Ügyiratszám: . - dig. közzététel
Az ügy száma: -
Határozat száma: -
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: egyéni ügyvéd (személyesen eljáró)
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, a 2021. november 19. napján megtartott tárgyaláson
Rendelkező rész:
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont személy az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel, szándékos magatartásával elkövette
2 rb., az Üttv. 29. § (1) bekezdésének megsértését,
2 rb., az Üttv. 28. § (4) bekezdésnek megsértését,
2 rb., a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: Etikai szabályzat) 5.12. pontjának megsértését,
7 rb., az Üttv. 32. § (8) bekezdésének megsértését,
2 rb., az Üttv. 44. § (1) bekezdésnek megsértését, valamint gondatlan magatartásával
2 rb., az Üttv. 42. § (4) bekezdésének megsértését,
ezért az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján
600.000 Ft, azaz hatszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmaz.
A végrehajtásában fel nem függesztett pénzbírságot az eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint kamarai átalányköltséget, valamint 25.720 Ft, azaz huszonötezer-hétszázhúsz forint egyéb tételes költséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába való közvetlen befizetés útján.
Az eljárás során felmerült 15.448 Ft, azaz tizenötezer-négyszáznegyvennyolc forint egyéb költséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
Amennyiben a fellebbezésre jogosultak a határozat ellen nem fellebbeznek, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Bejelentő 2021. május 6. napján panaszt terjesztett elő, melyben előadta, hogy szándéka és akarata nélkül olyan megállapodásokkal szerzett tulajdonjogot a 047/25 hrsz-ú, 099/2 hrsz-ú, valamint a 0150/1 hrsz-ú, 037 hrsz-ú ingatlanokon, melyeket vevőként nem ő írt alá, az eladókat nem ismeri, velük nem egyeztetett, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a fenti ingatlanok tekintetében nem terjesztett elő, a megállapodásokon neki tulajdonított névaláírás nem tőle származik; az eljárás alá vont személyt sem okiratszerkesztéssel, sem ellenjegyzéssel, sem ingatlan-nyilvántartási eljárás során jogi képviselete ellátásával a fenti ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében nem bízta meg. Panaszában előadja, hogy édesapjával nincs jó viszonya, haszonélvezeti jogot részére nem alapított, holott a megállapodások szerint a fenti ingatlanok tekintetében holtig tartó haszonélvezeti jog került az ő vonatkozásában bejegyzésre. Bejelentéséhez csatolta a megállapodásokat, írásszakértői véleményként egy email üzenetet, valamint a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala fent megjelölt ingatlanokra vonatkozó, függő hatályú végzéseit. A bejelentő kérte az eljárás alá vont személy felelősségre vonását az okiratszerkesztésben, ellenjegyzésben, tulajdonjog átvezetésben való szabálytalan közreműködés miatt.
A bejelentő által előadottak alapján a vezető fegyelmi biztos nem látta okát az előzetes vizsgálat elrendelésének, és erre a kamara elnöke sem utasította.
Miután a kamara elnöke tájékoztatta a bejelentőt álláspontjáról, a bejelentő 2021.06.17. napján érkezett levelében kifogást terjesztett elő. Megismételte álláspontját a szabálytalan ellenjegyzés, okiratszerkesztés, ingatlan-nyilvántartási eljárás vonatkozásában, mellőzhetetlennek tartotta panasza körében az ő és az eljárás alá vont személy személyes meghallgatását. Hivatkozott a bejelentő az Üttv. 44. § (1) bek. d) pontjának eljárás alá vont személy általi megsértésére; valamint előadta, hogy a Rendőrkapitányság1 előtt feljelentést tett az ügyben, bejelentette annak ügyszámát. A bejelentő kiemelte, hogy amennyiben az ő esetéhez hasonló módon történő okirati ellenjegyzés nem kifogásolható, úgy az sérti az ügyvédségbe vetett közbizalmat. Ismételten kérte ügye alapos, gondos kivizsgálását a kamarától.
Határozatával a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a Rendőrkapitányság1 előtt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság - Somogy Megyei Tanácsa I. sz. határozattal kijelölésre került az eljáró fegyelmi tanács, melynek elnöke 2021.07.27. napján vette át a fegyelmi eljárás iratait.
A fegyelmi tanács beszerezte az eljárás alá vont személy személyi lapját, valamint megkereste a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányságot annak tisztázása iránt, hogy milyen tárgyban, ki ellen folyik a bejelentő által megadott körben büntetőeljárás. Válaszában a nyomozó hatóság a fegyelmi eljárás körében releváns büntetőeljárás áttételéről tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, melyre figyelemmel a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása érdekében megkereste a büntetőeljárás lefolytatására kijelölt Rendőrkapitányság2-őt, mely először azt a választ adta 2021.09.02. napján kelt válaszában, hogy ott a fegyelmi eljárás tárgyát érintő büntetőeljárás senkivel szemben nem folyik. A fegyelmi tanács ezt követően ismételt megkereséseket foganatosított a nyomozó hatóságok felé, melynek eredményeként megállapíthatóvá vált, hogy a nyomozati iratok Rendőrkapitányság2-re érkezését követően, kizárás miatt a Rendőrkapitányság3 került kijelölésre, így a fegyelmi ügy tárgyát képező körben jelenleg a Rendőrkapitányság3 előtt bü. számon folyamatban van büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen közokirat hamisítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt, mely eljárásnak így jelenleg az eljárás alá vont személy nem terheltje.
