Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.185/7. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. október 8. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben azt kifogásolta, hogy korábbi jogi képviselője nem megfelelően látta el a jogi képviseletét azzal, hogy elkésetten terjesztette elő a keresetet.

Az eljáró fegyelmi biztos a bejelentés következményeként előzetes vizsgálatot rendelt el. A felhívásra az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt tett, és megküldte az ügyben keletkezett okiratokat. Ennek nyomán a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az eljáró fegyelmi tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálását és felhívta a fegyelmi biztost indítványának megtételére, aminek a fegyelmi biztos még e felhívás napján eleget tett. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványára észrevételt tett.

A tényállás:

A bejelentő munkaviszonyát a [...] Zrt. 2020. március 20. napján kelt azonnali hatállyal felmondással megszüntette. A felmondást e-mail útján közölte a munkáltató. A bejelentő a felmondás jogszerűségét vitatta, ezért megkereste dr. XY ügyvédet és részére e-mailben elküldte a felmondást tartalmazó munkáltatói e-mailt és a csatolmányban magát a felmondást is. Dr. XY ügyvéd a jogi vélemény elkészítésébe bevonta az eljárás alá vont ügyvédet és részére megküldte a bejelentő által küldött e-mail üzenetet és annak mellékletét, a munkáltatói felmondást. Az eljárás alá vont ügyvéd dr. XY társügyintézőjeként „Jogszabályi háttér rövid összefoglalása” megnevezésű jogi állásfoglalást készített az ügyben.

Az állásfoglalásban az egyéb releváns részletek között az eljárás alá vont ügyvéd a következőket rögzítette:

„Jó lenne, ha a kérdéses időszak teljes levelezése rendelkezésemre állna. Ugyanis az indokolás jelentős részét képezi annak felsorolása, hogy miről nem számolt be munkatársainak, felettesének.

Azonban, ha levelezésében mégis szerepelnének ilyen tartalmú anyagok és beszámolók, akkor az elegendő bizonyíték lehetne az indokolás valós voltának megkérdőjelezésére.”

A későbbiekben az állásfoglalás rögzíti, hogy az „esetleges perindításra a rendkívüli felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.”

Dr. XY ügyvéd az eljárás alá vont ügyvéd által készített jogi állásfoglalást megküldte a bejelentő részére. Dr. XY ügyvéd e-mailjében tájékoztatta bejelentőt arról, hogy az ügyet ő nem fogja tudni vállalni, és az anyagot továbbította az eljárás alá vont ügyvédnek. A bejelentő felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, és köztük a megbízási szerződés jött létre írásban. A megbízási szerződés nem tartalmazza az ügyre vonatkozó irányadó tényállást, így egyebek mellett azt sem, hogy a munkáltató mely időpontban közölte a munkavállalóval az azonnali hatályú felmondást.

A bejelentő időközben postai úton is kézhez vette a felmondását, melyről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Az eljárás alá vont ügyvéd peren kívüli egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a bejelentő volt munkáltatójánál. A pandémiás helyzetre tekintettel a peren kívüli egyeztetésre ZOOM konferencia keretében került sor.

A volt munkáltatóval a peren kívüli megállapodás nem jött létre, ezért az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében 2020. május 08. napján nyújtotta be a keresetet a bíróságra, melyben kérte a bejelentő munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását. A keresetben előadta, hogy a munkáltató 2020. április 09. napján postai úton közölte a felmondást. A bíróság végzésével a pert megszüntette, figyelemmel arra, hogy a bíróság álláspontja szerint a munkáltató által 2020. március 20. napján küldött e-maillel a munkáltató közölte a felmondást a munkavállalóval, ezáltal a 2020. május 08. napján benyújtott kereset az Mt. 287. § (1) bek. b) pontja alapján elkésett. A pert megszüntető végzés jogerőre emelkedett.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása mellett indítványt tett 250.000 Ft pénzbírság kiszabására és arra, hogy az eljáró fegyelmi tanács marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás átalányköltségeiben is.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

A fegyelmi tanács osztja a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában kifejtett álláspontját, amely szerint megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy a bejelentővel e-mail útján közölték a felmondást. Az eljárás alá vont ügyvéd azon írásban előadott védekezése, amely szerint számára az ügyfél nem küldte meg az elektronikus felmondást, ezért nem tudta, hogy annak mi a dátuma és így mely dátumtól kellett volna számítania a jogvesztő 30 napos perindítási határidőt, nem mentesíti a felelősségre vonás alól, ugyanis az írásbeli felmondás e-mail útján történő kézbesítésről szóló tájékoztatást - az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten - számára dr. XY továbbította. Ez szolgált az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli állásfoglalásának alapjául. A dr. XY számára megküldött elektronikus levelezést a bejelentő panasza mellékleteként becsatolta a kamara részére. Ez alapján ismert volt az eljárás alá vont ügyvéd által a felmondást tartalmazó e-mail kézbesítésének időpontja, amit a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő szempontjából figyelembe kellett volna vennie. Az eljárás alá vont ügyvéd még akkor is, ha bizonytalan volt a kézbesítés e-mail útján történő magvalósulásában, úgy járt volna el az ügyfél érdekeinek megfelelően, ha e korábbi időpont alapulvételével határozza meg a keresetindítási határidőt, nem pedig a postai úton megérkezett felmondás kézbesítésének napjához képest. Amennyiben a kereset benyújtásának akadálya volt az ügyfél által átadott információk, adatok hiányossága, úgy a jogkövetkezményekre fel kellett volna hívnia a figyelmét. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tisztázta a tényállást, nem fordított figyelmet arra, hogy a munkáltató adott esetben igazolni tudja az e-mail útján történő felmondás közlését, mely utóbb be is következett a munkáltató által előterjesztett ellenkérelemben.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a perindításra nyitva álló határidő elmulasztásával terjesztette elő a munkaügyi keresetet, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, az ÜESZ 2.1 és 2.2 pontjaiban előírt kötelességét és megvalósította a 2.4 pontjában meghatározott tilalmat, amivel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése alapján:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontja alapján:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”

A 2.2. pont szerint:

„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

Az ÜESZ 2.4. pontja alapján: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.”

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét, mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács - egyezően a fegyelmi biztos indítványával - arra az álláspontra jutott, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlya alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács középmértéknél alacsonyabb összegben határozta meg. A fegyelmi tanács amellett, hogy nem tudott feltárni enyhítő körülményt, nem tudta figyelmen kívül hagyni azt a súlyosító körülményt, hogy mulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd elzárta a bejelentőt az igénye peres úton történő érvényesítésének lehetőségétől.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 177. §(1) bek. f) pontja alapján törölni kell az ügyvédi nyilvántartásból azt, aki az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 29. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 185.)