Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.209/8. határozata

büntetőeljárásról (közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. november 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

Az előzetes vizsgálat:

A nyomozó hatóság átiratában arról értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntető eljárás indult közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntettének alapos gyanúja miatt.

A vezető fegyelmi biztos a bejelentés nyomán hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta figyelmét a büntetőeljárásra vonatkozó bejelentési kötelezettségére és arra, hogy annak elmaradása önálló fegyelmi vétséget képez. Felhívta továbbá az észrevételei és a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyv csatolására.

Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztett észrevételeiben kérte az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetését. Előadta, hogy álláspontja szerint a büntetőeljárás minden alapot nélkülöz, a terhére rótt cselekmény kizárólag a vele több éve perben álló sértett tanúvallomásán alapult. A tanúvallomás azonban ellentmond a helyszínen talált nyomoknak és a szakértői véleményben foglaltaknak, továbbá a veszélyeztetés hatóköre, alanyai, illetve tárgyai sem kerültek meghatározásra. Álláspontja szerint a gyanúsítás egy fiktív tényálláson alapult, amellyel szemben panasszal élt.

Emellett előadta azt is, hogy a nyomozóhatóság előbb értesítette az eljárásról a Kamarát, mielőtt ő a gyanúsítás tényéről, illetve körülményeiről egyáltalán tudomást szerzett volna.

Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.

Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - az ügyvédi tevékenységen kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot lezáró határozatában a fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte azzal az indítvánnyal, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást függesssze fel a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

Az indítványnak megfelelően a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a [...] Ügyészség határozatát, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítás ellen benyújtott panaszának helyt adtak és a büntetőeljárás jogerősen megszüntetésre került.

Tényállás:

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló jogerős büntető határozat és az előzetes vizsgálati eljárásban feltárt körülmények alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A gyanúsítás szerint az eljárás alá vont ügyvéd a gépkocsi vezetője mellett utazott, akivel szóváltásba keveredett. Ennek során az eljárás alá vont ügyvéd behúzta a gépkocsi rögzítőfékét, amelynek következtében a gépkocsi megállt.

A megállást a féklámpák felvillanása nem jelezte, ezért a közlekedésben résztvevők számára a fékezés nem volt észlelhető, így ez a magatartás a sértett szerint veszélyeztette a közlekedésben résztvevők életét és testi épségét. A sértett azt is állította, hogy a kézifék behúzása miatt a jármű megcsúszott és egy oszlopnak ütközött.

A gyanúsítás ellen az eljárás alá vont ügyvéd panaszt tett, amelyben rámutatott, hogy a rögzítőfék behúzásakor a jármű már állt egy gyalogosátkelőhely előtt, illetve amennyiben mégis mozgásban volt még, akkor sebessége nem haladhatta meg az 5 km/h-t. Emellett a vezető folyamatosan fékezte a gépkocsit az átkelőhelyen áthaladó gyalogosok áthaladásának biztosítása érdekében.

A nyomozóhatóság igazságügyi műszaki szakértői véleményt is beszerzett, amely cáfolta a gépjárművet vezető sértettnek a gépjármű sérülésére vonatkozó előadását. Emellett az eljárás egyéb adatai az eljárás alá vont ügyvéd előadását alátámasztották.

Az ügyészség megállapította, hogy mindezek okán az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítotti kihallgatása törvénysértő volt és a büntetőeljárás megszüntetésre került.

A vezető fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését a büntetőeljárás kimenetelére, valamint arra tekintettel, hogy nem merült fel olyan maradványcselekmény, ami a fegyelmi eljárás folytatását indokolná.

A fegyelmi tanács döntése:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntette miatt büntetőeljárás indult. A gyanúsítás ellen az eljárás alá vont ügyvéd panaszt tett, amelynek az Ügyészség helyt adott és megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítotti kihallgatása törvénysértő volt, ugyanis a nyomozás adatai cáfolták a sértetti előadást. Mivel sem a járműrongálás, sem a közlekedésben résztvevők életének és testi épségének veszélyeztetése nem volt megállapítható, a büntetőeljárás megszüntetésre került.

A büntetőeljárásban megállapított körülményekre tekintettel a Fegyelmi Tanács - egyetértve a fegyelmi biztossal - nem látta indokoltnak további bizonyítás lefolytatását, illetve a feltárt tényekből eltérő következtetés levonását.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6 pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. december 17. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 209.)