A fegyelmi tanács tárgyalást tűzött. A fegyelmi tárgyalásra szóló idézésben a fegyelmi tanács részletesen, az ügy sajátosságaira tekintettel adott tájékoztatást a bizonyítási teherről, valamint iratcsatolásra hívta fel az eljárás alá vont személyt, aki a felhívásnak részben eleget tett, előadva, hogy egyéb iratok nem állnak rendelkezésére.
Az idézésben közölt felhívásra a vezető fegyelmi biztos az Üttv. 44. § (1) bekezdésének szándékos megsértését rótta az eljárás alá vont személy terhére, indítványozta a büntetőügy jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggesztését.
A vezető fegyelmi biztos indítványát a fegyelmi tanács a tárgyalást megelőzően közölte az eljárás alá vont személlyel, felhívva határidő tűzésével nyilatkozatai, indítványai előterjesztésére.
Az eljárás alá vont személy felhívásra csatolta
- a 0147/25. hrsz-ú ingatlan 2013.02.25-i tulajdoni lap másolatát,
- a 0147/25 hrsz-ú és a Somogybükkösd 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2013. december 19. napján kelt adásvételi előszerződést,
- a 0147/25 hrsz-ú és a 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2014. március 14. napján kelt adásvételi szerződést,
- a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek írt, 2014. január 7. napján a 0147/25 hrsz-ú és a 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában írt ügyvédi levelet, és annak megküldését igazoló feladóvevény és tértivevény másolatát,
- a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály részére a 0147/25 hrsz-ú és a 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2019.07.15. napján kelt ügyvédi levelet, és annak mellékletét képező, a 0147/25 hrsz-ú és a 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2019. március 14. napján kelt megállapodást,
- haszonélvező 2019. szeptember 25. napján kelt nyilatkozatát,
- a 0147/25 hrsz-ú, valamint a 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában a tulajdonjog és a holtig tartó haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését igazoló, Megyei Kormányhivatal részleges összefoglaló határozatot,
- a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2014.02.11. napján kelt adásvételi szerződést,
- a 0150/1 hrsz-ú, valamint a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában a tulajdonjog és a holtig tartó haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését igazoló, Megyei Kormányhivatal részleges összefoglaló határozatot,
- a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály részére a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2019.07.15. napján kelt ügyvédi levelet, és annak mellékletét képező, a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2019. március 14. napján kelt megállapodást,
- haszonélvező Nagyatádon, 2019. szeptember 25. napján kelt nyilatkozatát,
- a 0147/16 hrsz-ú ingatlan 2013.02.25-i tulajdoni lap másolatát,
- a 037 hrsz-ú ingatlan 2014.02.11. napján kelt tulajdoni lap másolatát,
- a 2013.12.09. napján kelt, „TERMŐFÖLD ELŐVÁSÁRLÁSI AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS AJÁNLAT ELFOGADÁS” megnevezésű iratot a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában,
- a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2014.01.24. napján kelt vételi ajánlatot,
- a 2014.01.24. napján kelt, a bejelentő által aláírt, a 0150/1 és 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában tett nyilatkozatot,
- Község Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől tanúk részére írt 2014.02.10. napján kelt levelet és iratjegyzéket,
- tanútól származó, 2013.11.04. napján kelt, tanúnak adott meghatalmazást,
- tanú személyi igazolványának és lakcímkártyájának, adókártyájának másolatát,
- a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek írt, 2014. február 26. napján a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában írt ügyvédi levelet, és annak megküldését igazoló feladóvevény és tértivevény másolatát.
A fegyelmi tárgyalásra a fegyelmi tanács tanúkat is idézett. Tanú 2021. szeptember 13. napján küldött emailjében jelezte, hogy édesapja tud jelen lenni a fegyelmi tárgyaláson meghatalmazottként, az ügyről ő tud tájékoztatást adni. Előadta, hogy évekkel a szerződés aláírását követően az eljárás alá vont személy telefonos egyeztetés után, postán küldött szerződést, amit ők aláírtak, és postán visszaküldték. Leveléhez csatolt az eljárás alá vont személytől 2019.06.26. napján kapott emailt és mellékleteit.
