Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.228/8. határozata

ügyvédi mulasztásáról, iratvisszatartásról, vizsgálati és fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 31. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos - melyből 2 rendbeli folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el, ezért őt

350.000 Ft, azaz (Háromszázötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál 2021. augusztus 11-én tett bejelentést, melyben sérelmezte eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseleti és tájékoztatás adási magatartását.

A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd iratokat sem a megadott határidőben, sem később nem csatolt.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

A Fegyelmi Tanács Elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A tényállás:

A gépjárművásárláshoz igénybe vett devizakölcsön alapjául szolgáló hitelszerződés érvénytelensége iránt a bejelentő pert kezdeményezett az S. Zrt. alperes ellen, majd a per elhúzódására tekintettel megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy kártalanítási igényt érvényesítsen az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az eljárás alá vont ügyvéd az elvállalt megbízást nem teljesítette, s a bejelentő tájékoztatását is mellőzte.

Egy másik ügyben a B. Zrt. felperes kölcsöntartozás iránt pert indított a bejelentő, mint alperes ellen. A bejelentő perbeli jogi képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd látta el. A Törvényszék jogerős ítéletére hivatkozással a felperes felszólította a bejelentőt mindösszesen 4.958.956 Ft megfizetésére.

A jogerős ítéletet az eljárás alá vont ügyvéd átvette, arról azonban a bejelentőt nem értesítette. A per jogerős befejezéséről és a fizetési kötelezettségéről a bejelentő a felperes felszólító levele útján szerzett tudomást.

Ezt követően a bejelentő telefonon többször megpróbált kapcsolatba lépni az eljárás alá vont ügyvéddel, majd annak eredménytelensége okán, a 2021. július 5-i e-mailjében értesítette a felperestől kapott levélről, tájékoztatást kért az ügy állásáról, s arra az esetre, ha a döntés megszületett, kérte az ítélet haladéktalan megküldését.

Az e-mailben az általa indított per elhúzódására alapított kárügyét érintően is kérte a tájékoztatását és a beadvány megküldését.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd nem hívta vissza és az e-mailre sem válaszolt, továbbá a jogerős ítéletet sem küldte meg, a bejelentő 2021. július 8. napjára iratbetekintési időpontot foglalt a Törvényszék kezelő irodáján.

A bejelentő 2021. július 12-én személyesen is kereste az eljárás alá vont ügyvédet az irodájában, aki nem volt bent, s a vele telefonon beszélő asszisztense útján sem adott semmilyen információt.

A bejelentő a 2021. július 14-i keltezésű levelében is felvilágosítást kért az ügyeinek állásáról, s a befejezett ügyekben kérte az iratok kiadását. Az eljárás alá vont ügyvéd a levelet 2021. július 29. napján átvette, azonban arra nem válaszolt, azonban 2021. július 19-én telefonon felhívta a bejelentőt, azt javasolva, hogy próbáljon meg a felperessel egyezkedni. Ekkor azonban a bejelentő már befizette az első részletet a felperesnek. Megállapodtak abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd levélben fog válaszolni a bejelentő kérdéseire, ami nem történt meg.

A bejelentő 2021. november 25. napján meghatalmazta (....) ügyvédet, hogy írjon felszólító levelet az eljárás alá vont ügyvédnek. A 2021. november 29. napján kelt és 30. napján postára adott levelet a Posta „nem kereste” jelzéssel küldte vissza 2021. december 15-én.

A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyiratok csatolására. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügyek iratait nem nyújtotta be.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd védekező iratot nem terjesztett elő. A bejelentő konkrétan két megbízáshoz kapcsolódóan kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd magatartását. Az eljárás alá vont ügyvéd a két megbízással összefüggésben keletkezett ügyiratait az ÜESZ 12.3. pontjában írt kötelezettség ellenére nem csatolta be, s ezzel megakadályozta a tényállás pontos feltárását.

A fegyelmi biztos indítványa:

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:

A bejelentőt a B. Zrt. felperes által kezdeményezett peres ügyében a jogi képviseletét ellátó eljárás alá vont ügyvéd a jogerős ítéletről nem tájékoztatta. A bejelentő a gépjárművásárláshoz igénybe vett devizakölcsön semmissége iránti pert indított, majd ezzel összefüggésben megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy kárigényt érvényesítsen az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A megbízás létrejöttét követően az ügyről, az esetleges döntésről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta. Az ügyeiben a bejelentő többször kereste e-mailben, telefonon és levélben is az eljárás alá vont ügyvédet, eredménytelenül.

A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyiratok csatolására. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügyek iratait nem nyújtotta be.

A fentiekből következően alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd

- a bejelentő elleni perben a tájékoztatási és iratkiadási kötelezettségének megszegésével,

- a bejelentő kártalanítási ügyében a megbízás teljesítésének elmulasztásával, továbbá

- az előzetes vizsgálat során az iratcsatolási kötelezettségének mellőzésével

3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2021. június hónapban és azt követően következett be, így az elkövetés és elbírálás időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

Az Üttv. 107. § kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdésének elvárása értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a kimondja, hogy megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A Ptk. 6:275. § (1) bekezdése szerint a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

A Ptk. 6:279. §-a alapján a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4. pontja értemében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a rendelkezésre álló okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő ellen indított peres ügyben - többszöri kérés ellenére - nem adott tájékoztatást a per jogerős befejezéséről, s a bejelentőt pénzfizetésben marasztaló jogerős ítéletet sem bocsátotta a bejelentő rendelkezésére.

A bejelentő a felperes fizetési felszólítása révén szerzett csak tudomást az ítéletben foglaltakról, azonban az ítélet pontos tartalmát az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt nem ismerte meg, és a felszólításban közölt tartozás mértékének ellenőrzéséhez sem kapott segítséget a jogi képviselőjétől. Az eljárás alá vont ügyvéd az iratkiadási kötelezettségének többszöri telefonos és írásbeli felszólítás ellenére sem tett eleget.

A bejelentő által indított peres üggyel összefüggő kártalanítási igényt érintően az eljárás alá vont ügyvéd elvállalta a megbízást, azonban a bejelentő jogi képviseletét mégsem biztosította, a megbízotti kötelezettségeinek nem tett eleget, és kérés ellenére sem adott tájékoztatást a bejelentőnek az ügy állásáról.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő által adott megbízások alapján a bejelentő elleni perben a tájékoztatási és iratkiadási kötelezettségét elmulasztotta, megszegte az Üttv. 52. § (2) bekezdését és a Ptk. 6:279. §-át, valamint a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését, és ezzel 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kártalanítási ügyében a megbízás teljesítésének és tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését, továbbá (Ptk.) 6:272. §-át, a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését, és ezzel 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ÜESZ 12.3. pontjában írt kötelezettség ellenére nem csatolta be a fegyelmi eljárás során az iratait 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § a) pontjában írtakat -, 3 rb. - melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett - szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel, a fokozatosság elvét is figyelembe véve a rendelkező rész szerint állapította meg.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált. Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 228.)


  Vissza az oldal tetejére