Az ügy száma: -
Határozat száma: -
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: egyéni ügyvéd (személyesen eljáró)
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, 2021. október 15. napján, tárgyaláson kívül
Rendelkező rész:
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont személy az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel, gondatlan magatartásával elkövette
- 1 rendbeli, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget, valamint
- 1 rendbeli, az Üttv. 28. § (3) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget
ezért az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján
200.000 Ft - azaz kétszázezer forint - pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmaz.
Az eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles a pénzbírságot megfizetni a fegyelmi vétség elkövetése időpontjában őt nyilvántartó területi kamarának (Somogy Megyei Ügyvédi Kamara) a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamra pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül 30.000 Ft azaz harmincezer forint kamarai átalányköltséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamra pénztárába való közvetlen befizetés útján fizessen meg.
Az eljárás során felmerült 7792 Ft, azaz hétezer-hétszázkilencvenkettő forint egyéb költséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A jelen határozat ellen az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján a fegyelmi biztos a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban, elektronikus úton fellebbezéssel élhet, melyet a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsánál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre, vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban, arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az eljárás alá vont személy a jelen határozat ellen az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti, mely kérelmét elektronikus úton nyújthatja be kizárólag. Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. Amennyiben az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos a határozat ellen nem fellebbez, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Az eljárás alá vont személy 2008.06.01. óta végez ügyvédi tevékenységet - melyet megelőzően 2005.10.01. napjától ügyvédjelöltként működött -, 2012. évi CXLVII. tv. (KATA) hatálya alá tartozó adózó.
Bejelentő 2021.07.01. napján kelt bejelentésében fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozta az eljárás alá vont személlyel szemben. Bejelentésében előadta, hogy más ügyvéd által szerkesztett ingatlan adásvételi szerződéssel összefüggésben elszámolási vitája áll fenn vevőként az adásvételi jogügyletben eladóként szereplő személyekkel szemben, melynek oka az, hogy az adásvételi jogügylet meghiúsulása miatti elszámolás az eladók által átvett vételárrészlettel nem történt meg. Ezen vitás kérdés jogi rendezése körében kereste meg bejelentő az eljárás alá vont személyt 2020.05.22. napján, mely találkozón férje is részt vett. Bejelentő előadása szerint megbízási szerződés megkötésére került sor, melynek alapján az eljárás alá vont személy 200.000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetése mellett vállalta a jogi képviselet ellátását, egyben munkadíj előleg jogcímén 50.000 Ft összeget vett át bejelentőtől, melyről számlát nem állított ki. Bejelentő hivatkozott rá, hogy az eljárás alá vont személlyel a kapcsolattartás nehézkes volt, minden alkalommal a bejelentő érdeklődött ügye állásáról. Arra figyelemmel, hogy bejelentő úgy ítélte meg, hogy ügye megoldása nem halad, az abban történtekkel kapcsolatos érdeklődésére érdemben, szóban válasz nem érkezik, 2020.09.04. napján emailben fordult az eljárás alá vont személyhez, sérelmezve a kapcsolattartás akadozását, egyben kérve az ügyben keletkezett iratokról másolat kiadását. Bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont személy levélben megkereste az ellenérdekű felet, fizetési kötelezettségük teljesítésére hívta fel, melynek eredménytelensége okán büntető-feljelentést is tett, mely eljárást a Járási Ügyészség - bűncselekmény hiányában - megszüntetett.
Bejelentő hivatkozott arra, hogy a nyomozást megszüntető határozat kézhezvételét követően az eljárás alá vont személy annak tartalmáról őt tájékoztatta, felhívva a figyelmet a panasz benyújtásának lehetőségére, mellyel egyetértve a panasz benyújtására bízta meg a bejelentő az eljárás alá vont személyt.
Bejelentő előadta, hogy a panasz szövegét 2021.01.13. napján küldte meg részére az eljárás alá vont személy egyeztetésre, melyben apróbb javításokat eszközölve a bejelentő kérte, hogy az kerüljön benyújtásra az ügyészség felé.