A fegyelmi tanács ezt követően írásbeli nyilatkozattételre hívta fel tanúkat, akik egyezően adták elő, hogy
- a 2019.03.14. napján kelt, a 0150/1 hrsz-ú és 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában létrejött megállapodáson szereplő aláírás tőlük származik,
- a megállapodást nem a szerződésen feltüntetett helyen és nem 2019.03.14. napján, és nem az eljárás alá vont személy előtt írták alá,
- a megállapodás aláírásakor a bejelentő nem volt jelen, vele nem találkoztak,
- a megállapodás aláírásakor megbízási szerződést az ügyvédi tevékenységre nem kötöttek, tájékoztatást nem kaptak a szerződés körében semmiről,
- a megállapodás aláírásakor, illetve azt megelőzően személyi okmányaikat nem másolta le és nem is ellenőrizte az eljárás alá vont személy,
- a megállapodásból példányt nem kaptak.
A fegyelmi tanács ezt követően újabb tanúkat hívott fel írásbeli nyilatkozattételre, valamint 2021. szeptember 24. napján tárgyalást tartott. A fegyelmi tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos indítványát fenntartotta, valamint továbbra is kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A fegyelmi tárgyaláson megjelent eljárás alá vont személy személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszolt, az ügy érdemében feltett kérdések vonatkozásában a válaszadást megtagadta. Az iratcsatolás körében nyilatkozott, hogy egyéb irat nem áll rendelkezésére azon kívül, melyeket már csatolt. A fegyelmi tárgyaláson a tanács elnöke részletes kioktatást adott a feleknek a bizonyítási teherről, a fegyelmi eljárás kereteiről. A fegyelmi tanács a jegyzőkönyv megküldésével, határidő tűzése mellett felhívta az eljárás résztvevőit nyilatkozataik, indítványaik előterjesztésére, valamint a bizonyítás kiegészítését rendelte el.
A fegyelmi tárgyalást követően beérkezett további tanúk nyilatkozata, akik előadták, hogy a megállapodás aláírásának időpontjában nem tartózkodtak a szerződés szerinti helyen. Arra figyelemmel, hogy írásbeli nyilatkozatra való felhívásukhoz melléklet nem került csatolásra, ismételt nyilatkozattételre hívta fel a fegyelmi tanács a tanúkat, akik az ismételt felhívásra nem válaszoltak.
A fegyelmi tanács írásbeli nyilatkozattételre hívta fel haszonélvező tanút is, aki válaszában előadta, hogy a megállapodásokat ő írta alá a szerződés szerinti helyen, a megállapodások dátuma szerinti napon az eljárás alá vont személy jelenlétében, akivel folyamatos megbízási kapcsolatban volt, és akitől valamennyi szükséges tájékoztatást a megállapodások körében megkapott, okmányait az eljárás alá vont személy ellenőrizte, az adatokat a központi nyilvántartásból lekérte; a megállapodásokból személyesen vett át eredeti példányt. A haszonélvező tanú arra a kérdésre, hogy az aláíráskor jelen volt-e a bejelentő, megtagadta a válaszadást.
A 16. számú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített felhívásra az eljárás alá vont személy 2021.10.12. napján kelt beadványában az alábbi nyilatkozatot terjesztette elő:
2014.01.07. és 2014.02.11. napján kelt adásvételi szerződések során azok aláírása és ellenjegyzése szabályszerűen történt. A földforgalmi jogszabályok 2014-es bevezetésére figyelemmel, eltérő jogértelmezés miatt nem került sor a tulajdonjogok ingatlan-nyilvántartási átvezetésére. A haszonélvező kérte 2019-ben, hogy kíséreljék meg ismételten a tulajdonjog átvezetését, ezért került sor a megállapodások aláírására, melyek alapján a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Az eljárás alá vont személy nyilatkozata alapján a JÜB ellenőrzés, azonosítás, adatok egyeztetése és beszerzése 2014-ben történt, míg a tulajdoni lapok a megállapodások aláírásakor beszerzésre kerültek. Az eljárás alá vont személy ügyvédi munkadíjat nem számított fel a haszonélvezővel való megállapodása alapján. Vállalta 8 napon belül csatolni az iratanyagban esetlegesen még fellelhető további iratokat az eljárás alá vont személy, bizonyítási indítványt az okiratokon kívül nem terjesztett elő.
Az eljárás alá vont személytől beadvány, okirat nem érkezett, így a fegyelmi tanács újabb fegyelmi tárgyalást tűzött, melyre az eljárás résztvevőin túl idézte a bejelentőt.
A 2021. november 19. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos és az eljárás alá vont személy eddigi előadásait fenntartotta, a megjelent bejelentő az alábbiakat adta elő:
Nem adott megbízást az eljárás alá vont személy részére megállapodások megszerkesztésére 0147/25 hrsz-ú és a 099/2 hrsz-ú, valamint a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2019. évben, ilyen megállapodásokat nem is írt alá senki előtt, nem adott megbízást a tulajdonjogok ingatlan-nyilvántartási átvezetésére. Előadta, hogy a 2019. március 14. napján kelt 0147/25 hrsz-ú, 099/2 hrsz-ú, valamint a 0150/1 hrsz-ú, 037 hrsz-ú ingatlanokat érintő, „MEGÁLLAPODÁS” megnevezésű okiratokon nem az ő aláírása szerepel vevőként.
