A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. február 22. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta a fegyelmi biztost az indítványa megtételére.
A fegyelmi biztos indítványában a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárás során a szabályszerűen kézbesített felhívások ellenére eddig semmilyen nyilatkozatot nem tett.
Tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2020. augusztus 14-én adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett a [cím] alatti belterületi ingatlan vonatkozásában P. Á. eladó és a bejelentő között.
Az adásvételi szerződés 10.1. pontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd mindkét fél megbízásából járt el és a meghatalmazása az okiratszerkesztésen és ellenjegyzésen túl kiterjedt a földhivatali eljárásban való képviseletre is.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízásban foglaltak ellenére az adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés érdekében nem nyújtotta be, bejegyzési kérelmet nem terjesztett elő.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatában felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatáshoz szükséges iratait csatolja be. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a felhívásnak nem tett eleget, a bejelentéssel érintett megbízáshoz kötődő ügy iratait nem nyújtotta be.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, amelynek mértékét 500.000 Ft összegben javasolta megállapítani. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács egyben marasztalja az eljárás költségeiben is.
A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglaltakra észrevételt tehet, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi tanács döntése:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár. Az Üttv. 39. § (3) bekezdésének elvárása értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. pontjának első fordulata szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez. A 2.4. pont értemében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Ingatlan esetén a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Az ingatlan-nyilvántartásba pedig 30 napnál nem régebbi okirat nyújtható be a joghatás kiváltása érdekében. A bejelentő, mint vevő így az ingatlan tulajdonjogát a szerződés alapján nem szerezte meg, vagyis az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével létrehozni kívánt jogügylet nem ment teljesedésbe.
A bejelentő annak ellenére, hogy az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, a vételárat kifizette az eladóknak. Az ÜESZ 5.12. b)-c) pontja alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezettsége lett volna a szerződésnek az illetékes ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtása és a bejegyzési kérelem előterjesztése.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fenti a magatartásával megsértette az Üttv. és az ÜESZ fenti rendelkezéseit, továbbá az Inytv. és Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában (2020. augusztus 14.) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.
Az Üttv. 107. § a) pontja mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Jelen esetben a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható a fegyelmi felelősség, így a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa készített adásvételi szerződést elmulasztotta benyújtani az ingatlan-nyilvántartásba, így az okirat a célzott joghatást nem váltotta ki, az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízást nem teljesítette és ezzel megszegte a Ptk. 6:272. §-ba, az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, Üttv. 28. § (3) bekezdésébe, valamint az ÜESZ 2.1., 2.4. és 5.12. b)-c) pontjába foglalt rendelkezéseket.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont volt ügyvéd.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára - a rendelkező rész szerint állapította meg.
A büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a mulasztásával a bejelentőnek súlyos anyagi kárt okozott, a bejelentő tulajdonjogát a teljes vételár megfizetése ellenére nem jegyezte be a Földhivatal, továbbá súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét is. Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 4. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 229.)