Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.205/7. határozata

igényérvényesítés jogellenes módjáról, ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. november 24. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli - ebből 2 esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara 10900011-00000007-20950113 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

Jelen eljárásban a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd jogosulatlan ügyvédjelölti eljárását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet (a tájékoztatás időpontjában még ügyvédjelöltet). Egyúttal felhívta az eljárás alá vont figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont principálisa póthatáridő biztosítását kérte a nyilatkozattételre, majd nyilatkozatot terjesztett elő, melyhez mellékleteket is csatolt. Az eljárás alá vont principálisa a nyilatkozatában előadta, hogy a törvényszék előtt folyamatban lévő ügyben az adott jegyzőkönyv kézbesítését követő napon - 2021.05.23. napján - tájékoztatta az eljáró bíróságot, hogy az eljárás alá vont nem ügyvéd, hanem ügyvédjelölt, melyre tekintettel a bíróság végzésével a jegyzőkönyvet kijavította „ügyvédjelöltre”. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az eljárás alá vont előadása szerint egyik ügyben sem állította azt, hogy ügyvéd, a nevezett eljárásban csupán arról tájékoztatta az eljáró bíróságot, hogy leszakvizsgázott, ezáltal a bejelentő által hivatkozottak és a jegyzőkönyvben rögzítettek egy félreértés eredményeként kerülhettek tévesen jegyzőkönyvezésre.

Az eljárás alá vont principálisa utalt arra is, hogy eljárás alá vont a [...] Vallási Egyesület elnöke és püspöke, és mint jogi végzettséggel rendelkező elnök és püspök az Ügyvédi Irodával pro bono együttműködés keretében nyújtott ingyenes jogi tanácsadást gyámolítandó, kilátástalan élethelyzetben lévő magánszemélyeknek az egyesület által megjelölt helyszíneken, kvázi karitatív tevékenység keretein belül.

Az eljárás alá vont nyilatkozatot terjesztett elő.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - még mint ügyvédjelölt - azáltal, hogy törvényszékek előtti peres ügyek több tárgyalásán nem hívta fel a bíróságok figyelmét arra, hogy nem ügyvéd, illetve egy esetben, a törvényszék előtti per 2021.05.12-ei tárgyalásán a bíróságot félrevezetve úgy nyilatkozott, hogy ügyvéd, csak még nem kapta meg az ügyvédi igazolványát, 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi biztos a határozatában utalt továbbá arra is, hogy eljárás alá vont ügyvéd az interneten közleményt tett közzé a következők szerint:

„Kedves Barátaim, Kedves Ügyfeleim!

Szolgáltatás bővítés és megnövekedett ügyfélkör okán, 2020. július 1. napjától a jogi tevékenységemet a - már megszokottakon túl - a [...] Irodaházban, az újonnan bérelt irodámba helyezem át. Az irodaházban az Ügyvédi Iroda2-ben megtaláltok, és előre egyeztetett időpontban továbbra is várom a hozzám forduló ügyfeleket. Ezt követően engem személyesen jogi tevékenység okán, a [...] Irodában találtok meg a már ismert elérhetőségeken! Jelen bejegyzés nem minősül hirdetésnek, csupán tájékoztató jellegű.”

A fegyelmi biztos rögzítette azt is, hogy az Ügyvédi Iroda2 a bejegyzésben írt kerületben nem rendelkezik és nem rendelkezett székhellyel, illetve alirodával.

A fegyelmi biztos hivatkozott továbbá arra, hogy ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenység gyakorlására önállóan nem jogosult, nem lehet ügyfele, és nem rendelkezhet irodával. Az eljárás alá vont ügyvéd még ügyvédjelöltként közzétett közleménye azt a téves látszatot kelti, hogy jogosult az ügyvédi tevékenység önálló végzésére, vagyis ügyvédként tevékenykedik, másfelől azt igazolja, hogy önállóan, arra való jogosultság nélkül végzett ügyvédi tevékenységet. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont mindezzel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és 2 rendbeli - 1 esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.

A fegyelmi biztos végindítványa

A Fegyelmi Tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, mellyel a fegyelmi biztos egyetértett azzal, hogy indítványozta annak megállapítását, miszerint az eljárás alá vont a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtak szerint az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő, 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vonttal szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, és egyben marasztalja az eljárás költségeiben.

Az eljárás alá vont védekezése

Az eljárás alá vont nyilatkozatot nyújtott be, melyben hivatkozott arra is, hogy munkáltatója utasítása alapján tartózkodott a bejegyzésben szereplő irodahelyiségben, principálisa engedélyével volt jogosult a nem ügyvédi tevékenységnek minősülő ingyenes jogsegélyszolgálatot ellátni. Az eljárás alá vont utalt továbbá arra, hogy az interneten közzétett tájékoztató felhívása csupán arra vonatkozott, hogy az ingyenes jogsegély szolgálatra bejelentkezett nehéz sorsú, hátrányos helyzetű rászorulókat 2020. július 1. napjától nem az egyház hivatali helyiségében, hanem a principálisa által bérelt irodában fogadta. Az eljárás alá vont a nyilatkozatához a bérleti szerződést is csatolta, mely szerint az ügyvédi iroda a kérdéses irodahelyiséget „iroda céljára” bérbe vette, felek a szerződést 2020. július 1-jei kezdettel határozatlan időtartamra kötötték.