Eljárás alá vont személy érdemben nem kívánt nyilatkozatot tenni a bejelentő nyilatkozatára.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a 2. rb. az Üttv. 44. § (1) bekezdésének szándékos megsértésére alapított indítványát, és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta; míg az eljárás alá vont személy nem tett nyilatkozatot, fegyelmi felelőssége megállapítása esetére részletfizetés engedélyezését kérte.
A bejelentő panasza, egyéb beadványa, az eljárás alá vont személy által csatolt iratok és az eljárás alá vont személy nyilatkozatai, tanúk írásbeli nyilatkozatai, a nyomozó hatóságok megkeresésekre adott válaszai alapján az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg:
A 0147/25 hrsz-ú és a 099/2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2013. december 19. napján adásvételi előszerződés, majd 2014. március 14. napján adásvételi szerződés jött létre, melynek okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédje az okiratok alapján az eljárás alá vont személy volt. Az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmatlan volt jogszabályváltozás miatt, melyre figyelemmel ugyanazon felek közt 2019. március 14. napján megállapodás jött létre a bejelentő tulajdonjoga, és hozzátartozója holtig tartó haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. A megállapodáson szereplő időpontban az okirat szerinti helyszínen az okiratszerkesztő ügyvéd előtt nem voltak jelen az okiraton eladóként feltüntetett személyek, valamint a vevőként feltüntetett bejelentő sem, a bejelentő vitatja azt is, hogy az okiraton az ő aláírása szerepel, mely vonatkozásban a Rendőrkapitányság3 előtt ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás is folyamatban van. A bejelentő nyilatkozatából megállapítható, hogy nem állt szándékában tulajdonjogot szerezni az ingatlanokon, nem kívánt szerződést, megállapodást kötni, és erre nézve büntetőfeljelentést is tett - nem fogadta el utólag sem, és nem is nyugodott bele a megállapodás tartalma szerinti jogszerzésbe -, így megállapítható, hogy akaratának a megállapodás nem felel meg.
Megállapítható, hogy a 2019. márciusi megállapodás keletkezésekor a szerződő felek közt pénzmozgás nem történt.
A 2014. évi szerződés, azt megelőző előszerződés vizsgálata a fegyelmi eljárás kereteit az elévülésre figyelemmel meghaladják, e körben indítvány sincs, a fegyelmi felelősségre vonás tárgyát képező körben való állásfoglaláshoz ezek vizsgálatára nincs is szükség, így a fegyelmi tanács ezen előzmények tisztázását szükségtelennek tartotta.
Figyelemmel arra, hogy a bejelentő és az eladók jelen sem voltak a szerződés megkötésénél, tényállást az eljárás alá vont személy csatolni nem tudott, így az állapítható meg, hogy a szerződéskötéshez kapcsolódó azonosítási kötelezettség az eladók és a bejelentő vonatkozásában nem valósult meg, a szerződéses kockázatokról, várható költségekről való tájékoztatás elmaradt a megállapodással összefüggésben, JÜB ellenőrzésre - az eljárás alá vont személy 22. sz. beadványának tartalmára is figyelemmel - ekkor biztosan nem került sor.
Továbbá a 0150/1 hrsz-ú és a 037 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában 2014. február 11. napján adásvételi szerződés jött létre, melynek okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédje az okiratok alapján az eljárás alá vont személy volt. Az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmatlan volt jogszabályváltozás miatt, melyre figyelemmel ugyanazon felek közt 2019. március 14. napján megállapodás jött létre a bejelentő tulajdonjoga, és hozzátartozója holtig tartó haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. A megállapodáson szereplő időpontban az okirat szerinti helyszínen az okiratszerkesztő ügyvéd előtt nem voltak jelen az okiraton eladóként és haszonélvezeti jog jogosultként feltüntetett személyek, valamint a vevőként feltüntetett bejelentő sem, a bejelentő vitatja azt is, hogy az okiraton az ő aláírása szerepel, mely vonatkozásban a Rendőrkapitányság3 előtt ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás is folyamatban van. A bejelentő nyilatkozatából megállapítható, hogy nem állt szándékában tulajdonjogot szerezni az ingatlanokon, nem kívánt szerződést, megállapodást kötni, és erre nézve büntetőfeljelentést is tett -nem fogadta el utólag sem, és nem is nyugodott bele a megállapodás tartalma szerinti jogszerzésbe -, így megállapítható, hogy akaratának a megállapodás nem felel meg.
Megállapítható, hogy a 2019. márciusi megállapodás keletkezésekor a szerződő felek közt pénzmozgás nem történt.
