte fel a hirdetési oldalra és a képek nem is őt ábrázolják, ugyanis hackerek évek óta behatolnak a gépébe, azt feltörik és lejárató kampányt indítanak ellene. A 2. sz. ügy vonatkozásában pedig arra hivatkozott, hogy az általa tett feljelentés alapján még mindig folyamatban van a büntetőeljárás, feltehetően még tart a titkos információgyűjtés.

Újabb beadványához elmeorvos szakértői véleményeket és szakorvosi véleményt csatolt annak igazolására, hogy mentális, tudatzavaros beteg, aki a cselekményeket tudattalan, tudatzavaros, téveszmés állapotában követte el.

A csatolt vélemények közül a 2018. április 9-én készült elmeorvos szakértői vélemény megállapításai szerint a diagnózis: gyógyszer, alkohol, drog intoxikáció, a vélemény szerint pszichiátriai osztályon történő kötelező gyógykezelése nem indokolt, ügyei viteléhez szükséges belátási képessége jelen helyzetben megtartott.

A 2020. december 18-án (amely előző kezelés idejeként a 2018.09.15.–2018.10.03. közötti időszakot jelöli meg) és a 2021. március 29-én készült elmeorvosi szakértői vélemény (amely előző kezelés idejeként a 2020.12.14.–2020.12.29. közötti időszakot tünteti fel) megállapításai a felvételkori diagnózist illetően szinte azonosak: pszichoaktív drogfüggőség, megvonásos tünetegyüttes, illetve akut pszichotikus zavar, drogfüggőség, drog-megvonásos tünetek. A vélemények mindkét esetben azonosak: ügyei viteléhez szükséges belátási képessége jelen helyzetben átmenetileg hiányzik, és egyezően rögzítik azt is a véleményt készítő elmeorvos szakértők, hogy gondnokság alá helyezési eljárás megindítása nem indokolt.

A 2021. december 16-án készült addiktológiai szakorvosi vélemény ugyancsak rögzíti, miszerint a diagnózis drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia (függőség), paranoid skizofrénia, amely miatt a leszázalékolás elindítása indokolt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a megismételt eljárásban előterjesztett végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és az alapeljárásban előadottakat fenntartotta. Két rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását és pénzbírság kiszabását kérte.

Álláspontja szerint a jelen ügyben a gondatlanság fel sem merül, és a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére sincs ok.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A másodfokú fegyelmi határozat tényszerűen rögzíti, miszerint az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen állapította meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett cselekmények 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósítanak meg. A hatályon kívül helyező határozat csupán azt írta elő, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú fegyelmi tanács a büntethetőség kérdésében foglaljon állást, azt vizsgálja, hogy az elkövetési időpontokban az eljárás alá vont ügyvéd belátási képessége fennállt-e vagy sem.

Az az eljárás alá vont ügyvéd által a fellebbezési eljárásban csatolt szakvéleményekből külön szakértői képesítés nélkül is megállapítható, hogy 2013-tól kezdve többször állt pszichiátriai kezelés alatt, minden esetben gyógyszer, drog, alkohol fogyasztása miatt, amely akut pszichotikus zavart okozott nála. De minden egyes szakvélemény azt is rögzíti, miszerint az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a „jelen helyzetben”, tehát az adott vizsgálat időpontjában és átmenetileg hiányzott. A vizsgálatok alapján egyik esetben sem tartotta indokoltnak a szakorvos a gondnokság alá helyezési eljárás megindítását.