A tényállás

Az eljárás alá vontat a Kamara 2018.02.21-én jegyezte be az ügyvédjelöltek kamarai nyilvántartásába, aki ezen időponttól 2018.12.31-ig az Ügyvédi Iroda1 alkalmazásában állt, majd 2019.01.01-től az Ügyvédi Iroda2 foglalkoztatta ügyvédjelöltként az ügyvédi nyilvántartásba vételéig. Az eljárás alá vont ügyvédet a Kamara 2021.06.23-ai hatállyal jegyezte be az ügyvédi névjegyzékbe.

A törvényszék előtti perben (1. sz. per) az alperes a jogi képviseletével az Ügyvédi Iroda2-t bízta meg. A per két tárgyalásán az eljárás alá vont, mint ügyvédjelölt járt el. A per tárgyalásán nem hívta fel a figyelmet arra, hogy nem ügyvéd, míg a másik tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítettek szerint az eljárás alá vont a Budapesti Ügyvédi Kamara által kiállított, ügyvédi tevékenységet gyakorló igazolvánnyal igazolta az eljárási jogosultságát. A törvényszék kérdésére az eljárás alá vont előadta, hogy az igazolványában ugyan az szerepel, hogy ügyvédjelölt, de ügyvéd, nem kapnak ügyvédi igazolványt, az ügyvédi kamara honlapján lehet megtekinteni, hogy már ügyvéd.

A principális ügyvéd a jegyzőkönyv kijavítását kérte akként, hogy az eljárás alá vont nem ügyvéd, hanem ügyvédjelölt. Előadta, hogy az eljárás alá vont a jogi szakvizsgájának birtokában jóhiszeműen járt el, és elismerte a saját felelősségét abban, hogy a Pp. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, az eljárás alá vontat ügyvédjelöltként küldte el a tárgyalásra a helyetteseként.

A törvényszék végzésével a jegyzőkönyv első oldalán a jelenlévők tekintetében az eljárás alá vont „ügyvéd” megnevezést „ügyvédjelöltre” kijavította, s egyben megállapította, hogy az alperesnek a 9. számú jegyzőkönyvbe foglalt, tárgyaláson tett nyilatkozatai a Pp. 74. § (1) bekezdése alapján hatálytalanok, továbbá az alperes részéről mindkét tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni a Pp. 227. § (1) és (3) bekezdése alapján.

A törvényszék előtti 2. sz. perben az alperes a jogi képviseletével az Ügyvédi Iroda2-t hatalmazta meg.

A törvényszéken tartott két tárgyaláson az alperes képviseletében az eljárás alá vont járt el. A bíróság az eljárás alá vont ügyvédjelölt jogállását ügyvédként jegyzőkönyvezte. Az eljárás alá vont nem hívta fel a figyelmet arra, hogy nem ügyvéd, és nem kérte a jegyzőkönyv helyesbítését.

Az eljárás alá vont az interneten közleményt tett közzé a következők szerint:

„Kedves Barátaim, Kedves Ügyfeleim!

Szolgáltatás bővítés és megnövekedett ügyfélkör okán, 2020. július 1. napjától a jogi tevékenységemet a - már megszokottakon túl - a [...] Irodaházban, az újonnan bérelt irodámba helyezem át. Az irodaházban az Ügyvédi Iroda2-ben megtaláltok, és előre egyeztetett időpontban továbbra is várom a hozzám forduló ügyfeleket. Ezt követően engem személyesen jogi tevékenység okán, a [...] Irodában találtok meg a már ismert elérhetőségeken! Jelen bejegyzés nem minősül hirdetésnek, csupán tájékoztató jellegű.”

Az Ügyvédi Iroda2 az eljárás alá vont ügyvédi névjegyzékbe történt bejegyzéséig a közleményeben írt kerületben nem rendelkezett székhellyel, illetve alirodával.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa nagyrészt megalapozott.

A tényállás egyértelműen megállapítható volt a rendelkezésre álló adatok alapján, így elsődlegesen a csatolt ügyvédi meghatalmazásokból, a bírósági jegyzőkönyvekből, illetve végzésből, az eljárás alá vont által közzétett posztokból.

A rendelkezésre álló adott tárgyalási jegyzőkönyvek - vagyis közokiratok - alapján egyértelmű, hogy az eljárás alá vont a törvényszék hatáskörébe tartozó polgári perekben nem tudatta az eljáró bírósággal, hogy nem ügyvéd, hanem ügyvédjelölt, illetve a törvényszék jegyzőkönyve alapján az is megállapítható, hogy olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy bár az igazolványában az szerepel, hogy ügyvédjelölt, de ügyvéd, nem kapnak ügyvédi igazolványt, az ügyvédi kamara honlapján lehet megtekinteni, hogy már ügyvéd. Mindez nem kerülhetett mindazon nyilatkozat félreértéseként a jegyzőkönyvben rögzítésre, hogy eljárás alá vont „leszakvizsgázott”, ahogy a principális nyilatkozatában szerepel. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentés is azt rögzíti, hogy eljárás alá vont ügyvédként járt el az adott perekben. Az előzőekben hivatkozott további bírósági tárgyaláson sem került volna megállapításra, hogy eljárás alá vont ügyvédként jár el, amennyiben eljárás alá vont az akkori ügyvédjelölti státuszára felhívta volna az eljáró bíróság figyelmét.

