Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.207/12. határozata

megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelességszegésről, iratvisszatartásról, ügyvédi hivatáshoz méltó kommunikáció hiányáról, iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. január 31. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben D. A. tett bejelentést.

A bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásokat nem teljesíti, ugyanakkor nagy összegű munkadíjakat fizettetett ki a megbízóval, és nem adott megfelelő számviteli bizonylatot. Ezen felül sérelmezte a bejelentő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kommunikációja nem felel meg az etikai előírásoknak, üvöltözött vele és sértegette.

A bejelentő az ügyre vonatkozó dokumentumait csatolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentés és az ahhoz csatolt iratok megküldése mellett az eljárás alá vont ügyvédet értesítette és felhívta, hogy 8 napon belül csatolja az ügyre vonatkozó iratokat, valamint tegyen észrevételeket. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást a NISZ rendszer igazolása szerint letöltötte.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. április 12-én érkezett levelében a releváns iratok csatolására póthatáridőt kért.

2021. április 27-én orvosi igazolást mellékelve az eljárás alá vont ügyvéd ismételten határidő hosszabbítást kért az iratok és nyilatkozatának csatolására, amelyben 2021. május 4-ét jelölte meg határidőként, azonban teljesítés nem történt. A fegyelmi biztos több ízben is felhívta az eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolási kötelezettségének teljesítésére, továbbá felhívta a figyelmét a mulasztás következményeire. Az előzetes vizsgálati eljárás alatt az eljárás alá vont ügyvéd sem iratokat, sem pedig nyilatkozatot nem csatolt.

A fegyelmi biztos határozatában kezdeményezte a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A fegyelmi biztos a tényállást a rendelkezésére álló, a bejelentő által csatolt dokumentumok alapján állapította meg.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy:

- a rábízott ügyet nem látta el,

- az ügyfél számára elérhetetlenné vált,

- a megbízás megszűnésekor nem számolt el ügyfelével,

- nem adta ki az iratokat ügyfelének

- az ügyféllel való kommunikációja nem ügyvédhez méltó,

- nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, 28. § (3) bekezdésének, 29. § (1) bekezdésének és 52. § (2) bekezdésének, továbbá az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4., 5.10., 6.4., 6.5., 6.10., 12.3. és 13.1. pontjának rendelkezését, amellyel szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről mind a bejelentőt, mind pedig az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi biztos értesítette.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra észrevételt nem tett.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött, erről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.

Az eljárás alá vont ügyvédet az értesítésben a Fegyelmi Tanács ismételten felhívta iratcsatolási kötelezettségére, a mulasztás következményeire és felhívta figyelmét arra is, iratok és nyilatkozat hiányában a bejelentő által előadottak és az általa csatolt dokumentumok alapján hoz döntést.

Az eljárás alá vont ügyvédtől 2021. november 23-án érkezett érdemi nyilatkozat, amelyhez iratokat is csatolt, bizonyítási indítványt nem tett, továbbá kérte, hogy a Fegyelmi Tanács tartson tárgyalást az ügyben. A Fegyelmi Tanács eleget téve az eljárás alá vont ügyvéd kérelmének, tárgyalás kitűzéséről döntött.

A Fegyelmi Tanács az ügyben 2022. január 31-én tartott tárgyalást, amelyre az eljárás alá vont ügyvédet megidézte, aki a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem jelezte előzetesen, távolmaradásának okát nem jelölte meg. Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd idézése szabályszerű volt, a tárgyalás megtartásának nem volt akadálya. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor nem látta szükségét a tárgyalás elhalasztásának, mivel a fegyelmi felelősséget megalapozó tényállás tisztázható volt.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd mintegy két éven keresztül képviselte különböző eljárásokban a bejelentőt magánszemélyként és a D. Kft-t, amely a bejelentő tulajdona volt.

Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt és a bejelentőnek küldött 2021. április 16-án kelt levelében, amely a megbízási szerződések felmondására vonatkozott, az alábbi ügyeket sorolta fel:

- [...] Törvényszék előtt Megyei Kormányhivatal elleni közigazgatási per,

- Rendőr-főkapitányság előtt önbíráskodás gyanúja miatti eljárás,

- [...] Bíróság előtt rágalmazás vétsége miatti eljárás,

- [...] Törvényszék [név1] által indított felszámolási eljárás a D. Kft. ellen,

- [...] Bíróság előtt [név2] elleni vállalkozói díj megfizetése iránti per,

- [...] Ügyészség előtt folyó eljárásban a bejelentő képviselete.

A levél tartalmazza a 15 napos felmondási időt, valamint annak közlését, hogy a felmondási idő leteltét követően az eljárás alá vont ügyvéd bejelenti az érintett bíróságoknak és hatóságoknak képviseleti jogának megszűnését. A felmondó levél nem tartalmaz sem az iratok átadására, sem pedig az átvett ügyvédi munkadíjakkal való elszámolásra utalást.

Az eljárás alá vont ügyvéd eljárt a D. Kft cégmódosítási ügyében, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a cégkivonatot, ezzel igazolva, hogy a megbízást teljesítette. A cégkivonatot e-mailben a bejelentőnek megküldte. A cégbíróság a módosításokat tartalmazó végzést 2021. március 31-hozta, a cégkivonatot az eljárás alá vont ügyvéd 2021. április 4-én küldte meg a bejelentőnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd 7 db. számlát csatolt annak igazolására, hogy a bejelentő állítása nem valós.

Az eljárás alá vont ügyvéd továbbá e-maileket és sms-ek fényképeit csatolta annak igazolására, hogy a kapcsolattartás folyamatos volt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában előadta, hogy a D. Kft vonatkozásában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállási elemet nem tartja fenn, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bizonyította a megbízási szerződés teljesítését. Egyebekben a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartja.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a többi megbízás vonatkozásában nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó utasításainak megfelelően a megbízásokat teljesítette-e, az arra vonatkozó iratokat a megbízás megszűnését követően a megbízónak átadta volna és az átvett ügyvédi munkadíjakkal az egyes ügyekre vonatkozóan tételesen elszámolt volna, ugyanis a becsatolt számlák nem alkalmasak annak beazonosítására, hogy melyik ügyben, milyen teljesítéssel összefüggésben, hogyan kerültek kiállításra. A fegyelmi biztos kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kapcsolattartása és hangneme nem volt az Ügyvédi törvénnyel és az Ügyvédi Etikai Szabályzattal összeegyeztethető, ezzel kapcsolatban hivatkozott az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratokra.

A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazza, amelynek mértékét 150.000 forintban kérte megállapítani, továbbá kérte az eljárási költségekben történő marasztalást.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli észrevételében vitatta fegyelmi felelősségét. Előadta, hogy a megbízási szerződések felmondását tartalmazó levelet a bejelentő nem vette át, a kapcsolattartást pedig a bejelentő magatartása akadályozta. Előadta továbbá, hogy minden esetben kiállította a tevékenységének ellenértékére vonatkozó számlát, tehát a bejelentő állításai megalapozatlanok.

A fegyelmi tanács döntése:

Az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratok, mint bizonyítékok értékelése a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában meghatározottakra nézve:

a) a rábízott ügyet nem látta el: a D. Kft-vel kapcsolatban a Fegyelmi Tanács elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd védekezését a csatolt cégkivonatra tekintettel. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratok azonban nem kellőképpen alkalmasak arra, hogy igazolják az egyes megbízások teljesítését. A felmondásban megjelölt ügyek, a megbízási szerződések és az egyéb csatolt iratok nem fedik egymást.

