Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.230/8. határozata

ügyvédi mulasztásról, megbízó tájékoztatásának elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március 8. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 Ft, azaz kétszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A fegyelmi tanács elrendeli az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2021.F.145/3. számú határozattal korábban kiszabott, de végrehajtásában 3 évre felfüggesztett 3 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd által a részére végzett jogi képviseleti tevékenységgel kapcsolatos eljárását kifogásolta.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos elrendelte. Határozatában felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül küldje meg a kamara részére. A felhívás kapcsán eljárás alá vont ügyvéd beadványt terjesztett elő.

A vizsgálati eljárás eredményeként az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3), 28. § (3), 39. § (5) bekezdésének, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.12. b) és 13.1. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. a) pontjában meghatározott, 1 rb., folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi tanács arról tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel szükség esetén indítványát tegye meg. A fegyelmi biztos indítványát előterjesztette, mely indítványt a fegyelmi tanács azzal küldött meg az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy arra észrevételeit a kézhezvételétől számított 15 napon belül teheti meg. az eljárás alá vont ügyvéd a részére biztosított észrevétel lehetőségével beadványában élt.

Tényállás:

A bejelentő 2020. januárjában bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet egy kártérítési ügyben a képviselete ellátására a C-A Kft-vel szemben. A megbízás alapján az illetékes közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki, amely a C-A Kft. ellentmondása folytán perré alakult.

Erre tekintettel az eljárás alá vont ügyvédnek keresetet tartalmazó iratot kellett benyújtania, amelyhez a kiegészítő illetéket és az eljárás alá vont ügyvéd munkadíját, 91.000 Ft összegben a bejelentő megfizette az eljárás alá vont ügyvéd részére.

A bejelentő a neki megküldött keresetet tartalmazó iratot véleményezte azzal a kéréssel, hogy „amit helyesnek látsz, kérlek vedd le róla a kiemelést, a többit töröld ki”. Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetet tartalmazó iratot a bejelentő javításainak jóváhagyásával küldte meg a bíróság részére. A bíróság 5. sorszám alatt részletes hiánypótlási felhívást bocsátott ki, 13 pontban megjelölve és részletesen indokolva a keresetlevél hiányosságait. A hiánypótlás teljesítéséhez szükséges adatokat a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére megadta, az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlás teljesítésére szánt beadványt el is készítette, azt azonban anélkül nyújtotta be a bíróságra, hogy a hiánypótlást tartalmazó iratot a bejelentő részére megküldte volna. A hiánypótlási felhívás tartalmazta azt is, hogy a felperes pontosan jelölje meg a pertárgy értékét, és amennyiben szükséges, a lerótt illetéket egészítse ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett hiánypótlást a bíróság nem találta megfelelőnek, és a peres eljárást megszüntette. A bíróság mintegy 6 oldalas végzésének indokolásában igen részletesen kifejtette, hogy a megszüntetés indoka többek között az volt, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevél hiányosságait bírói felhívás ellenére nem pótolta, így a kereseti kérelem továbbra sem felelt meg vonatkozó eljárásjogi előírásoknak, nem tartalmazta az abban kötelezően megjelölendő érdemi tartalmi elemeket, továbbá bírói felhívás ellenére nem tett teljes mértékben eleget illetékfizetési kötelezettségének.

A végzés ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, mely fellebbezését a Törvényszék, mint másodfokú bíróság visszautasította, figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést elkésetten terjesztette elő, és igazolási kérelme sem vezetett eredményre, az nem volt alkalmas arra, hogy mulasztása vétlenségét valószínűsítse.

