Magyar

 

Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/739. határozata

ügyvédi tevékenységen kívüli magatartás és iratküldés hiányáról

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, a Dr X ügyvéd ellen F-739. számon folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. február 05. napján 09.00. órakor megtartott, nem nyilvános ülésén, tárgyalás tartása nélkül, a tanács tagjainak egyhangú határozatával, meghozta a következő

határozatot:

A Fegyelmi Tanács az F/739 sz. fegyelmi ügyben megállapítja, hogy Dr X ügyvéd (szül.neve: an.szül.neve: .......... született: .... lakcíme: .... ügyvédi tevékenységét 2016. június 1. napjától szünetelteti, ügyvédi igazolványának száma: .... KASZ: ...) 4rb. Szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a Fegyelmi Tanács 200.000 Ft azaz Kétszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetésben részesíti. Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg 30000 Ft, azaz Harmincezer forint eljárási költséget.

A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy a CIB Bank Zrt.-nél vezetett 10700093-42449704-51100005 számú bankszámlájára történő átutalással.

A határozat ellen csak a fegyelmi biztos élhet fellebbezéssel, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, az Országos Fegyelmi Bizottsághoz. A fellebbezést az első fokú fegyelmi tanácsnál keli benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2015. jun. 1-jén fegyelmi eljárást kezdeményezett Dr. X. ügyvéd ellen a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága bejelentő tájékoztatása alapján, melyben arról tájékoztatták az Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben nyomozást folytatnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt.

Az ügyben eljárt fegyelmi tanács 2015. okt. 30-án hozott határozatával a fegyelmi eljárást a .......... bü. sz. alatt indult büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Székesfehérvári Járásbíróság Elnökének 2020. 12. 7-én kelt, .......... sz. tájékoztatása szerint az ügy jogerős, bűnösséget megállapító, befejezést nyeri,

Az eljárás alá vont ügyvéd a jogerős ítéletet a kamarának nem küldte meg, ezért a vezető fegyelmi biztos beszerezte az ügyben keletkezeit jogerős ítéletet.

A fegyelmi iratoknak az eljáró fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése: 2021.01.25.

A fegyelmi tanács elnöke az 2017. évi LXXVIII. tv. 126. § (2) bek. alapján 2021. 01. 27-én az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, ügyvédi tevékenységét 20.......... napjától szünetelteti.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

I/A. Dr. X jogi végzettséget szerzett és ügyvédi, jogtanácsosi munkáját az .......... napján alapított .......... Ügyvédi Iroda keretén belül végezte az iroda alapításától kezdődően. Munkája során folyamatos üzleti kapcsolatban állt a .................... Kft.-vel (továbbiakban: ZZ Kft.) és a .................... Kft.-vel (továbbiakban: YY Kft.), ezen társaságok a legnagyobb vevő partnerei voltak.

Az ügyvédi iroda működése során az OTP Bank Nyrt.-nél ...... számlaszámon nyitott pénzforgalmi betéti számlát, míg az iroda letéti számlája ugyancsak ezen banknál .......... számon került megnyitásra. A fentieken túl az eljárás alá vont ügyvéd és felesége az OTP Bank Nyrt.-nél .......... bankszámlaszám alatt vezetett számlát.

Az eljárás alá vont ügyvédnek saját maga, valamint az ügyvédi iroda alkalmazottat tekintetében járulék bevallási- és befizetési kötelezettsége keletkezett, amelyek az idők során oly mértékben megemelkedtek az iroda bevételeihez képest, illetve az iroda életében is egyéb, kedvezőtlen változások következtek be, mely azt eredményezte, hogy jelentős tartozások halmozódtak fel. Ennek folyományaként .... év során végrehajtás eljárás indult az ügyvédi irodával szentben .......... júliusában már 25.000.000 Ft összegben kerüli inkasszó a társaság pénzforgalmi bankszámlájára, ami ..... októberében is fennállt még, 27.815.465 Ft összegre vonatkozóan.

