Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.206/20. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. július 4. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyben tárgyalásokat tartott, majd a bizonyítás eredményeképpen a 9. sz. határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszüntette, amely ellen a fegyelmi biztos a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, és egyben utasította az elsőfokú fegyelmi tanácsot új határozat meghozatalára a másodfokú határozatban előírtak szerint.

A tényállás:

A gyámügyi osztály a bejelentő kérelmére engedélyezte a törvényszék előtt indult peres eljárásban a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét. A bejelentő a határozatot 2021. február 16-án vette kézhez.

A bejelentő a Jstv. 61. § (1) bekezdésére figyelemmel megkereste az eljárás alá vont ügyvédet annak érdekében, hogy az ügyét vállalja el, az ehhez szükséges meghatalmazást írásba foglalják, azonban az azt megalapozó határozatot a 2021. február 16-án e-mail üzenetében nem küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, annak ellenére, hogy arra ígértet tett. Az eljárás alá vont ügyvéd aznap telefonon – a további iratok megküldésének ígéretében bízva – feltételesen elvállalta a bejelentő jogi képviseletének ellátását.

A bejelentő másnap e-mailben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyben eljárt bíró felhívta, hogy a pártfogó ügyvéd nevét jelentse be az eljárásban, ezért kérte, hogy az ügyvéd erősítse meg írásban, hogy az ügyét elvállalta, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd szintén e-mailben 2021. február 17-én az alábbi szöveggel válaszolt a bejelentőnek:

„Alulírott [...] egyéni ügyvéd ezúton jelzem, hogy a törvényszék előtt [...] szám alatt folyamatban lévő eljárásban a (bejelentő) felperes pártfogó ügyvédjeként fogok részt venni. A pártfogó ügyvédi meghatalmazást a 2021.03.04. napján 11 órakor kitűzött tárgyaláson becsatolom.”

A hivatkozott e-mail megküldésének időpontjában az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt tudomása arról, hogy a kérdéses napon és időpontban egy másik ügyben lesz tárgyalása.

2021. február 19-én az eljárás alá vont ügyvéd észlelte az ütközést, ezért telefonon tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a tárgyaláson megjelenni nem tud, jelezte részére, hogy nem jött létre a megbízás, és ügyét csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tudja elvállalni, amelyet a bejelentő tudomásul vett, az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. február 25-én kelt e-mail üzenetében ezt a tényt ismét megerősítette.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között nem jött létre érvényes és joghatályos meghatalmazás, a bejelentő később sem kereste az eljárás alá vont ügyvédet, 2021. február 25-i keltezéssel a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejelentést tett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, akinek az irodájában egyetlen alkalommal sem járt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson kérte az eljárás megszüntetését, mivel a bejelentő a tárgyaláson nem jelent meg, így a másodfokú határozatban foglalt bizonyítást lefolytatni nem lehetett, ezért a másodfokú határozat indokolásában foglaltak alapján az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét sem lehet megállapítani.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem ismerte el fegyelmi felelősségét, az eljárás megszüntetését kérte.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd védekezését fogadta el a következők szerint:

A 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 34. § (1) bekezdése szerint, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.

A (2) bekezdés értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.

A (7) bekezdés pedig kimondja, hogy a meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.

Az Üttv. 27. § (2) bekezdése alapján a pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

A jogi segítségnyújtás tekintetében az ügyvédi képviseletre vonatkozó általános szabályokat speciális ágazati részletszabályok töltik meg tartalommal.

A Jst. alapján a támogatást engedélyező határozatot négy példányban (az egyes példányszámokat a határozaton fel kell tüntetni) készítik el, amelyből egy az ügyfél, egy pedig a jogi segítő példánya. A Kormányhivatal tehát két példányban közli a féllel a támogatást engedélyező határozatot.

A támogatást engedélyező határozat melléklete a meghatalmazás nyomtatvány, amelyet a Kormányhivatal a támogatást engedélyező határozat véglegessé válását követően haladéktalanul kézbesít a fél részére.

A meghatalmazás első részét a Kormányhivatalnak kell kitöltenie, amely tartalmazza az ügyfél nevét, címét, a per adatait, valamint az engedélyezett támogatás formáját. A nyomtatvány további részét az ügyfélnek és az általa választott jogi segítőnek kell kitöltenie és aláírnia, amennyiben a jogi segítő a meghatalmazást elfogadja.

A Jst. 61. § (1) bekezdése rendelkezik a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéről oly módon, hogy a „fél – a támogatást engedélyező végleges vagy jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett – a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül meghatalmazást adhat a jogi segítőnek”.

A jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatások iránti kérelem tartalmára és a támogatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokról szóló 28/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 17. § (1) bekezdése alapján a jogi segítőnél a támogatást engedélyező határozatban a jogi szolgáltatás igénybevételének megkezdésére megállapított határidőben megjelent fél a szolgáltatás igénybevétele előtt köteles a jogi segítő számára átadni a véglegessé vált támogatást engedélyező határozatnak a teljesítés igazolására szolgáló, e célra rendszeresített, 3. melléklet szerinti adattartalmú nyomtatvánnyal ellátott példányát és személyazonosító okmánnyal igazolni kell magát.

Az IM rendelet 22. § (2) bekezdése értelmében a fél a 17. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a meghatalmazás két példányát adja át a pártfogó ügyvéd részére, amely rendelkezés tehát pontosítja a Jst. 61. § (1) bekezdés szerinti kötelezettséget.

A fentiek mellett az IM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint a meghatalmazást a félnek és a meghatalmazott pártfogó ügyvédnek, illetve a jogi segítő szervezet nevében eljáró ügyvédnek vagy a kirendelt ügyvédnek (a továbbiakban együtt: pártfogó ügyvédnek) alá kell írnia, valamint a pártfogó ügyvédnek bélyegző lenyomatával is el kell látnia, valamint tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát és a megbízás terjedelmét.

Mindezen felsorolt, az eljárás alá vont ügyvéd által idézett jogszabályok alapján a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a bejelentő nem tett eleget kötelezettségének, megelégedett azzal, hogy előbb telefonon, később pedig e-mailben csupán nagy vonalakban tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet ügyének állásáról, a kirendelő határozatról, annak ellenére, hogy a pártfogó ügyvédet engedélyező határozat mindezeket a jogszabályokat tartalmazza, útmutatót nyújt a segítséget kérőknek ahhoz, hogy ügyükben hogyan kell eljárni, mi a menete a segítséget nyújtó ügyvéd meghatalmazásának, milyen okiratok szükségesek ahhoz. A bejelentő a határozatban foglaltaknak nem tett eleget.

Tényként állapította meg a fegyelmi tanács, hogy a bejelentő a 2021. február 16-án küldött e-mail üzenetében azt az ígéretet tette, hogy „a következő e-mailemben a bírósági tárgyalási jkv-et, valamint a BFKH határozat első oldalát” csatolni fogja, erre azonban nem került sor. Ezt követte a 2021. február 17-i kérése, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett, ez a levele azonban az idézett jogszabályok szerint nem volt alkalmas arra, hogy a felek között meghatalmazás jöjjön létre, s az előzőek szerint ezt a bejelentőnek tudnia kellett.

A fegyelmi tanács észlelte azt, hogy a bejelentő a saját ügyében egyszer sem jelent meg a fegyelmi tárgyaláson annak ellenére, hogy immár három alkalommal is átvette az idézést, a második alkalommal közölte, hogy azon megjelenni nem kíván.

Ennek okán a fegyelmi tanács – ellenkező bizonyíték hiányában – ismét elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd előadását abban a körben, hogy szóban tájékoztatta a bejelentőt 2021. február 19-én arról, hogy ütközés miatt a 2021. március 4-i tárgyaláson megjelenni nem tud, s ígéretet tett arra, hogy a tárgyalás elhalasztása esetén tudja az iratokat átnézni, s ügyét elvállalni.

Megjegyzi a fegyelmi tanács azt, ami a tényállás része: a bejelentés dátuma 2021. február 25-e (!), amikor az eljárás alá vont ügyvéd írásban is megerősítette azt, hogy a tárgyaláson nem tud részt venni, amely egyébként a tárgyalást megelőző hét, ami azt jelzi, hogy a bejelentő ahelyett, hogy másik ügyvédet keresett volna, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kezdeményezte az eljárást. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a BFKH határozat kézhezvételének napján, 2021. február 16-án kereste meg először, tehát más ügyvédet is találhatott volna ilyen gyorsasággal.

Ilyen előzmények mellett „életszerű” az eljárás alá vont ügyvéd előadása, amelyek alapján a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a bejelentő nem tett eleget a legelemibb együttműködési kötelezettségének, azt csak az eljárás alá vont ügyvédtől várta el.

A megismételt eljárásban a bejelentő ugyanolyan passzív volt, mint az alapeljárásban, ezért a fegyelmi tanács a másodfokú határozatban foglaltaknak nem tudott eleget tenni, nem volt alkalma a bejelentő meghallgatására, az esetleges szembesítésre, s okiratokat sem tudott a bejelentőtől beszerezni, így ugyanazt a tényállást állapította meg, mint az alapeljárásban.

A fentiek alapján tehát a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy semmilyen szabályszegés nem történt, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás normáit nem szegte meg.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 206.)