A 2014. évi szerződés vizsgálata a fegyelmi eljárás kereteit az elévülésre figyelemmel meghaladják, e körben indítvány sincs, a fegyelmi felelősségre vonás tárgyát képező körben való állásfoglaláshoz ezek vizsgálatára nincs is szükség, így a fegyelmi tanács ezen előzmények tisztázását szükségtelennek tartotta.
Figyelemmel arra, hogy a bejelentő és az eladók, haszonélvezeti jog jogosult jelen sem voltak a szerződés megkötésénél, tényállást az eljárás alá vont személy csatolni nem tudott, így az állapítható meg, hogy a szerződéskötéshez kapcsolódó azonosítási kötelezettség az eladók és a bejelentő vonatkozásában nem valósult meg, a szerződéses kockázatokról, várható költségekről való tájékoztatás elmaradt a megállapodással összefüggésben, JÜB ellenőrzésre - az eljárás alá vont személy 22. sz. beadványának tartalmára is figyelemmel - ekkor biztosan nem került sor.
Mindkét megállapodás alapján a bejelentő tulajdonjogának, valamint a haszonélvező holtig tartó haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént, a bejegyzési kérelmek benyújtójának személye nem volt megállapítható a fegyelmi eljárásban.
A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárás lefolytatására irányuló indítványa alapos, míg a megjelölt fegyelmi vétségek vonatkozásában részben alapos.
Döntése meghozatalánál a fegyelmi tanácsot a FESZ 27.2. pontja alapján a fegyelmi biztos indítványa nem köti.
A fegyelmi tanács a bejelentésre induló fegyelmi eljárásokban a fegyelmi biztos által megsérteni állított fegyelmi vétségeken túl a bejelentő által előadott, a fegyelmi biztos által feltárt, valamint a fegyelmi tanács által a rendelkezésére álló bizonyítékokkal alátámasztott tényadatokon alapuló, megállapított tényállás keretei közt vizsgálja meg az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét, melynél nem köti a fegyelmi biztos által indítványozott jogi minősítés.
Annak megítélése és vizsgálata, hogy a megállapodások keletkezésével, földhivatali benyújtásával összefüggésben valósult-e meg bűncselekmény, és ha igen, úgy a büntetőjogi felelősség kit terhel, a fegyelmi eljárás tárgyát nem képezheti.
A fegyelmi eljárás felfüggesztésére nem látott lehetőséget a fegyelmi tanács. A rendelkezésre álló adatokból abban a körben és azon tényállási keretek közt, melyet a vezető fegyelmi biztos az eljárás tárgyává tett, a fegyelmi felelősség vonatkozásában egyértelműen állást lehet foglalni, így a folyamatban lévő büntetőeljárás - arra is figyelemmel, hogy annak nem terheltje jelenleg az eljárás alá vont személy - nem előkérdése a jelen fegyelmi eljárásnak, azaz nem állapítható meg az Üttv. 140. § (1), (3) bekezdése szerinti egyik feltétel sem. Erre figyelemmel a vezető fegyelmi biztos eljárás felfüggesztésére irányuló indítványát a fegyelmi tanács alakszerű döntés nélkül elutasította a 2021.09.24-i fegyelmi tárgyaláson. Az eljárás felfüggesztésére irányuló indítvány elutasításáról egyéb határozatot hozni nem kell, mert a FESZ 28.2. b) pontja a felfüggesztésről szóló döntésről, és nem az arra irányuló indítványt elutasító döntésről rendelkezik.
Üttv. 28. § (4) bek., 29. § (1) bek., Etikai szabályzat 5.12. pontjának megsértése körében a fegyelmi tanács az alábbiakat rögzíti:
28. § (4) A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Etikai szabályzat
5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában -
a) még a közteher fizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre,
b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint
c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra
vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki az ügyfél által közölt tényállástól eltérő forgatókönyvek kidolgozására, valamint jogi értékelésére.
5.14. Nem tesz eleget kioktatási kötelezettségének a megbízott, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy a kioktatást a felek tudomásul vették. A részletes tájékoztatás abban az esetben maradhat el,
a) ha a konkrét ügy tényállásától függően, a megbízás kifejezetten és félreérthetetlenül nem vonatkozik a tájékoztatási kötelezettséggel érintett jogi tanácsadásra,
b) ha a megbízó a tájékoztatási kötelezettséggel érintett kérdés vonatkozásában más szakértőt vett igénybe vagy maga rendelkezik a kérdés megítéléséhez szükséges szakértelemmel, így különösen, ha erre tekintettel kifejezett nyilatkozatával lemond a tájékoztatásról, vagy
c) annyiban, amennyiben a tájékoztatás egyszerű és széles körben közismert információra vonatkozik.