A másodfokú határozat szerint a megismételt eljárásban meg kellett volna nyilatkoztatni az eljárás alá vont ügyvédet, hogy pszichiátriai vizsgálatnak aláveti-e magát, azonban a másodfokú határozat kézhezvételét követően az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen nyilatkozatot nem tett, a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatától, illetve annak hiányától függetlenül a fegyelmi tanács szükségesnek tartja rögzíteni az alábbiakat:

A fegyelmi felelősség szabályai törvény (Üttv.) és a törvény által felhatalmazottan szabályzatok által körülhatároltak, amelyek keretei között van csupán lehetőség a felelősség elbírálására és a jogkövetkezmény alkalmazására. A fegyelmi eljárás speciális szabályai azonban nem ismerik és nem is rendezik a belátási képesség jogintézményét, így a fegyelmi felelősség tekintetében a belátási képesség megléte vagy hiánya nem értelmezhető. Az Üttv. az ügyvédi tevékenység gyakorolhatósága körében a cselekvőképesség, mint polgári jogi fogalom meglétét kívánja meg, az ügyvédi tevékenység gyakorlását kizáró (22. §), illetve kamarai tagságot megszüntető okként (149. §) a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt állást szabályozza.

Az Üttv. a fegyelmi felelősségre vonást megszüntető okokat tételesen megjelöli (112. § – elévülés, 113. § – elhunyt személy), ahogyan az előzetes vizsgálat el nem rendelésének (119. §), illetve megszüntetésének okait (123. § (2) bek.) is. Ezek között a belátási képesség – különösen az önhibából eredő – hiánya, mint büntethetőséget kizáró, vagy megszüntető ok nem szerepel. Egyebekben a belátási, beszámítási képesség fenn, vagy fenn nem állásának megállapítása kizárólag bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, amely bírósági döntést minden esetben igazságügyi szakértői vélemény alapoz meg, e körben a fegyelmi hatóság még esetleges szakvélemény esetén sem lenne jogosult döntést hozni.

Az Üttv. háttér jogforrásaként alapvetően a Ptk. alkalmazandó minden olyan kérdésben, amelyet az Üttv. speciális szabályai nem tartalmaznak.

A cselekvőképesség Ptk.-beli szabályai, így a 2:8. § (1) bekezdése szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Ebből következően csak az nem tekinthető cselekvőképesnek, akinél a bíróság ezt megállapító, a cselekvőképességet részlegesen, vagy teljesen korlátozó ítéletet hoz. Bírósági ítélet hiányában minden nagykorú személy cselekvőképes, kivéve, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Az ilyen személy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen, azonban ennek az állapotnak egy adott időpontban, a jognyilatkozat megtételekor kell fennállnia.

Az eljárás alá vont ügyvéd esetében nem történt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés, erre irányuló eljárásról a fegyelmi tanácsnak nincs tudomása, de erre vonatkozó hivatkozás sem történt az eljárás alá vont ügyvéd részéről és a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal megléte sem merült fel.

Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt szakvélemények, illetve szakorvosi vélemény kizárólag azt igazolják, hogy „a jelen helyzetben”, vagyis az adott vizsgálati időpontban, 2020. december 18-án, illetve 2021. március 29-én a belátási képessége átmenetileg hiányzott, de gondnokság alá helyezési eljárás kezdeményezését egyik esetben sem tartották indokoltnak. A 2018. április 9-én készült szakvélemény szerint pedig az „ügyei viteléhez szükséges belátási képessége jelen helyzetben megtartott”. A vizsgálatok és az ott feltüntetett előzményi kezelések időpontja egyáltalán nem esik egybe az elkövetési időpontokkal, de azokat meg sem közelítik.

A fentiek szerint egyik orvosi iratból sem következtethető az, hogy a fegyelmi vétségek elkövetési idejében (2018 decembere, illetve 2021. május 19-én) cselekvőképtelen állapotban lett volna az eljárás alá vont ügyvéd, de egyébként ilyen megállapítás megtételére a fegyelmi tanácsnak nincs sem jog-, sem hatásköre.

Mindezek alapján a megismételt eljárásban a fegyelmi tanácsnak nem volt oka sem a tényállást, sem a minősítést felülvizsgálni, így – az alaphatározatban írtakkal egyezően – azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint:

Az 1. sz. ügyben az eljárás alá vont ügyvéd – bár ügyvédi tevékenységét reklámozta – nem ügyvédi tevékenységet végzett a hirdetés feladásával, lévén, hogy az ilyen típusú tevékenység nem minősül az Üttv. 2. § és 3. §-ában meghatározott ügyvédi tevékenységnek.