A megszüntetéssel szembeni fellebbezésről a bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta, majd hónapokig el sem tudta őt érni a bejelentő. 2021. februárjában az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy újabb fizetési meghagyás kibocsátását kell kezdeményezni és ennek az eljárási díja megfizetését kérte a bejelentőtől. A bejelentő, figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megszüntető végzéssel szembeni fellebbezés benyújtását állította, annak eredményéről azonban tudomása nem volt, ezt nem kívánta megfizetni, és kérte, hogy a már átutalt munkadíjat részére eljárás alá vont ügyvéd fizesse vissza. 2021. április 16-án kelt e-mail üzenetében az eljárás alá vont ügyvéd a válaszadás elmulasztását azzal magyarázta, hogy az emlékezetkiesések miatt egy hónapig kórházban volt.

A visszafizetésre vonatkozó felszólítás sokáig nem vezetett eredményre, majd 20.000 Ft összeget 2021 májusában az eljárás alá vont ügyvéd átutalt a bejelentő részére. 2021 júliusában a bejelentő további díjigényére vonatkozóan azt írta a bejelentőnek, hogy „nem értek egyet a visszafizetéssel, mivel Te magad kérted a keresetbe, hogy foglaljam bele az általad Írt megfogalmazásokat és utasítottál arra, hogy a Te általad Írt pontokat vegyem bele a keresetbe”.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 22-én e-mail üzenetében azt írta, hogy „én a Kúria elnöke által ellenőrzött keresetlevelet küldtem át neked, és Te abba köteleztél belejavításra (...) amit én magam írtam, az úgy volt jó a Kúriai elnöki kereset szerint, ahogy volt”. „ Sajnálom, de több ügyvéddel is egyeztettem és ők mondták, hogy nem én hibáztam.”

2021. május 18-án kelt e-mail üzenetében pedig azt írta az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek, hogy „inkább gyere haza és nézd meg a vérző combomat, mit okozott a sccientológiai egyház hadifegyvere a lábamon. Fel kéne hívni az USából valakit, hogy tanúskodjon mellettem és végre ezt a sok faszságot átbeszélni, hogy mi legyen a filmforgatással, mert ez ÍGY MÁR ULTRA DURVA, HOGY A HADIFEGYVERÜKTŐL DŐL A VÉR A LÁBAMBÓL”

IV.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta, indítványozta, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, tekintettel arra, hogy megsértette az Üttv. 1. § (3), 28. § (3), 39. § (5) bekezdésében foglaltakat, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.12. b) és 13. pontját. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, amelynek összegét - figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, továbbá különös figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárás tárgya jogi képviselet nem megfelelő ellátása - 500.000 Ft-ban javasolta megállapítani, és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség összegének megfizetésére is.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során érdemben arra hivatkozott, hogy a Kúria elnöke keresetlevele alapján írta meg a keresetlevelet, amelyet G. úr nem talált megfelelőnek, ezért átírta és „mindenféle hülyeséget” beleírt a keresetlevélbe, és utasította, hogy azt adja be. Hivatkozott arra is, hogy ő tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy így nem lehet beadni a keresetlevelet, de ahhoz a bejelentő ragaszkodott, és az ő beírásai eredményezték a kereset elutasítását.

A fegyelmi tanács döntése:

A fegyelmi tanács a tényállást a bejelentő tényelőadása, és az azzal összhangban álló okirati bizonyítékok - így különösen a Bíróság előtt folyamatban volt eljárás iratai - egybevetésével állapította meg, azok tartalmát ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd nem cáfolta, ellenbizonyítást az azokban rögzítettekkel szemben nem ajánlott fel.

