Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.235/4. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (....) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. február 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentők a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésükben kifogás tárgyává tették, hogy az általuk megvásárolni szándékozott új építésű társasházi lakás adásvételi szerződésének szerkesztésével, a tulajdonszerzéssel kapcsolatos eljárással, a vétel alatt álló lakásingatlant magában foglaló lakóházzal kapcsolatos felvilágosítást jelentő ügyintézéssel összefüggő eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelő módon látta el a képviseletet.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd határidőben megtette nyilatkozatát, amelyben tagadta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el, tételesen minden kifogásra megadta védekezését magában foglaló válaszát és mindennek alátámasztására iratait csatolta.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

Az S.R. Kft. az Önkormányzat Jegyzője által 2019.04.29-én kelt négy lakást és egy irodát magában foglaló ingatlan építésére adott építési engedély alapján építette és értékesítette a (...) hrsz-ú lakóházat és lakásait. Az S.R. Kft. és a bejelentők az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével adásvételi előszerződést kötöttek azt követően, hogy annak tervezetét az eljárás alá vont ügyvéd e-mail útján a bejelentőknek megküldte. Az előszerződés 1.3. pontja szerint „Vevők a projektingatlanon épülő társasházban kialakításra kerülő az alábbi ingatlant kívánják emelt szerkezetkész állapotban megvásárolni: az alaprajzon 2. számmal jelölt, első emeleti, előtérből, gardróbból, WC-ből, közlekedőből, fürdőből, kamrából, 2 szobából, nappali-étkező-konyhából álló, összesen 86 m2 nettó alapterületű lakás, mely az újonnan nyitandó tulajdoni különlapon várhatóan a (...) szám alatt fog szerepelni.” A lakásingatlan és a gépkocsi beállására alkalmas területrész kizárólagos használatát biztosító vételárat 56.480.000 Ft-ban határozták meg azzal, hogy a vételár az Ingatlan kulcsrakész állapotára vonatkozik (4.1. pont).

Az adásvételi szerződést 2020.02.20-án kötötték meg a felek az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával. Az adásvételi szerződés 1.4. pontja szerint a megvásárolni kívánt ingatlan „emelt szerkezetkész” állapotú, a 3.1. pont szerint a teljes vételár 56.480.000 Ft azzal, hogy „felek megállapodása alapján a vételár az ingatlan kulcsrakész állapotára vonatkozik.” Az adásvételi szerződés 5.3. pontjában az eladó kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlant legkésőbb 2020.06.30-ig kulcsrakész állapotra kivitelezi. A szerződés mellékletéül szolgált a „műszaki tartalom” elnevezésű okirat az alaprajzokkal, képekkel. Az adásvételi szerződés mellékleteit a bejelentők nem látták el kézjegyükkel. A társasházat alapító okiratot az eljárás alá vont ügyvéd 2020. február 19-én az ingatlan-nyilvántartás előtt benyújtotta, a bejelentők részére email útján megküldte. Bejelentők a vételárat megfizették, a vevők tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson elismerte a fegyelmi felelősségét a terhére rótt cselekményekben, amennyiben az adásvételi szerződésben az adásvétel tárgyát képező lakás készültségi fokát tévesen határozta meg, valamint, hogy az adásvételi szerződés mellékletét nem íratta alá a bejelentőkkel, sem az eladó képviselőjével.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a határozatában azt rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy az adásvételi előszerződés és az adásvételi szerződés tartalmát - a lakás készültségi fokának meghatározása körében - ellentmondásosan rögzítette, az nem felelt meg a felek akaratának, továbbá az adásvételi szerződés részévé tett mellékleteket a szerződő felek nem látták el kézjegyükkel, erről az eljárás alá vont ügyvéd nem gondoskodott.

A vezető fegyelmi biztos végindítványában a két előbbiekben ismertetett mulasztás okán kezdeményezte 2 rendbeli gondatlanul elkövetett fegyelmi vétségben az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását és ezért írásbeli megrovás büntetés alkalmazását indítványozta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A jelen eljárás alapjául a 2017 évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.), a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban ÜESZ) és a fegyelmi eljárás szabályairól szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) szolgál.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 43. § (2) bek. b) pontja szerint Az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - papíralapú okirat esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia.

Az ÜESZ 2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gondatlanul járt el azáltal, hogy a teljes vételár ellenében eladandó lakásingatlan készültségi fokát nem pontosan határozta meg, továbbá, hogy az adásvételi szerződés - mint a felek által kötelezően aláírandó okirat - mellékletéül szolgáló, az adásvétel tárgyát képező okirat műszaki tartalmát meghatározó okiratot nem íratta alá a szerződő felekkel. Mindebből következően megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget követett el. A Fegyelmi Tanács különös tekintettel arra, hogy a bejelentők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént és problémát nem okozott a Földhivatal részére, nem tekintette olyan súlyú fegyelmi vétségnek, amely az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a végindítványban meghatározott szigorúbb büntetést indokolna, így az Üttv. 108. § a) pont alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazott.

A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2004. óta gyakorolja ügyvédi hivatását, vele szemben nem volt még fegyelmi eljárás folyamatban, amelyet enyhítő körülményként értékelt. Ugyancsak figyelembe vette, hogy az előzetes vizsgálat során a probléma feltárását segítő aktív együttműködést tanúsított a fegyelmi biztossal. Súlyosító körülmény nem állt fenn.

A költségviselés tárgyában a Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. alapján határozott azzal, hogy a kamarai átalányköltség az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 235.)


  Vissza az oldal tetejére