Az ügyvédi tevékenység reklámozása során – az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (Etikai Szabályzat) 10.1. pontja értelmében is – az ügyvéd interneten való megjelenése során tárgyilagos, az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető tartalom tehető közzé, amelyért az ügyvéd felelősséggel tartozik (Etikai Szabályzat 10.7.).

Az Etikai Szabályzat Preambulumának d) pontja szerint az ügyvédi hivatás egyik lényegi alapelve a jogászi hivatás méltósága és becsülete.

Az nem lehetett vitás, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója meztelen képekkel – készüljenek azok bárkiről – nem hirdetheti a tevékenységét, mert az a szakmához méltatlan, és az az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magatartásával kimerítette az Üttv. 107. § b) pontjában írt tényállást, amellyel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. A szándékossághoz kétség sem fér, lévén, hogy a felhasználó fiókot csak regisztrált felhasználók kezelhetik, így oda olyan hirdetési szöveg és fénykép kerülhet, amelyet saját akaratából a felhasználó feltölt. E körben a fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, miszerint a gépét hackerek feltörték, mert ezt az eljárás alá vont csak állította, de semmivel nem bizonyította, előadásából az sem derül ki, hogy erre mikor kerülhetett sor.

A 2. sz. ügyben a bejelentő rendőr-főkapitányság által csatolt beadványból egyértelműen megállapítható, hogy azt az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédként, jogi képviselőként terjesztette elő, így e körben az Üttv. 107. § a) pontjában írtak megvalósulását kellett vizsgálni.

Az Etikai Szabályzat 13.1. pontjában írt elvárás szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

A 13.3. a) pont szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő.

Az Etikai Szabályzat 1.1. b) pontja szerint a 13. pontban foglalt elvárások súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.

Az eljárás alá vont ügyvéd által a nyomozóhatósághoz benyújtott beadványának tartalma, stílusa méltatlan az ügyvédi kar tagjához. Az irat az elejétől a végéig összefüggéstelen, zagyva, sok esetben értelmetlen és értelmezhetetlen mondatokkal van tele. Ugyan az édesanyja jogi képviselőjeként is eljár, de többször említést tesz az édesanyja haláláról, a szülei kivégzéséről, márpedig, ha az édesanyja már nem élne, nem is adhatott volna részére meghatalmazást. De ezen halálesetekről, illetve azok körülményeiről a nyomozóhatóság is megállapította, hogy semmilyen valóságtartalmuk nincs, mint ahogy a leírt egyéb történetek is nagy valószínűséggel csupán a fantázia szüleményei.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen beadványa, de a saját halálának bejelentése is, az ügyvédi hivatás méltóságát, tekintélyét súlyosan sérti, hisz alkalmas arra, hogy az ügyvédségről alkotott kedvező véleményt és megítélést negatívan befolyásolja, olyannyira, hogy maga a nyomozóhatóság is szükségét érezte azon tény tisztázásának, hogy az eljárás alá vont ügyvéd valóban az ügyvédi tevékenység aktív gyakorlója-e. Az eljárás alá vont ügyvéd által írtak az ügyvédi hivatás hagyományainak, méltóságának egyáltalán nem felelnek meg, jogilag teljesen megalapozatlanok és igényesnek sem mondhatók, ezáltal súlyosan sértik az Etikai Szabályzat felhívott rendelkezéseit.

A fent kifejtettek alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kifogásolt beadványában írtak, és a későbbi e-mail üzenete az Etikai Szabályzat rendelkezéseibe ütközik, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd további 1 rendbeli, az Üttv. 107. § a) pontja szerinti szándékos fegyelmi vétséget követett el, így összesen 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére.

A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi felelősségre vonását, míg értékelhető enyhítő körülményt nem észlelt a csatolt orvosi iratok ellenére sem, ugyanis ezek egyáltalán nem azt igazolták, hogy az eljárás alá vont ügyvéd önhibáján kívül került volna a leírt helyzetbe.

Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § b) pontja alapján a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását és annak a rendelkező részben írt mértékét tartotta az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte az eljárással felmerült első-, és másodfokú átalányköltség viselésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 182.)