Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.202/6. határozata

összeférhetetlen megbízásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. november 22. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A Kft2. ügyvezetője a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével kapcsolatban kérte az összeférhetetlenség megállapítását.

A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben észrevételeket tett és iratokat csatolt.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére megállapítható, fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés hiányában az előzetes vizsgálatot megszüntette.

A bejelentő a határozat ellen kifogást jelentett be.

Az országos vezető főbiztos a BÜK fegyelmi biztosát fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A BÜK fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás

Az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Ügyvédi Iroda tagja. Az Ügyvédi Iroda 2013. évtől kezdve különböző kötelmi jogi és kereskedelmi ügyekben jogi tanácsadást, cégbíróság előtti változásbejegyzési ügyekben végzett tevékenységet a Kft1 részére. Az Ügyvédi Iroda később egy választottbíróság előtti perben is ellátta a fenti cég képviseletét.

A Kft1. 2020. március 09-én kelt levelével az Ügyvédi Iroda részére adott valamennyi megbízását visszavonta.

Az Ügyvédi Iroda a még függő tevékenységeket és az ezzel kapcsolatos elszámolást 2020. március 12-vel lezárta, a kimutatást és a 2020. április 02-án kelt számláját megküldte a fenti Kft1-nek.

Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között 2020. március 16-17-én az alábbi e-mailváltás zajlott:

„Szia [bejelentő neve],

Kérésednek megfelelően küldöm a kimutatást, illetve a megbízási szerződést, amit majd kérlek aláírva küldj vissza, vagy ha nem szeretnéd, akkor küldj egy teljesítésigazolást, hogy mehet a számla. A teljesség kedvéért megkérdezem, hogy ugye azzal szemben nincs kifogásod (magánszemélyként, illetve az általad tulajdonolt/képviselt cégek képviselőjeként), hogy a kialakult helyzetben és ügyekben tovább képviseljük M-t és érdekeltségeit?”

„Szia [eljárás alá vont neve],

Kérdésedre válaszként szeretném jelezni, hogy a jelenlegi helyzetben M-mel szemben kialakult vitás kérdések okán az ő képviseletének az ellátásával szemben teljes mértékben kifogást emelek.”

A fenti e-mailváltás egy korábbi cégrészesedés miatti végrehajtási eljárással volt összefüggésben, az idézett nyilatkozatok erre vonatkoztak.

Ezt követően a Kft1-t 2020. április 22-én törölték a cégjegyzékből, mert beolvadt egy szlovák cégbe. A bejelentő társaságot (Kft2) a cégjegyzék tanúsága szerint a bíróság 2020. július 08-án jegyezte be.

A bejelentő Kft2. és az eljárás alá vont ügyvédi irodája nem álltak kapcsolatban, sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem az iroda más tagja nem járt el jogi képviselőjeként semmilyen eljárásban, és jogi tanácsot sem adott részére.

A Kft3 2021. március 02-án megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédi irodájának arra, hogy a Kft2 bejelentővel szemben védjegybitorlási ügyben képviselje, melynek során az Ügyvédi Iroda ügyintézőjeként az iroda két másik ügyvédje járt el. A két ügyvéd jegyezte a bejelentés tárgyát képező törvényszékhez benyújtott ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet.

Az Ügyvédi Iroda által a Kft1. részére kiállított számlákat részben a Kft1., részben viszont a Kft2. egyenlítette ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd vagy az Ügyvédi Iroda a fenti levelezés kapcsán említett, magánfelek közötti végrehajtási ügyben nem vett részt, azzal nem hozható összefüggésbe.

A fegyelmi biztos végindítványa

A fegyelmi biztos végindítványában kifejtett álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kft. részére nem végzett ügyvédi tevékenységet, személyében biztosan nincs összeférhetetlen ügyvállalás. A bejelentő tévedésben volt azzal kapcsolatban, hogy az ügyvédi irodával szemben megállapítható lenne az összeférhetetlen ügyvállalás miatti fegyelmi vétség, illetve tévedett abban is, hogy saját személyét nevezte bejelentőnek a Kft2. helyett.

Az e-mailváltás sem a bejelentővel történt, hiszen akkor még messze meg sem alakult. A fegyelmi biztos kérte az eljárás megszüntetését.

Az eljárás alá vont védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta a fegyelmi felelősségét, hangsúlyozta, hogy az ügyvédi iroda korábbi, azóta megszűnt megbízását a bejelentőtől különböző, más, egyébként már törölt jogi személytől kapta. A védjegybitorlási ügyben sem ő járt el, fenntartotta korábbi beadványaiban írtakat.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 20. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható.

Az Üttv. 20. § (4) bekezdése szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.”

A Fegyelmi Tanács nem állapított meg olyan tényállást, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd egymással szembenálló érdekekkel bíró ügyfelek részére végzett volna ügyvédi tevékenységet. A bejelentő Kft. soha nem volt az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele, soha nem végzett részére ügyvédi tevékenységet, így vele összefüggésben nem valósulhat meg összeférhetetlen tevékenység sem. A bejelentő Kft-t később jegyezte be a cégbíróság, mint ahogy az Ügyvédi Irodának a Kft1-től kapott megbízása megszűnt, majd ezt a Kft-t a cégbíróság törölte.

Nem volt olyan időintervallum, amikor a Kft1 megbízása, sőt egyáltalán létezése egybeesett volna a bejelentő létezésével.

Amennyiben ilyen időintervallum lett volna, akkor sem valósult volna meg az összeférhetetlenség, hiszen ahhoz legalább két (jelen esetben a bejelentő és egy másik) ügyféltől származó - egyidejű vagy korábbi - megbízás lett volna szükséges, viszont a bejelentő soha nem adott megbízást az Ügyvédi Irodának, az eljárás alá vont ügyvéd soha nem járt el a képviseletében.

A bejelentő által hivatkozott e-mailváltás sem a bejelentő kft-re és a későbbi - tulajdonképpen a bejelentés tárgyát képező - ideiglenes intézkedés kérelmezőjére vonatkozott. Annak tárgya két magánszemélynek szintén a bejelentő létrejöttét megelőző végrehajtási ügye volt, ráadásul maga a levélváltás is a bejelentő létrejöttét megelőzően zajlott.

A bejelentés tárgyát képező ideiglenes intézkedés ügyében, amire az Ügyvédi Irodának értelemszerűen volt megbízása a Kft3-tól, nem az eljárás alá vont ügyvéd járt el, hanem az iroda másik két tagja. Az összeférhetetlen ügyvállalás miatti fegyelmi felelősség emiatt sem állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére.

Az sem tekinthető összeférhetetlen ügyvállalásnak, hogy az Ügyvédi Iroda által a Kft1. részére kiállított számlákat részben a Kft1., majd az ezen kft. megszűnést követően, részben a Kft2. egyenlítette ki, mert önmagában ettől a ténytől még nem vált az ügyvédi iroda ügyfelévé.

Fentiek alapján a Fegyelmi Tanács figyelembe vette a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosának álláspontját, a leírtak szerint tisztázta az eljárás alá vont ügyvéd cselekvőségét és megállapította, hogy a bejelentővel szembeni ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtására szóló megbízás az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában biztosan nem felel meg az Üttv. 20. §-ában írt összeférhetetlen ügyvállalás egyik formájának sem.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem szegte meg a rá vonatkozó fenti szabályokat, ezért nem követett el fegyelmi vétséget. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 8. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 202.)


  Vissza az oldal tetejére