A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. április 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, 1 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács
200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Sz.J.I. bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult elektronikus úton a kamarának megküldeni.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről a fegyelmi biztost tájékoztatta, egyben kérte, hogy az indítványát 8 napon belül tegye meg. A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, indítványozta annak megállapítását, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, 1 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta. A fegyelmi tanács 2022. február 21-én meghozta a 2021. F. 232/8. határozatát, amelyben megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, 1 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért őt 300.000 Ft pénzbírsággal sújtotta valamint kötelezte 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére. Eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 18-i beadványában tárgyalás tartását kérte.
A fegyelmi tanács 2022. április 11. napján tárgyalást tartott.
Tényállás:
A bejelentő 2019. május 17-én megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a Járásbíróság előtt vele szemben kölcsön és járulékai megfizetése iránt indított perben a jogi képviseletének az ellátására. Megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéd nem készített, csak meghatalmazást adott a bejelentő az ügy vitelére.
A bíróság - a megbízást megelőzően - 2019. április 26. napján a bejelentővel szemben bírósági meghagyást bocsátott ki, mivel alperesként a törvényes határidőben nem terjesztett elő írásbeli ellenkérelmet.
A bejelentő a bírósági meghagyást 2019. május 7. napján vette kézhez, erről az eljárás alá vont ügyvédet az iratai átadása mellett tájékoztatta, valamint átadott a részére az ellentmondás illetékére 63.766 Ft-ot. Az ellentmondás benyújtásának határideje 2019. május 22. napján járt le, amelyről az eljárás alá vont ügyvéd tudomással bírt.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi meghatalmazását az elektronikus kapcsolattartás szabályai ellenére 2019. május 20-án papír alapon nyújtotta be, majd 2019. május 23-án - tehát elkésetten - immár elektronikus úton benyújtotta a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást is, valamint 2019. május 24-én befizette a 63.766 Ft illetéket.
2019. május 24-én az eljárás alá vont ügyvéd személyesen eljárva papír alapon „kijavító végzés” megküldése érdekében kérelmet terjesztett elő a bíróságon.
A Járásbíróság végzésével az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott, a bírósági meghagyás ellen előterjesztett ellentmondást, mint elkésettet elutasította, egyben az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése miatt az eljárás alá vont ügyvédet 10.000 Ft pénzbírsággal sújtotta, valamint felhívta, hogy három napon belül elektronikus úton csatolja a meghatalmazását az iratokhoz. Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 6-án a végzéssel szemben elektronikus úton fellebbezést terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügyvédi meghatalmazását.
A bíróság végzésével felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vele szemben pénzbírság szankció miatt előterjesztett fellebbezést külön okiratba szerkesztve, saját nevében nyújtsa be és egyidejűleg annak hiányait (7.000 Ft fellebbezési illeték lerovása és indokolás kiegészítése) 8 napon belül a visszautasítás terhe mellett pótolja.
A végzés további felhívást tartalmazott az ellentmondást visszautasító végzés elleni fellebbezés hiányainak pótlására (63.766 Ft illeték lerovása, indokolás kiegészítése) 8 napos határidő tűzésével. Az eljárás alá vont ügyvéd nem pótolta a fenti hiányosságokat, ezért a bíróság a fellebbezéseket visszautasította, majd megállapította, hogy a bírósági meghagyás jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az eljárási cselekményekről, a késedelméről, a mulasztásairól és azok következményeiről, azokról a bejelentő azt követően értesült, hogy vele szemben az ellenérdekű fél a [...] végrehajtó iroda előtt végrehajtást indított és a végrehajtási eljárásról való tudomásszerzést követően személyesen betekintett a bírósági iratokba.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
A fegyelmi tanács elnöke 2021. december 14-én az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről az eljárás alá volt ügyvédet 2022. január 7-i levelében tájékoztatta, egyben felhívta arra, hogy a korábban már megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, valamint a 2022. január 4-én kelt végindítványra a kézhezvételtől számított 15 napon belül tegye meg az észrevételeit. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2022. január 7. napján átvette, azonban arra a megadott határidőben észrevételt nem tett.
2022. február 15-én érkeztetett, postai úton 2022. február 6-án feladott - a papír alapon történő előterjesztésre tekintettel hatálytalannak tekintendő - beadványában úgy nyilatkozott, hogy a mulasztását elismeri, azonban azt nem szándékosan, hanem gondatlanul követte el, valamint álláspontja szerint a dokumentumok visszaszolgáltatása mellett felhívta a bejelentőt a további jogi lehetőségekre (végrehajtás megszüntetése iránti per, megegyezés a hitelezővel, részletfizetés).