Bejelentő előadta, hogy a panasz benyújtására vonatkozó kérését követő több hónap elteltével, 2021.04.15. napján ismételten emailben fordult az eljárás alá vont személyhez, érdeklődve az ügy állásáról, melynek kapcsán az eljárás alá vont személy azt a tájékoztatást adta, hogy a panasz elbírálása folyamatban van, de utána érdeklődik ismerősi kapcsolatai révén.
2021.05.26. napján kelt emailjében a bejelentő újra információt kért az eljárás alá vont személytől az ügy állásáról, személyes konzultációra időpontot kérve, mely megkeresésére válasz nem érkezett.
Bejelentő állítása szerint 2021.06.02. napján értesült az általa kezdeményezett telefonbeszélgetésből arról az eljárás alá vont személytől, hogy a panasz ténylegesen nem került benyújtásra. Ezt követően a bejelentő és férje személyesen kereste fel az eljárás alá vont személyt az ügy tisztázása érdekében. A személyes találkozón azonban a bejelentő nem kapott számára elfogadható választ arra, hogy a panasz benyújtása elmaradásának mi volt az oka.
Bejelentő a fentiekre figyelemmel - bejelentésében az Etikai szabályzat, valamint az Üttv., továbbá az Alaptörvény egyes rendelékezéseire való utalás mellett - kezdeményezte az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségének megállapítását.
A fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, felhívva iratcsatolásra és nyilatkozattétel lehetőségére az eljárás alá vont személyt.
Beadványában az eljárás alá vont személy - a bejelentővel egyezően - előadta, hogy 2020.05.22. napján ügyvédi megbízási jogviszony jött létre írásban, melynek alapján adásvételi szerződéssel összefüggő elszámolás során látott el jogi képviseletet 200.000 Ft megbízási díj ellenében, melyből 50.000 Ft összeget a megbízási szerződés létrejöttekor átvett. Beadványához az eljárás alá vont személy csatolta a megbízási szerződést, valamint az ügyvédi meghatalmazást. Beadványában az eljárás alá vont személy hivatkozott arra, hogy a díjkülönbözetet a bejelentő nem teljesítette a mai napig. Eljárás alá vont személy álláspontja szerint teljes körű tájékoztatást adott a megbízási szerződés megkötésekor a bejelentő részére, kárt neki nem okozott. Előadta, hogy írásban közölt felhívást, valamint büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben, melynek alátámasztására csatolta nyilatkozatához a felszólító leveleket, az ellenérdekű fél később az ügybe lépett ügyvédjével folytatott levelezést, a büntető feljelentést és zár alá vételi indítványt, a részvétele mellett rögzített, a nyomozó hatóság által felvett sértetti tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, a Járási Ügyészség büntetőeljárást megszüntető határozatát, valamint a bejelentő értesítését tartalmazó emailt.
Eljárás alá vont személy hivatkozott arra nyilatkozatában, hogy a büntetőeljárást megszüntető határozattal szemben elkészítette a panaszt, melyet emlékezete szerint határidőben meg is küldött az ügyészség részére, azonban ennek tényét igazolni nem tudja, és egyébként életszerűtlennek tartja, hogy ha már elkészített egy panaszt, azt ne nyújtotta volna be. Így abban a tudatban várt az elbírálásra, hogy az határidőben előterjesztésre került. Ennek alátámasztására csatolta nyilatkozatához a 2021.01.13-i keltezésű panaszbeadványt.
Előadása szerint az eljárás alá vont személy 2021. május végén kereste meg az ügyészségi kezelőirodát a beadvány elbírálásával kapcsolatban, és ekkor értesült arról, hogy a panasz nem került iktatásra. Ezt követően - az ügyészség tájékoztatása alapján - benyújtotta a panaszbeadványt, bízva annak határidőn túli elbírálásában.
Eljárás alá vont személy nyilatkozatában kitért arra, hogy 2021.06.02. napján kereste fel irodájában a bejelentő és férje, akik kifogásolható hangnemben kérték őt számon, és valamennyi iratot magukkal elvitték, de azok kiadását aláírásukkal nem igazolták, és nem mondták fel a megbízást sem. Hivatkozik az eljárás alá vont személy arra, hogy eljárása az ügyvédi hivatás szabályaival összhangban álló volt, nem vétett a szabályokkal szemben. Beadványához a bejelentővel való email váltásokat is csatolt, valamint csatolta a Megyei Ügyészség tájékoztatását a büntetőeljárás folytatásának akadálya tekintetében elfoglalt álláspontjáról.