Az eljárás alá vont személy írásbeli tényvázlatot, tényállást, megbízási szerződést nem tudott rendelkezésre bocsátani, a megállapodások 16. pontja utal arra, hogy a szerződést egyben tényvázlatként is elfogadják a felek. A szerződések (megállapodások) 12., 13. és 14. pontja tartalmaznak utalást arra, hogy milyen költségek merülhetnek fel, általánosságban az adó- és illetékszabályokra utaló tájékoztatást, a pénzmosási szabályokról való tájékoztatást, azonosítási kötelezettségkörében elfoglalt álláspontot.
A fegyelmi tanács rendelkezésére álló adatokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy sem az eladók, sem a bejelentő, sem pedig haszonélvezeti jog jogosult nem az eljárás alá vont személy jelenlétében írta alá a megállapodásokat, nem akkor és nem ott, amit az okiratok tartalmaznak, így szükségképpen ekkor semmilyen olyan tájékoztatást nem kaphattak, melyet a megállapodások 12., 13., 14. pontja tartalmaz, ezen tájékoztatások előzetes vagy akár utólagos, valós és teljes körű megadását az eljárás alá vont személy nem igazolta.
Megjegyzi a fegyelmi tanács azt is, hogy a megállapodások 13. pontjában írt tájékoztatás, nyilatkozatrögzítés értelemzavarónak hat jelen esetben, mivel közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat esetén nem választás vagy mérlegelés kérdése az ügyfél azonosítás JÜB rendszer használatával, hanem kötelező.
Kioktatási, tájékoztatási, tényállás rögzítési kötelezettségének tehát az eljárás alá vont személy egyik megállapodás esetében sem tett eleget. A tájékoztatás megadásának igazolására olyan okirat, melyet egyértelműen nem az eljárás alá vont személy előtt írtak a szerződő felek közül többen alá, alkalmatlan, így tényállásként sem fogadhatók el a megállapodások, a megállapodások 16. pontjában rögzített formális utalás e körben nem elégséges.
A fenti mulasztásokat az eset összes körülményei alapján - különösen annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a szerződő felek közül többen egyértelműen nem találkoztak az aláíráskor, ellenjegyzéskor az okiratszerkesztést végző eljárás alá vont személlyel - kizárólag szándékosan valósíthatta meg az eljárás alá vont személy a két jogügylet vonatkozásában, mely meghatározza a cselekmények rendbeliségét.
A fentiekre figyelemmel a fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont személy szándékos magatartásával megvalósította 2 rendbeli, az Üttv. 29. § (1) bekezdésének megsértését, további 2 rendbeli, az Üttv. 28. § (4) bekezdésének megsértését, valamint 2 rendbeli, az Etikai szabályzat 5.12. pontjának megsértését.
Az azonosítási kötelezettség megszegése kapcsán a fegyelmi tanács álláspontja az alábbi:
Üttv. 32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
(8) A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
Nem vitás, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából készült okirat közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló okirat. (1997. évi CXLI. tv. /Inytv./ 5. § (1), 32. § (3) bek.)
A fegyelmi eljárásban kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a megállapodások aláírásának időpontjában és helyszínén az eladók, Bogdán Pál haszonélvező és a bejelentő biztosan nem voltak jelen, ekkor nem bocsátották rendelkezésre személyi okmányaikat, így azok JÜB azonosítása szükségképpen nem történhetett meg, ennek ellenkezőjét az eljárás alá vont személy sem igazolta, 22. számú beadványában arra hivatkozott, hogy azt 2014. évben - azaz nyilvánvalóan nem 30 nappal a megállapodások keltét megelőző időtartamban vagy azzal egyidejűleg - végezte el azt.
E körben a fegyelmi tanács rámutat arra, hogy kizárólag a jogszabályoknak és kamarai szabályzatoknak mindenben megfelelő, szabályosan ellenjegyzett okirat alkalmas annak a törvényi vélelemnek a fenntartására, hogy a JÜB ellenőrzés, azonosítás szabályszerűen megtörtént. A fegyelmi eljárás során a tanúktól beszerzett nyilatkozatok, a bejelentő nyilatkozatai, az eljárás alá vont személy 22. sz. beadványában tett nyilatkozata alapján ezen vélelem egyértelműen megdőlt, melyről a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt a 2021. november 19-i fegyelmi tárgyaláson tájékoztatta, felhívva, hogy bocsássa rendelkezésre valamennyi szerződő fél vonatkozásában a JÜB azonosítókat. Az eljárás alá vont személy 22. számú beadványában, valamint a 2021. november 19-i fegyelmi tárgyaláson is akként nyilatkozott, hogy a JÜB ellenőrzés elvégzésére a 2014. évben került sor, e körben további okiratot, adatot rendelkezésre bocsátani nem tud.