A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül marasztaló határozatot hozott, az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. április 11-én megtartott tárgyaláson korábbi írásbeli nyilatkozatát akként módosította, hogy mulasztását az elektronikus eljárás vonatkozásában ismerte el, abban is csak gondatlanság terheli, valamint előadta, hogy a bírósági állásfoglalást követően 2019. májusában tájékoztatta mindenről az ügyfelet.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a megtartott tárgyaláson a fegyelmi eljárást kezdeményező, valamint a 2022. január 4-én kelt végindítványát változatlanul fenntartotta, álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd
- elmulasztotta tájékoztatni a bejelentőt az általa megtett intézkedésekről, a bíróság felhívásairól és végzéseiről,
- a tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látta el, elmulasztotta a megbízás tárgyát képező ellenkérelem határidőben történő előterjesztését, ezzel ellehetetlenítve az ügyfele igényérvényesítésének a lehetőségét,
- fenti magatartásával összefüggően a megbízójával szemben végrehajtási eljárás indult, ami növelte a felmerülő költségeket,
- a fegyelmi eljárásban az üggyel összefüggő iratait nem csatolta.
A fegyelmi biztosi indítvány szerint a fenti magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (1) bek., 1. § (3) bek., 28. § (3) bek., 29. (1) bek., 39. § (3) bek., 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1., 2.2., 2.4., 12.3. pontjaiban foglalt magatartási szabályokat, mellyel az Üttv. 107. § a.) pontjában meghatározott 2 rendbeli szándékos, ebből 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte az eljárási költségek megfizetésére kötelezése mellett.
A fegyelmi tanács döntése:
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízóját az eljárási cselekményekről, a késedelméről, a mulasztásairól, és azok jogkövetkezményeiről nem tájékoztatta, az elektronikus kapcsolattartási szabályokat figyelmen kívül hagyta és ezáltal hatálytalan beadványokat terjesztett elő a peres eljárásban, valamint a fegyelmi eljárásban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
28. § (3) felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el,
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 1. számú mellékletét képező CCBE Etikai kódexe
3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
6:275. § A megbízott köteles a tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi megbízott felhívására nem bocsátotta rendelkezésre az ügy iratait, megszegte az ÜESZ 12.3. pontjában írtakat: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
A bírósági eljárásban a hatálytalan beadványok előterjesztése, a késedelmek, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, valamint az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önállóan egy-egy rendbeli fegyelmi vétséget valósít meg. A fegyelmi tanács a tényállása alapjául az eljárás alá vont ügyvéd korábbi beadványaiban a tényállás vonatkozásában elismerő nyilatkozatát vette alapul, arra is figyelemmel, hogy a tárgyaláson tett nyilatkozatai önellentmondásosak voltak, nevezetesen állítása szerint 2019 májusában szűnt meg a megbízása, ennek ellenére 2019. augusztus 6-án megbízója képviseletében fellebbezést terjesztett elő. A 2022. február 3-i beadványában az eljárás alá vont ügyvéd azt nyilatkozta, hogy a mulasztását követően az iratok visszaszolgáltatása mellett tájékoztatta az ügyfelet az egyéb lehetőségeiről - végrehajtás megszüntetése iránti per, hitelezővel való megegyezés, részletfizetés -, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy ezen tájékoztatás a 2020. évben kezdeményezett végrehajtási eljárás alatt történt, vagyis nem a bírósági eljárás alatt.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - a védekezésétől eltérően - szándékosan szegte meg a jelen fejezetben kifejtettek szerint a reá vonatkozó szabályokat. Szándékosan követi el a cselekményt, aki a cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével összefüggő alapvető kötelezettsége, hogy az eljárási és anyagi jogi szabályokat, a rá vonatkozó hivatásrendi normákat ismerje és betartsa, így ezen szabályok megsértése szándékos elkövetésnek minősül. Az elektronikus kapcsolattartás jogi képviselőkre évek óta kötelező szabályainak, valamint az eljárási határidők figyelmen kívül hagyása, elkésett és hatálytalan beadványok előterjesztése, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, iratcsatolási kötelezettség elmulasztása mind a szándékos fegyelmi vétség megállapítását eredményezte. Mint ahogyan a Kúria precedens értékű ítéletében is kimondta: a meggondolatlan magatartás nem egyenlő a gondatlansággal. Itt jegyzi meg a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jelen fegyelmi eljárásban - a 2022. február 15-én postai úton előterjesztett hatálytalan beadványának benyújtásával - is figyelmen kívül hagyta a 20/2018. (X. 26.) MÜK Szabályzat 6.1., 6.3., és 42.7. pontja alapján a 2021. január 1-től kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírásokat, annak is ellenére, hogy a 2021. május 17-én kelt előzetes vizsgálatot elrendelő határozat az erre vonatkozó tájékoztatást tartalmazta. A fegyelmi tanács megállapítja, hogy hatáskörén túli a bejelentő kárigényének az elbírálása.
A fegyelmi tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, többszörös szabályszegését, annak a tárgyi súlyát, hogy cselekményével és a mulasztásával a bejelentő igényérvényesítését rendkívüli módon elnehezítette. Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd megromlott egészségi állapotát, a szabályszegéseit és mulasztásait részben elismerő nyilatkozatát és az eljárás alá vont ügyvédnek fel nem róható időmúlást.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást eljárás alá vont ügyvéd 2019. május 17-től fejtette ki, ezért a 2018. január 1. napjától hatályos Üttv. és a 2018. május 1. napjától hatályos ÜESZ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 27. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 232.)