Határozatában - egyenként és összességében értékelve a rendelkezésére álló tényadatokat - a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte 1 rb., az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütköző gondatlan fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt (melyet az eljárás alá vont személy azzal a magtartásával valósított meg, hogy a büntetőeljárást megszüntető határozattal szembeni panaszt határidőn túl terjesztette elő); valamint további 1 rb., az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütköző szándékos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt (melyet az eljárás alá vont személy azzal a magatartásával valósított meg, hogy számlaadási kötelezettségét elmulasztotta). A fegyelmi biztos rámutatott a súlyosító körülményekre, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására téve indítványt. Határozatának kivonatával a fegyelmi biztos értesítette a bejelentőt.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot, melynek elnöke 2021.10.12. napján átvette a fegyelmi eljárás iratait. Az iratátvételt követően a fegyelmi tanács beszerezte az eljárás alá vont személy személyi lapját, valamint a más fegyelmi ügyben hozott, jogerős fegyelmi határozat egy kiadmányát.
A rendelkezésre álló iratok, a bejelentő bejelentése, az eljárás alá vont személy felhívásra tett nyilatkozata és annak mellékletei alapján az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg a fegyelmi biztos által a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt, így a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekményekkel összefüggésben:
A bejelentő 2020.05.22. napján megbízta az eljárás alá vont személyt jogi képviseletének ellátásával ingatlan adásvételi jogügylettel összefüggő elszámolás során, valamint büntetőeljárás során sértetti képviselet ellátásával. Az ügyvédi megbízás az eladók, mint a bejelentővel ellenérdekű felek előtti képviseletre terjedt ki, a polgári jogi eljárás során a képviselet ellátására nem, mely egyrészt a meghatalmazás szövegéből másrészt az írásbeli megbízási szerződés és tényvázlat szövegéből megállapítható. Kiterjedt azonban a megbízás az illetékes rendőrkapitányság előtti eljárásra, a büntetőeljárásban feljelentés megtételére, polgári jogi igény előterjesztésére. A megbízás aláírásával egyidejűleg a felek megállapodtak az ügyvédi munkadíj összegében, mely 200.000 Ft volt, s mely összegből a megbízási szerződés és tényvázlat tartalma, a bejelentés tartalma, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozata alapján 50.000 Ft előleg átvételre került, melyről sem nyugta, sem számla kiállítására nem került sor.
A fenti megbízás keretei közt, azt át nem lépve és meg nem haladóan az eljárás alá vont személy eljárt a bejelentő érdekében. Ennek keretében levelezést folytatott az ellenérdekű felekkel, azok jogi képviselőjével, azonban eljárása eredményre nem vezetett. Erre figyelemmel - megbízása keretei közt - büntetőeljárást kezdeményezett, melyben a sértetti képviseletet ellátta. Ennek keretében vette át a Járási Ügyészség büntetőeljárást megszüntető határozatát 2021.01.05. napján, melyről aznap tájékoztatta a bejelentőt email útján, valamint - elfogadva e körben is a bejelentő megbízását - vállalta a megszüntető határozattal szembeni panasz összeállítását és annak beterjesztését.
Kétséget kizáróan megállapítható, hogy 2021.01.20. napjáig, azaz a panasz előterjesztésére nyitva álló törvényes határidő lejártáig a panasz előterjesztése nem történt meg, melynek okát adni az eljárás alá vont személy nem tudta, a határidőben való megküldést nem igazolta. A Megyei Főügyészség tájékoztatásának tartalmából kétséget kizáróan az állapítható meg, hogy a panasz előterjesztésére e-papír szolgáltatás útján 2021.06.04. napján került sor.
Az eljárás alá vont személy eljárása sem az általa vállalt peren kívüli körben, sem a büntetőeljárás során sértetti képviselőként nem vezetett kedvező eredményre a bejelentő javára.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A fegyelmi tanács elnöke az Üttv. 126. § (2) b) pontja szerint kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását. Az Üttv. 127. § (1) bek., a FESZ 22.1. pontja alapján a fegyelmi tanács az ügy megítélését a rendelkezésre álló iratok alapján egyszerű megítélésűnek, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás lefolytatása nélkül az irányadó tényállást megállapíthatónak találta különös figyelemmel arra is, hogy a tények tekintetében az eljárás alá vont személy elismerő nyilatkozatot tett abban a körben, melyet a fegyelmi biztos az eljárás tárgyává tett.
