Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.223/6. határozata

ügyvédi mulasztás, vizsgálati és fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 31. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos (ebből egy esetben folytatólagosan elkövetett) fegyelmi vétséget követett el, ezért

150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A Budapesti Ügyvédi Kamarához a bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselői tevékenységét kifogásolta.

A BÜK vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben előzetes vizsgálatot rendelt el.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A tényállás:

A bejelentő megbízást és ügyvédi meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a (...) hrsz. alatti ingatlan tehermentesítése érdekében az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett jogosultak, vagy azok érdekében eljáró végrehajtók előtti jogi képviseletre.

A megbízási szerződésben ügyvédi megbízási díjra vonatkozó megállapodás nem szerepel.

A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd még aznap ajánlattétellel fordult a (...) Zrt-hez, amelyben ez utóbbinak a fenti ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelésének engedményezés útján történő megszerzésére tett ajánlatot.

A bejelentő engedményezési szerződés útján megszerezte a (...) Zrt. követelését, amely alapján ugyanaznap megállapodást kötött az engedményezővel, hogy a követelés biztosítására a fenti ingatlanra bejegyzett jelzálogjog átszáll az engedményes bejelentőre.

Az okirat értelmében a jelzálogjog átszállásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében, valamint a jelzálogjog átjegyzése érdekében a bejelentő jár el. Az okiratot nem az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

Az előzőekben hivatkozott jelzálogjog átszállásáról szóló megállapodás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2019. március 20-i dátummal ingatlan-nyilvántartási kérelmet szerkesztett, amelyben kérelmezőként saját magát tüntette fel.

A kérelem benyújtására azonban csak 2020. január 16-án került sor, mely alkalommal 6.600 Ft szolgáltatási díjat megfizetett.

Az ingatlanügyi hatóság a 2020. február 29-én kelt végzésével az eljárás alá vont ügyvédet a szolgáltatási díjnak 12.600 Ft-ra történő kiegészítésére hívta fel, amely végzést az eljárás alá vont ügyvéd 2020. március 27-én átvett, a hiánypótlásnak azonban nem tett eleget, a bejelentőt erről nem értesítette.

Ezt követően az ingatlanügyi hatóság a 2020. október 6-án kelt végzésével a jelzálogjog jogosult változás bejegyzésére irányuló kérelmet visszautasította.

Indokolása szerint a kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be, tekintettel arra, hogy az ügyben az eljárás alá vont ügyvéd nem a kérelmező, hanem annak jogi képviselője, így az ingatlan-nyilvántartási kérelemben kérelmezőként az ő megjelölése téves, nem volt jogosult a jelzálogjog átvezetésére irányuló kérelmet előterjeszteni.

A bejelentő megbízást adott a fegyelmi eljárásban jogi képviseletét is ellátó (...) ügyvédnek arra, hogy a fenti ügy állásáról tájékozódjon.

A meghatalmazott ügyvéd felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, akinek ügyiratai közt a visszautasító végzés nem volt fellelhető, ezért azt iratbetekintés alkalmával szerezte be az ingatlanügyi hatóságtól, melyet 2020. november 20-án meg is küldött (...) ügyvédnek.

Egyben vállalta, hogy a bejelentő javára a jelzálogjog átvezetése iránti kérelmet immáron megfelelő tartalommal és formában ismételten benyújtja.

Ennek érdekében 2020. november 24-i dátummal ingatlan-nyilvántartási kérelmet szerkesztett, amelyet azonban az ingatlanügyi hatósághoz nem nyújtott be. Ennek ellenére a 2020. november 27-i e-mailjében arról tájékoztatott, hogy az benyújtásra fog kerülni, majd 2020. december 2-án elektronikus formában azt megküldte a bejelentő képviselőjének azzal, hogy az benyújtásra került.

A határozattal a bejelentő végrehajtási joga az ingatlannyilvántartásban átvezetésre került (engedményezés jogcímén az eredeti ranghelyen).

A jelen fegyelmi ügyben történt bejelentést követően a vezető fegyelmi biztos határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el, amelyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az ügyben releváns iratainak megküldésére.

A felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget, ezért az eljáró fegyelmi biztos ismételt felhívásban kérte az eljárás alá vont ügyvédet az iratai becsatolására, figyelmeztetve egyben arra, hogy annak elmulasztása önálló fegyelmi vétséget valósít meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó releváns iratait ennek ellenére nem csatolta a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában.