A fentiekre figyelemmel kétséget kizáróan megállapítható, hogy azonosítási kötelezettségének az eljárás alá vont személy nem tett eleget egyik jogügylet vonatkozásában sem, ezen mulasztás kizárólag szándékosan valósítható meg jelen esetben arra is figyelemmel, hogy a szerződő felek jelen sem voltak az aláíráskor. Az azonosítási kötelezettség az egyes jogügyletek valamennyi résztvevője vonatkozásában elmaradt, így a rendbeliség az azonosítással érintett személyek számához igazodik. Azonban két személy mindkét jogügylet során egyező (a bejelentő és haszonélvező), akik vonatkozásában elegendő lett volna egyszer elvégezni az azonosítást jogszabályszerűen. Erre figyelemmel 7 rendbeli szándékos mulasztást valósított meg az eljárás alá vont személy. (eladók /4 személy/ és haszonélvezeti jog jogosult, valamint a bejelentő és haszonélvező)
A fentiek alapján az eljárás alá vont személy szándékos magatartásával megszegte az Üttv. 32. § (8) bek. szerinti kötelezettségét, mely az azonosítandó személyek számár a figyelemmel 7 rendbeli szabályszegést valósít meg.
Az Üttv. 42. § (4) bekezdésének megsértése körében a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
Üttv. 42. § (4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
A rendelkezésre álló adatokból, így a bejelentő beadványaiból, tanúként tett nyilatkozatából, feljelentésének tényéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megállapodások tartalma nem egyeztethető össze a bejelentő valós szándékával, nem kívánt adásvételi szerződéseket kötni, és ha a múltban volt is ilyen szándéka, nem kívánta azt fenntartani akkor, mikor a megállapodások aláírására sor került, azt állítása szerint nem is írta alá. Kiemeli a fegyelmi tanács azt, hogy nem lehet teljes bizonyító erejű magánokiratként elfogadni olyan ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot, melyen az ellenjegyzés nem szabályszerű. Ugyanis kizárólag a szabályszerűen ellenjegyzett ügyvédi okirat tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak.
2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, (...)
(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.
A fentiek alapján tehát a megállapodások alkalmatlanok annak bizonyítására, hogy az okirat aláírója, a bejelentő az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. Egyéb bizonyítást nem ajánlott fel az eljárás alá vont személy a bejelentő vitatásával szemben.
A megállapodásokat egyszerű okiratként értékelte a fegyelmi tanács az eset összes körülményei, valamint a rendelkezésre álló nyilatkozatok, rendőrségi tájékoztatások alapján, és azt nem fogadta el annak bizonyítására, hogy az okiratok tartalma a bejelentő szándékát, akaratát tükrözik.
Gondatlannak értékelte az eljárás alá vont személy magatartását a fegyelmi tanács. Ennek indoka az, hogy a fegyelmi tanács a 2013., 2014. évben keletkezett szerződéseket, előszerződést nem vizsgálhatta indítvány és az elévülés okán, így azokról olyan megállapítások nem voltak megalapozottan tehetők, melyek a 2019. évi megállapodások kapcsán kétséget kizáróan megállapíthatók. Ezen korábbi jogügyletek vonatkozásában tehát nem volt a fegyelmi eljárás keretei közt kétséget kizáróan megállapítható az, hogy a bejelentőnek korábban sem állt szándékában a tulajdonszerzés. Gondatlan volt viszont abban a körben az eljárás alá vont személy, hogy nem vizsgálta meg, hogy 2019. évben ez a szándék még fennállt-e. Nyilván ez összefügg azzal, hogy nem előtte történt az okiratok aláírása. A gondatlanság súlyos mindkét 2019. évi megállapodás esetében, azonban a szándékosság szintjét nem éri el.
A fentiek alapján - figyelemmel arra, hogy két megállapodás vizsgálata képezte az eljárás tárgyát - a fegyelmi tanács megállapította, hogy gondatlan magatartásával az eljárás alá vont személy megvalósított a 2 rendbeli, az Üttv. 42. § (4) bekezdésének megsértését.
Az Üttv. 44. § megsértésével összefüggésben a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy a 2019. évi megállapodások vonatkozásában az eladók, haszonélvezeti jog jogosult és a bejelentő biztosan nem az eljárás alá vont személy előtt írták alá a megállapodást. A megállapodások szövegéből nem állapítható meg az, hogy ezen személyek más, ellenjegyzésre jogosult előtt írtak volna alá, vagy aláírásuk hitelessége vonatkozásában az Üttv. 44. § (5), (6) bekezdése lenne irányadó.