Az eljárás alá vont ügyvéd az iroda működését fent kívánta tartani, és annak érdekében, hogy az alkalmazottakat tovább tudja foglalkoztatni, így - hogy az adóhatóság által a folyószámlára vezetett inkasszót elkerülje - .......... év folyamán akként határozott, hogy az ügyvédi iroda által bejövő összegeket, bevételeket az iroda .... számlaszámú letéti számlájára utaltatja, melyhez az adóhatóság nem férhetett hozzá. Ezt követően az ezen letéti számlára befolyt összeget - hogy azokat a fenti cél érdekében fel tudja használni - a saját, illetve felesége nevén vezetett pénzforgalmi bankszámlára vezettette át, és onnan az iroda működését továbbiakban biztosította.

Az ügyvédi iroda könyvelést végző könyvelőt nem tájékoztatta arról, hogy a társaság bevételei a magán bankszámlájára átvezetésre kerültek, valamint az ügyvédi iroda tevékenysége során keletkezett bevétellel, illetve kiadással kapcsolatos számlákat sem adta rá részére teljes körűen az adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében. Figyelemmel arra, hagy időközben az adóhatóság az iroda tartozásait behajthatatlannak minősítette, így azokat .......... évben az adófolyószámláról kivezette, majd a tartozások ... évben visszakönyvelésre kerültek.

Az eljárás alá vont ügyvéd .... és ..... év között időszakban a könyvelésbe beállított és az adóbevallásban szereplő számlákon jelül egyéb számlákat is kiállított, melyeket a partnerek által minden esetben kifizetésre kerültek, azonban azok könyvelő részére nem kerültek teljes mértékben átadásra, ily módon ezen számlák az iroda általános forgalmi adó bevallásában sem szerepeltek: -

Dátum Bizonylat
szám
Partner Nettó Áfa Nem könyvelt/ kétszer könyvelt
20.... ..... YV Kft. -1.875.000 Ft -374.600 Ft 2.247.600 Ft
20.... ..... ... Bíróság 5.670 1.440 Ft 7,200 Ft
20.... ..... ... Bíróság 31.500 Ft 7.875 Ft 39.375 Ft
20.... ..... ... Bir 6.000 Ft 1.500 Ft 7.500 Ft
.....
20.... ..... ZZ Kft. 2.621.200 Ft 655 300 Ft 3.276.500 Ft
20.... ..... Társasház (465.000 Ft helyett) (116.250 Ft helyett) (581.250 Ft helyett)
..... 373.380 Ft 93.345 Ft 466.725 Ft
20.... ..... -76.280 Ft -19.070 Ft -95.350 Ft
..........társasház
20.... ..... YY Kft. 4.800.000 Ft 1.200.000 Ft. 6.000.000 Ft
20... ..... YY Kft. -1.731.600 Ft -432.900 Ft -2.164.500 Ft
20.... ..... YY Kft. 1.605.600 Ft 401.400 Ff 2.007.000 Ft
20.... YY Kft. -1.270.100 Ft -317.525 Ft -1.587.625 Ft
(analitika szerinti szám
20.... ..... ... Bíróság 9.375 Ft 46.875 Ft
20.... ..... YY Kft. 1.434.500 Ft 358.625 Ft 1.793.125 Ft
20.... ..... .... Bíróság 42.000 Ft 10.500 Ft 52.500 Ft
20.... ..... .... Bíróság 40.320 Ft 10.080 Ft 50.400 Ft
20.... ..... 180.000 Ft 45.000 Ft 99.5.000 Ft
20.... ..... YY Kft. 200 000 Ft 50 000 Ft 250 000 Ft
..... ZZ Kft, 525.000 131.250 Ft 656.250 Ft
20.... ..... .....Bíróság 25.500 Ft 6.375 Ft 31.875 Ft
20.... ..... 110.100 Ft 27.525 Ft 137.625 Ft
..... ..........lakónegyed.
20.... ..... ZZ Kft. 2.416.850 Ft 601.900 Ft 3.018.750 Ft
20.... ..... ZZ Kft. 750.000 Ft 187.500 Ft 937.500 Ft
20.... ..... ZZ Kft. 2.416.850 Ft 601.900 Ft 3.018.750 Ft
20.... ..... YY Kft. 1.121.500 Ft 280.375 Ft 1.401.875 Ft
Mindösszesen: 11.967.630 Ft 3.083.245 Ft 15.050.875 Ft

Ezen számlák ellenértéke a szerződéses partnerek részéről minden esetben kiegyenlítésre kerültek, ennek ellenére ezek bevételként az iroda bevallásaiban feltüntetésre nem kerültek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 51. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az adófizetési kötelezettséget annak, a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűén megvalósul. A jogszabály 56. §-a értelmében a fizetendő adót - ha a törvény másként nem rendelkezi - teljesítéskor kell megállapítani. A törvény 65. §-a értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nvújtása eset eben az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell, akár a termék beszerzőjétől szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát közvetlenül befolyásolja.