Utóbb a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában az eljárás alá vont ügyvéd néhány iratot csatolt, de az ügyre vonatkozó releváns iratainak csatolását nem teljesítette.

A fegyelmi biztos indítványa:

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy

i) a részére adott megbízás alapján az ingatlan-nyilvántartási kérelmet hibásan adta be, amely alapján kibocsátott hiánypótlást nem teljesítette, valamint a kérelem visszautasításáról az ügyfelét nem tájékoztatta, továbbá a visszautasítás után vállalt ismételt beadást végül nem teljesítette, és ezáltal a megbízásának nem tett eleget, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, illetve az ÜESZ 2.1. és 2.2. pontjában írt kötelezettségeit;

ii) a megbízási szerződésben a megbízási díjról nem rendelkezett, megsértette az ÜESZ 6.1. pontjában írt rendelkezéseket,

iii) a bejelentő új jogi képviselőjének valótlan tájékoztatást adott az ingatlan-nyilvántartási kérelem ismételt benyújtásáról, megsértette az ÜESZ 13.4. pontjában foglalt rendelkezéseit,

iv) a vizsgálati eljárásban felhívás ellenére az ügyre vonatkozó releváns iratait nem csatolta, az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt kötelezettségét szegte meg,

mely magatartásaival 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fegyelmi biztos (a fegyelmi tárgyalás berekesztését megelőző) végindítványában a tényállás fenntartása mellett - a fegyelmi eljárást kezdeményező eredeti határozattal egyezően - 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását, és pénzbírság kiszabását.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa - nagyobb részben - alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az „ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 1.1. Ez a szabályzat - az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott magatartási szabályokon túl - meghatározza (...)

b) a 13. pontban azokat az elvárásokat, amelyek súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.

Az ÜESZ 2.1. pontja alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá -jogellenes befolyásolásuk nélkül -a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

Az ÜESZ 6.1. szerint „Ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.”

Az ÜESZ 12.2. a) bekezdése meghatározza: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni (...) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának (...)”

Az ÜESZ 12.3. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

Eljárás alá vont ügyvéd az eljárás vizsgálati szakaszában passzív volt, majd a vizsgálati szakban kapott felhívás után - bár iratokat a vizsgálat során nem csatolt - a közvetítő eljárásban részt kívánt venni.

Közvetítői eljárásban egyezség nem jött létre a felek között.

A fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó iratokat csatolt, így a tényállás megállapításához az iratok átadásával saját maga is (csekély mértékben) hozzájárult a tárgyalási szakban.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában úgy nyilatkozott, hogy a fegyelmi felelősségét elismeri. Nem vitatta, hogy a jelzálogjog bejegyzés iránti kérelmet 11 hónap után nyújtotta be a földhivatalba. Azt saját maga igazolta nem hiteles tulajdoni lap másolattal, hogy a bejelentő jelzálogjogát (eredeti ranghelyen) végül 2021. évben bejegyezték, de azt nem tudta megmondani, hogy az ő tevékenységének eredményeként vagy attól függetlenül, más személy tevékenysége folytán jegyezték be.

Nem vitatta a felelősségét; elismerte, hogy iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget.

Elismerte a hibáját abban is, hogy az okirat előterjesztésénél és jogosultként tévesen saját magát jelölte meg és abban is, hogy tévesen 6.600 forintot fizetett be eljárási díjként és a díj kiegészítésére vonatkozó hiánypótlási felhívásnak sem tett eleget.

Előadta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy a bejelentő újonnan megbízott jogi képviselőjével többször beszélt, volt szó róla, hogy már adott be az ügyben ingatlan-nyilvántartási kérelmet, ez alapján érthette úgy, hogy a tárgybani ingatlan-nyilvántartási kérelmet már beadta, de nem akarta az ügyvéd kollégát félrevezetni.

A földhivatali kérelmen - amelyet a bejelentő csatolt - 2020.11.24. napi dátum szerepel. Az eljárás alá vont ügyvéd a kérelem fegyelmi tárgyaláson történt elé tárása után sajátjának ismerte el a fénymásolaton az aláírását.

