Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.191/15. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. december 6. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft, azaz Háromszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A bejelentő 2021. január 15-én a Budapesti Ügyvédi Kamaránál előterjesztett bejelentésében az eljárás alá vont ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra iratokat csatolt, részletes érdemi védekezést terjesztett elő.

Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás

Felek megbízták az eljárás alá vont ügyvédet a [...] számú ingatlan 2/8-ad arányú tulajdoni illetőségére vonatkozóan ingatlan adásvételi szerződés elkészítésével és ellenjegyzésével, valamint a földhivatali eljárás során a jogi képviseletük ellátásával.

Az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésére, aláírására és ellenjegyzésére 2017. április 25. napján került sor.

Az eladó1, továbbá az állagvevő és a bejelentő, mint haszonélvezeti vevő megbízták az eljárás alá vont ügyvédet az ingatlan1 243/1151-ad arányú tulajdoni illetőségére, valamint az ingatlan2 további 2/8-ad arányú tulajdoni illetőségére vonatkozóan ingatlan adásvételi szerződés elkészítésével és ellenjegyzésével, valamint a földhivatali eljárás során a jogi képviseletük ellátásával.

Az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésére, aláírására és ellenjegyzésére 2017. június 21. napján került sor. A megkötött szerződés szerint az eladó a két ingatlanilletőséget dologösszességként értékesítette.

Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződéseket jelentős késedelemmel, 2019. február 25-én nyújtotta be a földhivatalhoz. Ennek tényéről és okáról megbízóit nem tájékoztatta.

Mindkét okirat tartalmazza azt a rendelkezést, amely szerint „a jelen szerződés csak akkor lép hatályba, amikor tisztázott, hogy a tulajdonostársak elővásárlási jogukat nem kívánják gyakorolni”.

Az ügyben eljáró földhivatal mindkét ingatlan tekintetében a tulajdon- és haszonélvezeti jog bejegyzése iránt indított eljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy nem került sor a tulajdonostársak nyilatkozatának benyújtására, azok a szerződésekhez nem lettek csatolva. A hivatkozott határozat rögzítette azt is, hogy az ingatlan1 tekintetében a társtulajdonos bejelentette, hogy elővásárlási jogával élni kíván.

A határozatot a földhivatal helybenhagyta.

Az elővásárlási jog jogosultja az eljárás alá vont ügyvédtől érkezett 2019. november 15-én kelt és 2019. november 21-én átvett levélre válaszolva a 2019. november 24-én kelt levelében jelezte, hogy mindkét ingatlan tekintetében az elővásárlási jogával élni kíván, továbbá azt is, hogy az adásvételi szerződést saját ügyvédje közreműködésével kívánja megkötni.

A bejelentő a hiánypótlási felhívásról és az elővásárlási jog gyakorlásáról első ízben csak 2019 októberében szerzett tudomást.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a szerződést jelentős késedelemmel, csak 2019. február 25-én nyújtotta be a földhivatalhoz. Arra hivatkozott, hogy az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs részére a 2017. június 27-i szerződéskötést követően az ingatlan2 tekintetében felhívást küldött ki, azonban arra válasz nem érkezett, a postai tértivevény sem érkezett vissza. A másik ingatlan tekintetében felhívás kiküldésére - a tulajdonostársak nagy száma miatt - nem került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd a történtekről nem, illetve késedelmesen tájékoztatta a bejelentőt. Állította, hogy a tájékoztatás telefonon történt, ezt és ennek tartalmát és időpontját igazolni nem tudta, ugyanakkor a bejelentő személyes előadása szerint az eljárás alá vont ügyvéd csak 2019 októberében kereste meg telefonon azzal, hogy B.Gy. az elővásárlási jogával élni kíván.

Az eljárás alá vont ügyvéd a szerződések késedelmes földhivatali benyújtása tekintetében a fegyelmi felelősségét elismerte.

A fegyelmi biztos végindítványa

Az indítvány szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, azzal, hogy:

- a 2017. április 25. napján az ingatlan2 2/8-ad arányú tulajdoni illetőségére vonatkozóan létrejött adásvételi szerződést, továbbá a

- a 2017. június 21-én az ingatlan1 243/1151-ad arányú tulajdoni illetőségére és ezzel egy okiratban az ingatlan2 további 2/8-ad arányú tulajdoni illetőségére vonatkozóan létrejött adásvételi szerződést 2019. február 25-én nyújtotta be a földhivatalhoz, valamint

- a földhivatali eljárás során a hiánypótlási felhívásáról nem tájékoztatta a bejelentőt.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására tett indítványt. Ezen indítványát az eljárás során 1 rendbeli fegyelmi vétség megvalósulására módosította.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.

Az Üttv. 1. § (3) szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfék jogos érdekeivel.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tevékenységével és mulasztásával megsértette a fentiekben írt rendelkezéseket.

A fegyelmi tanács külön vizsgálta a fegyelmi vétség elévülésének kérdését, figyelemmel arra, hogy az okiratszerkesztésre 2017. évben került sor, a bejelentést 2021. január 15-én nyújtották be a Budapesti Ügyvédi Kamarába.

Tekintettel arra, hogy a bejelentés előterjesztésére az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálybalépését követően került sor, először azt kellett vizsgálni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartását melyik hivatásrendi norma alapján kell elbírálni. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. és 1.5. pontjai alapján a fegyelmi felelősséget - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé.

Mivel az okiratszerkesztésre 2017. év folyamán került sor, így annak az időpontjában irányadó, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) rendelkezései alkalmazandók az okiratszerkesztés és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség teljesítése kapcsán. Az Üt. 41. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi felelősségre vonhatóság az elévülés következtében megszűnik, ezért nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben, ha a panaszban kifogásolt ügyvédi magatartás befejezése óta 3 év eltelt. Erre figyelemmel az okiratszerkesztés tekintetében a fegyelmi felelősségre vonás nem lehetséges az elévülés okán.

A földhivatal előtti eljárás során vállalt jogi képviselet tekintetében az elévülés nem következhetett be. Igaz ugyan, hogy az okiratokat az eljárás alá vont ügyvédnek 30 napon belül be kellett volna nyújtania az illetékes földhivatalhoz, azonban ez nem mentesíti azon kötelezettsége alól, hogy - még ha késedelmesen is - az okiratokat benyújtsa és a földhivatal előtti eljárásban a jogi képviseletet ellássa.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett adásvételi szerződéseket 2019. február 25-én nyújtotta be az illetékes földhivatalhoz, így az eljárási késedelem körében a benyújtás időpontjában hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), valamint a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) rendelkezései az irányadók, így ebben a tekintetben a mulasztással megvalósított fegyelmi vétség elévülése nem következhetett be.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során az elővásárlási jogra történő felhívás elküldését ajánlott feladóvevénnyel, illetve tértivevénnyel igazolni nem tudta, így a fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, amely szerint a szerződéseket azért nyújtotta be késedelmesen a földhivatalhoz, mert nem érkezett válasz az elővásárlásra jogosulttól.

A fegyelmi biztos indítványával egyezően a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét egy rendbeli szándékos fegyelmi vétségben tartotta megállapíthatónak.

A fegyelmi tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben elegendő a pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazása.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható volt, a fegyelmi tanács a FESZ 40.2. pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.

A lefolytatott bizonyítás, a fentiekben írt jogszabályhelyek egybevetése alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége az egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség tekintetében minden kétséget kizáróan megállapítható volt.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 18. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 191.)