A FESZ 27.2. pontja alapján a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti, a FESZ 27.2/A. pontja szerinti körülmény nem merült fel jelen ügyben.
A megbízási díjelőleg átvételének bizonylatolása kapcsán a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
Nem vitás, hogy átvételre került 50.000 Ft előleg az eljárás alá vont személy részéről, mely a megbízási díj (ügyvédi munkadíj) részét képezte.
A fegyelmi biztos a számlaadási kötelezettség elmulasztását sérelmezte indítványában, valamint a bejelentő is utalt arra, hogy számlát az előlegről nem kapott. Abban a körben azonban nem nyilatkozott, hogy kért volna előlegszámlát a bejelentő, és ezen kérését megtagadta volna az eljárás alá vont személy.
Üttv.:
30. § (1) A felek - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (továbbiakban: Áfa tv.)
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, (...) után.
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni.
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.
159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
2012. évi CXLVII. tv. (KATA tv.)
12. § (1) Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit e § szerint teljesíti.
(2) A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.
Az eljárás alá vont személy - adószámából és korábbi nyilatkozataiból megállapíthatóan - kisadózó vállalkozásnak minősül (KATA) adózási szempontból, így számlaadási kötelezettségére az Áfa tv. rendelkezései irányadók.
Az Áfa tv. fenti szabályai szerint, ha az előleget egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy teljesíti, a számlakibocsátás nem mellőzhető. Nem adóalanynak és nem is adóalanynak nem minősülő jogi személy által fizetett előlegről azonban kizárólag akkor kötelező számlát kibocsátani, ha az előleg Áfa mértékkel növelt összege eléri a 900 000 forintot, vagy ha az előleg összege azt nem éri el, de az ügyfél kéri számla kibocsátását.
A bejelentő nem adóalany és nem adóalanynak nem minősülő jogi személy, hanem természetes személy. Téved a fegyelmi biztos ekként abban, hogy az eljárás alá vont személynek az 50.000 Ft előleg átvételéről számlát kellett volna kibocsátania. Megállapítható továbbá az is, hogy az összeg átvételének időpontját, az összeg fizetőjének és átvevőjének adatait, az átvevő adószámát, az összeg jogcímét, előleg jellegét az ügyvédi megbízási szerződés és tényvázlat elnevezésű okirat igazolja (átvételi elismervény), így jogszabályt nem sértett az eljárás alá vont személy azzal a magatartásával, hogy mellőzte az előlegről számla kiállítását.
A rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg az, hogy az előleg összegén felül további fizetést teljesített volna a bejelentő az eljárás alá vont személy részére, erre nem is hivatkozik. Ugyanakkor annak ténye, hogy sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont személy nem szüntette meg az ügyvédi megbízást, azzal az adójogi következménnyel jár, hogy még nem számoltak el egymással, így nem állapítható meg jelen ügyben, hogy a végszámlát mikor kell, milyen összegről kiállítani - így az sem, hogy az előleget meghaladóan merül-e fel fizetési kötelezettség. Amennyiben a felek megszüntetik jogviszonyukat, úgy annak következményeként majd a számlázás az adójogi szabályok helyes alkalmazásával nem maradhat el. Ez azonban meghaladja - időelőttisége révén is - jelen fegyelmi eljárás kereteit.
Mivel pedig a számlázás szabályait eddigi tevékenységével az eljárás alá vont személy nem szegte meg, így megalapozatlan a fegyelmi biztos indítványa az Üttv. 1. § (3) bekezdésének szándékos megsértése körében.