Határozati bizonyossággal megállapítható volt, hogy a kérelem nem került benyújtásra a Földhivatalba, mivel a fegyelmi biztos még a vizsgálati szakban megkereste a Földhivatalt, amely válaszból kitűnik, hogy az adott ingatlanra vonatkozó teljes iratanyag áttanulmányozása során sem volt fellelhető 2020.11.24. dátumú ingatlan-nyilvántartási kérelem az iratanyagban.

A kérdéses ingatlannyilvántartási kérelem - amelyről kiderült, hogy az eljárás alá vont ügyvédtől származik - a bejelentő jogi képviselőjén keresztül került a fegyelmi iratok közé. A földhivatalban nem volt fellelhető, ezért az sehonnan máshonnan, mint az eljárás alá vont ügyvédtől nem kerülhetett a fegyelmi eljárás iratanyagába (bejelentő jogi képviselőjének történő megküldés útján, aki a fegyelmi eljárás irataihoz megküldte).

Ezt erősíti a bejelentő jogi képviselője és az eljárás alá vont ügyvéd E-mail váltása is, így

- Bejelentő jogi képviselője: 2020.11.20. „(...) az újonnan benyújtott (...) kérelmet kérjük, szíveskedjék mielőbb megküldeni nekünk”

- Eljárás alá vont ügyvéd e-mailje: 2020.11.20. „Hétfőn beadom a szükséges, ügyintézővel átbeszélt beadványom, melyet szintén küldök.”

- Bejelentő jogi képviselője: 2020.11.25. „(...) Fokozottan várjuk a beszkennelt beadványát”

- Bejelentő jogi képviselője: 2020.11.27. „(...) Hétfő délig tudunk várni a beszkennelt iratokra.”

- Bejelentő jogi képviselője: 2020.12.02. „Köszönöm az irat megküldését. (...) arra hívom fel a figyelmét, hogy az egyik elírás az irányítószámát érinti; remélem, ez ezúttal nem fog kézbesítési bonyodalmat okozni.”

Ezzel összefüggésben rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy a 2020.11.24. napján kelt (a tényállás szerint be nem nyújtott) földhivatali kérelmen az eljárás alá vont ügyvéd által postai címeként rögzített irányítószám „11197”, mely nyilvánvaló elírás; azonban jó eséllyel erre utalhatott a bejelentő jogi képviselője a 2020.12.02. napján írt e-mailjében a kézbesítési bonyodalmakra utalva.

A földhivatali iratokból, végzésekből egyértelmű, hogy az igazgatási szolgáltatási díj teljeskörű megfizetése hiánypótlási felhívás ellenére sem történt meg, mint ahogyan az is irathű hivatkozás a Fegyelmi Tanács részéről, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elutasított bejegyzési kérelemben saját magát tévesen kérelmezőként tüntette fel. Az ezzel összefüggő mulasztást az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta.

A téves kérelem kitöltésről, hiánypótlási felhívásról, annak elmulasztásáról, a visszautasításról, a fellebbezés lehetőségéről, illetve az ismételt benyújtás lehetőségéről sem tájékoztatta igazolható módon az ügyfelét az eljárás alá vont ügyvéd. Amikor pedig a bejelentő másik ügyvédet bízott meg az információszerzés okán, akkor az ezzel összefüggő tájékoztatást is vontatottan és a fenti új földhivatali eljárás/kérelem tárgyában tévesen, a megbízót dezinformálva teljesítette; ezzel a tájékoztatási kötelezettségét megsértette.

Az eljárás alá vont ügyvédet a vezető fegyelmi biztos a megbízás körében keletkezett iratok megküldésére igazolt módon hívta fel, e kötelezettségének nem tett eleget.

Az eljárás alá vont személynek nincs megjelenési kötelezettsége a fegyelmi tárgyaláson, sőt érdemi védekezés előterjesztésére sem köteles. Köteles azonban iratokat csatolni a megbízással összefüggésben.

Ezen iratcsatolási kötelezettség megsértése önálló fegyelmi vétség, mely attól függetlenül megállapítható, hogy azon cselekmény, ami miatt a fegyelmi eljárás elindult, végül megállapíthatóvá válik-e az eljárás alá vont terhére.