Azzal a körülménnyel, hogy nem az eljárás alá vont személy előtt történik az aláírás, nyilvánvalóan tisztában volt az eljárás alá vont személy, ennek ellenére ellenjegyezte az okiratokat. Mind a jelen eljárásban, mind büntetőeljárásban a bejelentő vitatja, hogy az aláírás tőle származna az okiratokon, így nyilvánvalóan nem állapítható meg az sem, hogy a szerződő felek valamennyien sajátjuknak ismernék el az aláírásukat. (Üttv. 44. § (1) bek. d) pont)
Kétséget kizáróan megállapítható - ennek ellenkezőjét a bizonyítási teherre történő figyelmeztetést követően sem igazolta -, hogy az azonosítási kötelezettségének nem tett eleget az eljárás alá vont személy. (Üttv. 44. § (1) bek. c) pont)
A bejelentő vitatja, hogy szándékának és akaratának megfelelnének a megállapodások, következetesen állítja, hogy tulajdonszerzési szándéka nem volt a megállapodások keltének időpontjában a megállapodásokban szereplő ingatlanok vonatkozásában, e körben büntetőeljárást is kezdeményezett, azaz bele sem nyugodott ezen körülménybe. Kétséget kizáróan megállapítható így a rendelkezésre álló adatokból, hogy a megállapodások a bejelentő akaratának biztosan nem felelnek meg, és nem is tett olyan nyilatkozatot az eljárás alá vont személy előtt, melyből a megállapodások keltének időpontjában tulajdonszerzési szándékra lehetne következtetni. (Üttv. 44. § (1) b) pont)
Miután a megállapodások nem egybehangzó akaratnyilatkozatokat tartalmaznak, ellenjegyzésük, aláírásuk helye és időpontja aggályos, így a megállapodások nem felelnek meg a jogszabályoknak. (Üttv. 44. § (1) bek. a) pont)
Az ellenjegyzés szabályai egyértelműek, melyekkel egy hosszú idő óta ügyvédi tevékenységet folytató, tapasztalt ügyvédnek tisztában kell lennie, és mely szabályok tekintetében alapvető változásokat az Üttv. sem vezetett be tartalmát tekintve, így a szabályszegés kizárólag szándékos lehet, melynek rendbelisége az ellenjegyzések számához igazodik (2 megállapodás ellenjegyzése).
A fentiekre figyelemmel a fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont személy szándékos magatartásával megvalósította 2 rendbeli, az Üttv. 44. § (1) bekezdésének megsértését.
Egyértelműen megállapítható, hogy okiratszerkesztéssel, ellenjegyzéssel összefüggésben valósította meg a fegyelmi vétségeket az eljárás alá vont személy, így magatartását az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel ügyvédi tevékenysége keretei közt, e minőségben fejtette ki.
A fegyelmi biztos által az eljárás tárgyává tett magatartások vizsgálatának keretei közt a bizonyítékok körének további bővítésére nem volt szükség, erre indítvány nem érkezett, a rendelékezésre álló adatok alapján a tényállás kétséget kizáróan megállapítható volt, valamennyi - egyébként határidőben előterjesztett - bizonyítási indítványnak a fegyelmi tanács helyt adott, a bizonyítás eredményét értékelte.
Az eljárás alá vont személy vonatkozásában több alkalommal pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására került sor, személyi körülményei rögzítésre kerültek.
Súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi tanács a fegyelmi előéletet, azt, hogy utolsó fegyelmi felelősségre vonása és a jelen ügy tárgyát képező megállapodások kelte, mint a jelen fegyelmi eljárás alapját képező szabályszegés körében releváns időpont közt 3 év sem telt el; a többrendbeli, nagyobb részben szándékos elkövetési módot; az alapvető ügyvédi szabályok megsértését; az elkövetés alkalmasságát az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom gyengítésére. Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács a személyi körülményeket, egy esetben a gondatlan elkövetést.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint a pénzbírság alkalmazása szükséges, egyben elégséges joghátrány, mely annak összegére figyelemmel mind generál, mind speciálpreventív hatás elérésére alkalmas.
Az összegszerűség megállapítása során a fegyelmi tanács figyelembe vette a súlyosító és az enyhítő körülményeket egyaránt, melynek alapján a pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács az Üttv. 109. § (2) bekezdése a) pontjának kereteire figyelemmel a kiszabható pénzbírság maximális összegének 60%-ban határozta meg.
A fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó eljárási határidő 2021.07.27. napján indult, a határozat meghozatalára 2021. november 19. napján került sor. A fegyelmi tanács határozatát az Üttv. 126. § (4) bekezdésében biztosított időtartamon belül hozta meg.
Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási átalányköltség, valamint 25.720 Ft egyéb tételes költség merült fel (tanú útiköltsége).
A fegyelmi tanács tagjának megjelenésével felmerülő költséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara viseli (FESZ 40.6.).
Az elsőfokú eljárás átalányköltségének, egyéb tételes költségnek viselésére - figyelemmel felelősségének megállapítására - az eljárás alá vont személy köteles. (Üttv. 142. § (2) bek., FESZ 40.1. a), c), 40.2. a), 40.4. pont)
Az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.
A jelen határozat az Üttv., a FESZ, az Etikai szabályzat, a Pp., az Inytv., valamint az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.
Záró rész:
Határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. november 19.
A határozat - jogorvoslati kérelem hiányában - 2021. 12. 09. napján jogerőre emelkedett.