A jelen ügyben a rendelkezésre álló okiratok, és eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján is tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletét nem megfelelően látta el, a keresetlevelet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújtotta be, valamint a hiánypótlási kötelezettségének sem tett teljes körűen eleget, ezért az eljárást megszüntették. A rendelkezésre álló iratok alapján az is megállapítható, hogy mind a hiánypótlás, mind a megszüntetés oka alapvetően olyan jellegű volt, amely jogi szakértelmet igénylő kérdések nem megfelelő kidolgozására vezethető vissza, így e körben elsődlegesen az eljárás alá vont ügyvédet terhelte a felelősség, nem pedig a bejelentőt. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd az eljárást megszüntető végzéssel szemben is elmulasztotta a fellebbezési határidőt, emiatt fellebbezését visszautasította a másodfokú bíróság. Szintén tényként rögzíthető volt továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő felé tett írásbeli kommunikációjának tartalma és stílusa nem egyeztethető össze az ügyvédi hivatás hagyományaival és nem tanúsít kellő megbecsülést és tiszteletet az ügyféllel szemben, az mind tartalmában, mind stílusában súlyosan kifogásolható.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.

Az Üttv. 39. § (5) bekezdése szerint, ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.12. b) pontja szerint a megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - a megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.3. a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő.

Fentiek alapján, az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a keresetlevelet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújtotta be, valamint a hiánypótlási kötelezettségének szintén nem a hiánypótlási felhívásban rögzítetteknek megfelelően tett eleget, és ezért az eljárást megszüntették, majd elmulasztotta a megszüntető végzéssel szemben a törvényi határidőn belül előterjeszteni a fellebbezését, megsértette az Üttv. 1. § (3) és 28. § (3) bekezdését, valamint az Etikai szabályzat 13.1. és 13.3. a) pontját.

Azzal a magatartásával pedig, hogy a Megbízót nem tájékoztatta arról, hogy utasításait szakmai meggyőződésével ellentétesnek, illetve célszerűtlennek tartja, megsértette az Üttv. 39. § (5) bekezdését, és az Etikai szabályzat 5.12. b) pontját.

Az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel folytatott kommunikációja tartalmában és stílusában nem egyeztethető össze az ügyvédi hivatás hagyományaival, amely magatartás pedig az ÜESZ 13.1. pontjába ütközik.

Mindezen magatartásaival az eljárás alá vont ügyvéd - figyelemmel arra, hogy a hivatkozott szabályszegéseket egy megbízás keretei között követte el - 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, mivel a hivatásrendi szabállyal tisztában volt, és magatartása következményeibe belenyugodva cselekedett.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a fegyelmi tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen estben, különös tekintettel a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a fegyelmi tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, ugyanakkor annak mértékét - mérlegeléssel - a rendelkező rész szerint állapította meg, eltérve e körben a fegyelmi biztos indítványától.

Egyetértett a fegyelmi tanács a fegyelmi biztossal abban, hogy figyelemmel kell lenni a büntetés kiszabása során az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint arra, hogy a fegyelmi vétséget jogi képviseleti tevékenység ellátása során valósította meg, azonban az eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlyára, és eljárás alá vont ügyvéd jövedelmi viszonyaira tekintettel úgy ítélte meg, hogy a fegyelmi biztos indítványában meghatározott összegnél alacsonyabb összeg is elegendő a büntetési célok eléréséhez.

Az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. A fegyelmi tanács a jelen ügyben rendelkezésére bocsátott iratok alapján úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd továbbra is az alapvető ügyvédi magatartási normákat megszegve gyakorolta ügyvédi tevékenységét, annak ellenére, hogy vele szemben korábban már emiatt végrehajtásában felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd leveleiben továbbra is megengedhetetlen stílusban kommunikál megbízóival, és tesz a saját személyére vonatkozóan minden ténybeli alapot nélkülöző tényállításokat. Figyelemmel arra, hogy a korábban kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett fegyelmi büntetés nem volt alkalmas arra, hogy eljárás alá vont ügyvédet visszatartsa további fegyelmi vétségek elkövetésétől, az eljárás alá vont ügyvéd nem vonta le a szükséges következtetéseket, és ezt követően sem a hivatásrendi normák megtartása mellett folytatta ügyvédi tevékenységét, így a fegyelmi tanács szükségesnek látta a fegyelmi büntetés végrehajtásának elrendelését.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 9. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 230.)


  Vissza az oldal tetejére