Az ügyvédi iroda a fenti időszakban az alábbi bevételekre tett szert:

2.

Év Nettó Áfa Bruttó
20.... 25.308.240 5.772.150 31.080.390
20.... 26.906.952 6.726.739 33.633.691
20.... 24.639.350 6.157.525 30.796.875
Végösszeg 76.854.542 18.656.414 95.510.956

Az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett irodának 20.......... , 20.... és 20.... évben havi gyakorisággal, minden hónapot követően 20. napig kellett eleget fennie adóbevallási- és befizetési kötelezettségének, melynek könyvelője útján tett meg. Figyelemmel azonban arra, hogy a számlák nem teljes körűen kerültek részéről átadásra a könyvelési végző személynek, így ezen bevallások valótlan tartalommal kerültek benyújtásra a NAV Fejér Megyei Adóigazgatóságához, Székesfehérvárra ...........

Azáltal, hogy egyes számlákat a könyvelőnek nem adott át és azok bevallásban történő szerepeltetése elmaradt, 20..., évben 204.000 Ft, 20... évben 771.000 Ft, míg 20... évben 246.000 Ft Összegben, összességében a három év tekintetében 1.221.000 Ft tekintetében mulasztotta el az általános fogalmi adó adónemben az adóbevallási- és befizetési kötelezettségét, így ezen adónem vetületében ekkora mértékű hiányt okozott a Magyar Állam költségvetésének az alábbiak alapján: ..........

3. sz. táblázat

Megnevezés Összeg
Fizetendő áfa analitika eltérése miatt 797.000 Ft
Levonható áfa analitika eltérése miatt -618.000 Ft
Levonható áfa utólag a vádlott által átadott számlák alapján -162.000 Ft
Nem könyvel! és kétszeresen könyvelt számlák hatása 3.108.000 Ft
Adófolyószámla túlfizetés figyelembe vétele -860.000 Ft
2.265.000 Ft
Korrigált összeg -1.044.000Ft
Áfa fizetési kötelezettség korrigált összege 1.221.000Ft

I/B. Dr. X 20.... és 20.... évben a .......... Ügyvédi Iroda letéti számlájára utalt összegeket a saját és felesége nevén az OTP Bank Nyrt.-nél .......... bankszámlaszámon vezetett számlára átutalta, majd azokat részben az ügyvédi iroda működésére, részben pedig magán célra is felhasználta, ily módon - az iroda bevételei egy részének magáncélú felhasználásával - 20.... és 20... évben többletjövedelemre is szert tett.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. § (3) bekezdése szerint a magánszemélyminden jövedelme adóköteles, ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - a törvényi alapelv figyelembe vételével - csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, a törvény rendelkezései szerint levonásokkal csökkentett jövedelem és adóalap növelő tételek összege.

Az Szja tv. 4. § (1) bekezdése szerint jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. A 4. § (2) bekezdés szerint a bevétel magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték.

Az eljárás alá vont ügyvédnek a bevallást személyi jövedelemadó tekintetében minden tárgyhét követő hónap 12. napig kellett beadnia a NAV Székesfehérvári Adóigazgatóságához. Dr X könyvelőjén keresztül ezen kötelezettségének eleget tett, azonban a beadott valótlan tartalmú adóbevallások által 20... és 20.... évben összesen 2,405.713 Ft összegben okozott vagyoni hátrányt a Magyar Állam költségvetésének az alábbiak szerint:

4. sz. táblázat

Megnevezés 20.... év 20.... év 20.... év
Lakossági számlára átvezetett ügyvédi irodát illető bevétel 28.320.454 34.870.543 23.503.258
Figyelembe vehető kiadás 25.375.849 23.528.066 28.803.319
20.... évi költségekre fedezetet nyújthatott volna 5.439.846 -5.439.846
Figyelembe vehető bérleti díj 3.000.000
Magáncélú felhasználás miatt jelentkező jövedelem 2.907.151 1.683.414
Sávos besorolás miatt figyelembe vett, bevallásban szereplő bruttó jövedelem 5.400.000 4.500.000
Összes, összevonás alá eső jövedelem 8.307.151 6.183.414
Számított szja összege 2.648.574 1.762.939
Ebből bevallott Szja 1602000 1078800
Szja különbözet 1046574 684139
Forrásadóval számított Szja 675000
Szja összesen
1046574 1359139

Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó tekintetében a bevételek eltitkolásával mindösszesen 3.626.713 Ft vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek,

II. Az eljárás alá vont ügyvéd a ... Ügyvédi Iroda vezetője, képviselője 20.......... 20... és 20.... évben, melynek tevékenységére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoztak.

Az ügyvédi irodát ezen időszakban terhelte a Sztv. 4. §-ában megjelölt, a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az üzleti év könyveinek zárásáról a könyveléssel alátámasztott beszámoló készítéssel teljesítendő beszámolási kötelezettség, amely beszámolók elkészítéséről egyik évben sem gondoskodott. Mint az iroda képviselője a fentieken felül, köteles volt az iroda könyveit vezetni, illetve bizonylatait megőrizni a Sztv. 12. § (1) és Sztv. 165. §, valamint Sztv. 169. §-a alapján is, mely kötelezettségének szintén nem tett eleget.

Az eljárás alá vont ügyvéd 20..., 20...., és 20.... évre vonatkozóan megsértette a könyvvezetési, bizonylati elvre, bizonylati fegyelemre, bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettségét, mivel a gazdasági eseményeket tanúsító számláknak a könyvelésbe történő beállításáról, valamint azok megőrzéséről nem gondoskodott megfelelően. Mint a társaság ténylegesen működéséért felelős személy 20..., 20.... és 20... évre vonatkozóan a fenti szabályok megsértésével az iroda vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének áttekintéséi és ellenőrzését meghiúsította.

A Székesfehérvári Járásbíróság 2020..........-én kelt, és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett .......... számú ítéletével, az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés b) pont. 3 rendbeli számvitel rendje megsértésének bűntettében (Btk. 403. § (1) bekezdés b) pont) és közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).

Az eljárás alá vont ügyvéd a jogerős ítéletet a kamarának nem küldte meg,

2020.10.06-án a vezető fegyelmi biztos indítványában 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétség;

- Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 37. § b) pontjába, és az Ü.E.SZ. 14.2. valamint az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző 3 rendbeli fegyelmi vétség és

- az Ü.E.SZ. 12.1. pontjába ütköző 1 rendbeli fegyelmi vétség

elkövetésének megállapítását, és vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabását indítványozta.

A vezető fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

A fegyelmi tanács a fenti tényállást a Székesfehérvári Járásbíróság .......... számú ítélete alapján állapította meg.

A fenti tényállást bizonyítja a Székesfehérvári Járásbíróság 2020.....-én kelt, és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett .......... számú ítélete.

Az elkövetés idejére tekintettel a fenti cselekményeket az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény és az Ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat, az iratküldés tekintetében pedig a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat rendelkezései szerint kell elbírálni.

Az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerinti magatartásaival megsértette az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 37. § b) pontját, és ezzel 3 rendbeli fegyelmi vétséget követeti el.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani. Az eljárás alá vont ügyvéd a jogerős ítéletet a kamarának nem küldte meg, ezért megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.1. pontjában írt szabályt, és ezzel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követelt

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte hogy a fegyelmi vétség elkövetése és annak elbírálása között jelentős idő telt el, valamint hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont személlyel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak,..........

Fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az F/ 739. sz. fegyelmi ügyben 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követettel, és ezért őt a rendelkező rész szerinti fegyelmi büntetésben részesítette.

Az elsőfokú eljárási költség megállapítása a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. b) pontján alapul,

Az eljárási költség viselésére, a fegyelmi vétség folytán, az eljárás alá vont ügyvéd köteles.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog, az Üttv. 127. § és 135. §-án és az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartás kérési joga az Üttv. 127. §-án alapszik.

A határozat 2021.04.01-jén jogerős és 2021.05.18-án végrehajtható.