b) az ügyfél számára elérhetetlenné vált: a csatolt e-mailek és sms-ek igazolták ugyan, hogy volt kapcsolattartás az eljárás alá vont ügyvéd és ügyfele között, azonban ezek sem lettek ügyekhez rendelve, az e-mailek tartalmából nem lehetett megállapítani, hogy melyik ügyre vonatkoznak.

c) a megbízás megszűnésekor nem számolt el ügyfelével: az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozata erre vonatkozóan nem tartalmaz előadást, pusztán a bejelentő állítását cáfolta a számlák csatolásával. A csatolt megbízási szerződések nem mindegyike tartalmazta az ügyvédi munkadíjat, továbbá a számlákban sem került feltüntetésre, hogy milyen ügyben való teljesítésre vonatkozik, csupán tanácsadás, vagy ügyvédi munkadíj megnevezés szerepelt.

Olyan iratot nem csatolt az eljárás alá vont ügyvéd, amely tartalmazta volna a felmondásban szereplő ügyekben az ügyféllel való megállapodás szerint kiállított számlákat, továbbá azt, hogy a felmondásra tekintettel melyik ügyben keletkezett elszámolási kötelezettség és milyen összegben.

d) nem adta ki az iratokat ügyfelének: az eljárás alá vont ügyvéd azzal védekezett, hogy a bejelentő nem vette át a felmondást, ezt ugyan nem igazolta. A felmondó levél nem tartalmazta, hogy az iratokat mikor, hogyan veheti át az ügyfél, erre utaló későbbi megkeresést sem igazolt.

e) az ügyféllel való kommunikációja nem ügyvédhez méltó: az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt mobil üzenetek tartalma: (az eleje nem látszik)”....a szakmai szarból! szerény véleményem a polgármester tesóddal való fenyegetésre: a házaid úgy szarok, ahogyan vannak.” „A családi drámátokat az apjanincsen gyereketek és a kurja (feltehetően elírás) ügyében a továbbiakban az ügyészségen rendezzétek. Szánalmas....” A küldés dátuma nem megállapítható. Ezen üzenetek nem támasztják alá a kommunikáció megfelelőségét.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja rendelkezése szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.)

6.5. Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.

6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Preambulum- alapelvek: d) A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve.

13.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

A jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a fenti törvényi és hivatásrendi szabályokat, és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.

A./ A Fegyelmi Tanács megállapította az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az ügyvédi munkadíjjal való elszámolás körében. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásait a felmondó levélben felsorolt ügyekben felmondta. A felmondás nyilvánvalóan folyamatban lévő ügyekre vonatkozott, hiszen a befejezett ügyekre vonatkozó megbízás a teljesítéssel megszűnik. A felmondás nem tartalmaz munkadíjakkal való elszámolást. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt számlák alkalmatlanok az elszámolásra, mivel nem kapcsolhatók a felmondásban szereplő ügyekhez, az elszámolás megtörténtét kellett volna bizonyítani, de ez nem történt meg. (ÜESZ 6.10., 6.5. pont)

A megbízás megszűnésekor az ügyvéd az ügy iratait, különösen az eredeti iratokat az ügyfelének köteles kiadni, ellenkező esetben akadályozhatja az adott ügy eredményes folytatását, vagy az új megbízott ügyvéd tevékenységét. E vonatkozásban az eljárás alá vont ügyvéd nem bizonyította, hogy az iratkiadási kötelezettségnek eleget tett volna, így e körben a fegyelmi felelősségét a Fegyelmi Tanács megállapította.

Kétségtelenül az eljárás alá vont ügyvéd terhére róható és fegyelmi vétség megállapítására okot adó magatartás, amelyeket a fentebb idézett sms-ek tartalmaznak. Az ügyvéd számára az etikai szabályok nem csak a bíróságokkal, hatóságokkal, kollégákkal való tisztességes, kulturált, az ügyvédi hivatáshoz méltó kommunikációt írnak elő, hanem ez nyilvánvalóan az ügyféllel szembeni magatartásra is vonatkozik. Az eljárás alá vont ügyvéd súlyosan vétett az ÜESZ Preambulumának az alapelvek: d) pontja ellen: A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve. Az eljárás alá vont ügyvéd nem csak saját jó hírnevét, de az ügyvédi hivatás méltóságát is veszélyeztette, amellyel már kari érdeket is sérthet.