A panasz benyújtására nyitva álló törvényes határidő elmulasztása körében a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
A bejelentő nyilatkozata, a Járási Ügyészség nyomozást megszüntető határozata, a Megyei Főügyészség tájékoztatója alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy 2021.01.20. napjáig a panasz benyújtásra nem került az illetékes nyomozó hatósághoz vagy az ügyészséghez. A meghatalmazás, az ügyvédi megbízás és tényvázlat, a bejelentő és az eljárás alá vont személy email váltása alapján megállapítható, hogy a panasz benyújtására az ügyvédi megbízás kiterjedt. Az email levelezés, a bejelentő és az eljárás alá vont személy nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a panasz a törvényes határidőn belül elkészült, annak benyújtása technikai vagy egyéb akadályba nem ütközött. Az eljárás alá vont személy a határidőben történő panasz-előterjesztést igazolni nem tudta, e körben a bizonyítékok köre nem volt tovább bővíthető.
Üttv.
1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
28. § (3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Nem vitatható, hogy a határidők megtartásának elmulasztásával a lelkiismeretes ügyvédi tevékenység követelménye egyértelműen sérül. Ahogy az sem vitatható, hogy az eljárás alá vont személy a megbízás elfogadásával nem pusztán a panasz megszerkesztésére, hanem annak - a szabályszerű eljárás keretei közt - határidőben történő előterjesztésére is kötelezettséget vállalt. E körben teljesen közömbös a fegyelmi felelősség szempontjából az, hogy eljárása sikeres-e vagy sem. Így utólag a Megyei Főügyészség tájékoztatásának tartalmával, valamint a határidőn túli benyújtással nem hárítható el a fegyelmi felelősségre vonás, azonban arra nyilván alkalmas, hogy az utólagos ügyvédi „igyekezet” alapján következtetés legyen levonható az elkövetés gondatlanságára, így a magatartásokat ekként értékelte a fegyelmi tanács. Egyebekben a szándékos mulasztás körében adat nem merült fel jelen eljárásban.
A fentiek alapján a fegyelmi tanács megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét 1 rb., az Üttv. 1. § (3) bekezdésének, valamint további 1 rb., az Üttv. 28. § (3) bekezdésének gondatlan megsértésében, melyet az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel az ügyvédi tevékenysége keretei közt elkövetett mulasztással valósított meg az eljárás alá vont személy.
Az eljárás alá vont személy több alkalommal került fegyelmi felelősségre vonásra.
A fegyelmi tanács beszerezte az eljárás alá vont személy személyi lapját, valamint csatolta az iratokhoz a fegyelmi előélet körében a korábbi fegyelmi határozatot, melyből az eljárás alá vont személy személyi körülményei megállapíthatók voltak.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont személy fegyelmi előéletét (különös súllyal, hogy legutóbbi fegyelmi felelősségének megállapítása és a jelen eljárásban megvalósított mulasztása közt csekély idő telt el), a több rendbeli szabályszegést, míg enyhítő körülményként értékelte személyi körülményeit.
Üttv. 108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:
b) pénzbírság,
Üttv. 109. § (2) A pénzbírság összege - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével -
a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,
terjedhet.
FESZ 26.1. A pénzbírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az tízezerrel maradék nélkül osztható legyen.
A súlyosító körülményekre figyelemmel, azonban értékelve személyi körülményeit, a gondatlan elkövetést a pénzbírság alkalmazását szükséges, de elégséges joghátránynak ítélte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személlyel szemben, melynek összegét a maximálisan kiszabható összeg 20%-ban határozta meg.
A fegyelmi eljárásra irányadó határidő 2021. október 12. napján indult, így az Üttv. 126. § (4) bek. szerinti határidőben hozta meg döntését a fegyelmi tanács, tárgyaláson kívül bírálva el a fegyelmi ügyet. Az eljárás során 30.000 Ft első fokú eljárási átalányköltség merült fel. Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárás az eljárás alá vont személy felelősségre vonásával zárult, annak viselésére az eljárás alá vont személy köteles. (FESZ 40.2. b), Üttv. 142. § (2) bek.), míg a fegyelmi tanács tagjának megjelenésével felmerülő költség (Pécs-Kaposvár Pécs útvonalon, 7792 Ft) a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara terhén marad (FESZ 40.6.).
A jelen határozat az Üttv., a FESZ, az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv., valamint az Áfa tv. és KATA tv. rendelkezésein alapul.
Záró rész:
Határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. október 15.
A határozat - jogorvoslati kérelem hiányában - 2021.11.05. napján jogerőre emelkedett.