A konkrét esetben teljesen egyértelmű az iratcsatolási kötelezettség megsértése, hiszen a tárgyalt ügyben (tényállás szerint) volt megbízása az eljárás alá vont ügyvédnek. Minden megbízással összefüggésben kétségtelenül kell, hogy iratok legyenek az ügyvédnél, ha más nem, akkor az ügyfél által aláírt megbízási szerződés, vagy utóbb az ügyfél/megbízó azonosításával összefüggő adatok, iratok.

Az eljárás alá vont személy esetében a vétkesség foka körében nem lehetett más megállapítása a Fegyelmi Tanácsnak a tényállás alapján, mint az, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése szándékos.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősítette a fegyelmi biztos indítványától eltérően, mivel a bejelentő jogi képviselője számára - a 2020.11.24. dátumú földhivatali kérelem megküldésével - teljesített téves adatszolgáltatást (dezinformációt) nem önálló fegyelmi vétségként, hanem a tájékoztatási kötelezettség megsértéseként értékelte, amelyet egyébként is megállapított a terhére, míg az iratcsatolási kötelezettséget önálló fegyelmi vétségként rótta a terhére.

A megbízással összefüggésben azt állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy a megbízást nem teljesítette (téves összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett), hiánypótlási felhívást nem teljesítette (igazgatási szolgáltatási díjat nem egészítette ki), a tájékoztatási kötelezettségét megsértette, a visszautasítás elleni jogorvoslati jog gyakorlását elmulasztotta, továbbá azt, hogy a megbízási szerződésben a megbízási díjat nem rögzítette az eljárás alá vont ügyvéd.

Mindez 1 rendbeli fegyelmi vétséget jelent (a megbízás számának megfelelően), függetlenül attól, hogy egy megbízáson belül hány szabályszegés került megállapításra. Ez okból - nevezetesen az egy megbízáson belüli több szabályszegésre tekintettel - került sor a folytatólagosság megállapítására e tényállás kapcsán.

Önálló fegyelmi vétségként került megállapításra az iratcsatolási kötelezettség megsértése, így a tiszta mulasztással elkövetett fegyelmi vétség is további 1 rendbelinek minősül.

A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmények tárgyi súlyával.

A Fegyelmi Tanács más fegyelmi büntetés kiszabására nem látott lehetőséget, mint a fegyelmi biztos által indítványozott pénzbírság.

Az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak - mérlegelési jogkörében szabja ki.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére több (azonban egy megbízással összefüggő) szándékos szabályszegés állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének alsó régiójába tartozó összeget találta megfelelőnek.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács többet is észlelt, így fokozott nyomatékkal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét elismerte. Enyhítő átlagos súllyal, hogy közvetítői eljárásban is részt vett - bár eredménytelenül.

Fokozott nyomatékú enyhítő körülmény, hogy az eredeti megbízás által célzott jelzálogjog bejegyzése végül megtörtént, ha nem is lehet határozati bizonyossággal megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége folytán került sor a bejegyzésre 2021. évben.

Enyhítő körülmény a három gyermekről való gondoskodási kötelezettség (még, ha nagykorú tanulók is vannak a gyermekek között).

Átlagos súllyal értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése óta közel 2 év telt el, így az időmúlást már a felelősséget enyhítőként kellett figyelmembe venni.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabásakor több súlyosító körülményt észlelt és értékelt, így súlyosít a folytatólagosság, miszerint egy megbízáson belül több mulasztás is a terhére volt róható, súlyosít továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete, továbbá a jelen ügyben elkövetett fegyelmi vétségeket az ellene több folyamatban lévő fegyelmi eljárás hatálya alatt követte el.

A Fegyelmi Tanács csekély nyomatékkal értékelte súlyosítóként a fegyelmi vétségek halmazatát, tekintettel arra, hogy egy tőről fakadnak; egy megbízással összefüggésben kerültek megállapításra, továbbá azt is, hogy az iratcsatolási kötelezettségnek - csekély részben - a tárgyalási szakban eleget tett az eljárás alá vont ügyvéd.

A fentiek szerint a büntetés meghatározásakor figyelemmel volt a Fegyelmi Tanács az elkövetés körülményeire, és a bekövetkezett eredményre is tekintettel (miszerint az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom is csekély mértékben sérült) megállapította, hogy mindezekkel a meghatározott és kiszabott büntetés áll arányban.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére. Az átalányköltséget a 40.2. a) pont alapján 80.000 Ft összegben határozta meg a Fegyelmi Tanács.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 223.)