A fenti magatartásokkal az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

B./ Az eljárás alá vont ügyvéd köteles a Kamara felhívására a megadott időponton belül az előzetes vizsgálati eljárásban érintett ügy iratait csatolni. Az eljárás alá vont ügyvéd erre 8 napos határidőt kapott, amelyre két alkalommal is hosszabbítást kért. Sem az általa megjelölt határidőben, sem pedig a fegyelmi biztos további felhívásaira nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének. A fegyelmi eljárásban ugyan külön felhívásra csatolt iratokat, azonban azok részben nem releváns iratok voltak, a felmondásban felsorolt ügyekhez nem kapcsolható megbízások többek között. A Fegyelmi Tanács az iratcsatolási kötelezettség megsértésében is megállapította a fegyelmi felelősségét az eljárás alá vont ügyvédnek, az ÜESZ 12.3. pontjának megsértésével 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

C./ Az eljárás alá vont ügyvéd kétséget kizáróan egyetlen ügyben bizonyította, hogy a megbízást teljesítette. A meglehetősen zavaros iratcsatolás nem tette lehetővé annak megállapítását, hogy az ügyvéd a rábízott ügyet az Üttv. által megkívánt módon vitte, de ellenkező bizonyítékok hiányában e vonatkozásban fegyelmi vétség nem állapítható meg.

Az ügyféllel való kapcsolattartás folyamatosságára csatolt dokumentumok sem voltak meggyőző bizonyítékok, és nem lehetett megállapítani az e-mailekből és az sms-ekből, hogy melyik ügyre vonatkoznak, de az ügyvéd és az ügyfél között folyt kommunikáció. E körben sem állapított meg fegyelmi vétséget a Fegyelmi Tanács azzal, hogy az ügyvédi tevékenység lelkiismeretes ellátásához szorosan hozzátartozik az ügyfél tájékoztatása az ügyeiben tett cselekményekről és az ügyek állásáról.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el. Az eljárás alá vont ügyvédnek kötelezettsége az általa végzett tevékenységre vonatkozó jogszabályok, etikai szabályok ismerete, az ismeretek hiánya nem mentesít a felelősség alól.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát. Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azt az etikai alapelvet, hogy az ügyfél bizalmát el kell nyerni és azt meg is kell tartani, mert az ügyvédi hivatás gyakorlása az ügyfél bizalmán alapul.

Az eljárás alá vont ügyvéd olyan etikai alapelvet sértett meg az ügyvédhez nem méltó kommunikációjával, amely bár kis mértékben, de alkalmas az ügyvédi hivatás méltóságának veszélyeztetésére.

Ugyancsak súlyosító körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd együttműködésének hiányát. Elvárható egy ügyvédtől, hogy az iratcsatolást oly módon teljesíti, hogy az iratokat rendszerezi ügyenként, de legalább az írásbeli nyilatkozatban felsorolja a mellékleteket és az összetartozó iratokat. Nem értékelte külön súllyal a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartását, hogy kérte tárgyalás kitűzését, de a tárgyaláson nem jelent meg, de ez is az együttműködés hiányát igazolja.

A büntetés mértékének megállapításánál a Fegyelmi Tanács értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem értékelt.

A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményét mérlegelve, az elkövetett fegyelmi vétség súlyát figyelembe véve, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a kiszabott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak a cselekménnyel.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte a 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget az Üttv. és az ÜESZ hatályba lépését követően követte el, ezek rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács.

Az eljárásra a 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései az irányadók.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 8. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 207.)


  Vissza az oldal tetejére