Ugyancsak nem tudta elfogadni a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont felhívásával kapcsolatban előadott védekezést. Ebben a felhívásban ugyanis semmilyen utalás nincs arra, hogy mindez ingyenes jogsegély szolgálatra, rászoruló, egzisztenciával nem rendelkező személyeknek nyújtott pro bono, karitatív jellegű jogi tanácsadási tevékenységre vonatkozna.

Ezzel ellentétben az eljárás alá vont - általánosságban - valamennyi „ügyfelét” tájékoztatta arról is, hogy „szolgáltatás bővítés és megnövekedett ügyfélkör okán” a jogi tevékenységét az újonnan bérelt irodájába helyezi át. A Fegyelmi Tanács tehát egyetértett a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakkal azzal összefüggésben is, hogy önmagában mindezen felhívás igazolja, hogy eljárás alá vont az „ügyfelei” részére önállóan, arra való jogosultság nélkül végzett ügyvédi tevékenységet, egyben azt a téves látszatot is kelti, hogy eljárás alá vont már a nyilatkozat közzétételekor is jogosult volt ügyvédi tevékenység önálló végzésére.

Mindezen nem változtat az a körülmény sem, hogy az adott irodahelyiséget az Ügyvédi Iroda2 általánosságban iroda, és nem kifejezetten ügyvédi iroda céljára bérbe vette úgy, hogy az adott irodahelyiség címén a tárgyidőszakban az Ügyvédi Iroda2 székhellyel, alirodával nem rendelkezett.

A jelen ügyben - az eljárás alá vont ügyvéd cselekményének 2020.11.20. és 2021.06.02. közötti megvalósítására tekintettel - irányadó az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja, mely értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni, míg az Üttv. 1. § (5) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

A Pp. 72. § (1)-(2) bekezdéséből következően a törvényszék előtti polgári perben a jogi képviselet kötelező, és a Pp. 75. § (3) bekezdése alapján ügyvédjelölt a kötelező jogi képviselettel érintett perben a tárgyaláson az ügyintéző ügyvéd helyetteseként nem járhat el, a Pp. 74. § (1) bekezdése szerint kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye - ha a Pp. a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz - hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A Pp. 227. § (3) bekezdése szerint, ha a fél jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, valamint, ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja, vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.

Az Üttv. 62. § (1) bekezdése alapján az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik - munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül meghozott jelen határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - megszegte az Üttv. 1. § (3) és (5) bekezdését, továbbá az ÜESZ 2.4. pontját, és eljárása nem felelt meg a Pp. 75. § (3) bekezdésében foglaltaknak sem, míg ugyancsak az Üttv. 1. § (3) és (5) bekezdését szegte meg, mellyel - tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket az eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta - 3 rendbeli, ebből 2 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A következetes jogalkalmazói gyakorlat szerint az elkövetett fegyelmi vétségek rendbelisége a megbízások számához igazodik, így tehát 2 rendbeli fegyelmi vétségnek minősül a 2 önálló megbízást, 2 különböző megbízót, mint alperest érintő, 2 adott polgári perben kifejtett magatartás, míg a közleménnyel elkövetett magatartás további 1 rendbeli fegyelmi vétségnek minősül.

Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont a 2 adott polgári perben több alkalommal valósított meg szándékosan több szabályszegést, így több alkalommal mulasztotta el a bíróságok tájékoztatását ügyvédjelölti státuszáról, illetve egy alkalommal az előzőek szerint téves tájékoztatást is adott, így eljárás alá vont mindezen magatartása folytatólagosan elkövetettnek is minősül.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában kifejtett mindazon álláspontjával, mely szerint az ügyvédjelölt törvényes foglalkoztatása a principális felelőssége, így önmagában eljárás alá vont azon magatartása alapján, hogy a munkáltatói feladatmeghatározás szerint helyettesként az adott tárgyalásokon megjelent, nem állapítható meg az eljárás alá vont fegyelmi felelőssége.

A Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával kapcsolatban értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több polgári perben, több hónapon keresztül, több tárgyaláson valósította meg az adott szabályszegéseket, mely azt is eredményezte, hogy az adott tárgyalások az alperesek által elmulasztottnak voltak tekintendők, az ott megtett alperesi nyilatkozatok hatálytalanok voltak, ahogyan mindazt a törvényszék végzésével meg is állapította.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a 3 rendbeli halmazatot, valamint a részbeni folytatólagos elkövetést is, ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont kifejezetten kedvező fegyelmi előéletét.

A fentiekre és az ügy összes körülményére tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti, a középmértéknél lényegesen alacsonyabb összegű pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 3. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 205.)


  Vissza az oldal tetejére