A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... egyéni ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év december 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ...
szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ...
eljárás alá vont ügyvéd
4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (Háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 300.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 1991. július 26-tól a Bács-Kiskun Megyei ügyvédi kamara bejegyzett tagja. Tevékenységét Ügyvédi Iroda keretében folytatja.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban kettő ízben indult fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács 2008. évben 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség miatt pénzbírság, 2021. évben 1 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában további adat nem áll rendelkezésre.
2021. január 18-án érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ... bejelentése, melyben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési és ahhoz kapcsolódó ügyintézési tevékenységét kifogásolták. A bejelentés részletes tartalma szerint a bejelentők mint eladók 2020. április 15-én adásvételi szerződést kötöttek kk. ...vevővel (törvényes képviselő ...).
Az okiratszerkesztésre a ... Ügyvédi Irodának adtak megbízást, az ügyintéző ügyvéd (az okiratokból kitűnően) dr. .... Az adásvétel tárgya a Kecskemét ...hrsz. ingatlan 16372/19827 tulajdoni hányada volt, a vételár 5.000.000 Ft.
A vevő az 5.000.000 Ft vételárból a szerződés aláírásakor kifizetett 2.000.000 Ft-ot, mely ügyvédi letétbe került a ...Ügyvédi Irodánál. A letéti szerződés alapján az okiratszerkesztő ügyvéd a 2.000.000 Ft kifizetésére akkor jogosult és köteles, amennyiben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály jóváhagyó határozatát átveszi, az átvételt követő 3 (három) napon belül.
A további 3.000.000 Ft vételár 2020. december 31-ig lett volna esedékes.
A bejelentők sérelmezték, hogy a fizetési határidő lejártáig a kiskorú vevőre tekintettel szükséges gyámhatósági megkeresésre nem került sor, a föld ingatlan esetében szükséges hirdetményi eljárás lefolytatására nem került sor, a 2.000.000 Ft letét kifizetésére nem került sor, továbbá az eljáró ügyvéd többszöri telefonos és írásbeli megkeresésükre nem adott tájékoztatást nekik az ügy állásáról.
Dr. Sz. A. vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. február 17-én P.36/2021. számon elrendelte és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot Dr. D. C. fegyelmi biztos folytatja le. Dr. Sz. A. vezető fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 (nyolc) napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. Sulyok Miklós a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2021. február 17-én az eljárás alá vont ügyvédet az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 (három) hónap, ami további 3 (három) hónappal meghosszabbítható, tájékoztatta.
Dr. D. C. fegyelmi biztos 2021. május 16-án az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 (három) hónappal meghosszabbította.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az ügyvédi kamarának és nem tett észrevételt sem.
Dr. D. C. fegyelmi biztos 2021. augusztus 16-án - az előzetes vizsgálat eredményeként - az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd az alábbi kötelezettségeknek nem tett eleget:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 13.10. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az Etikai Szabályzat 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Dr. P. T. a Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke a rendelkezést 2021. szeptember 7-én kézhez vette, az ügy iratait 2021. szeptember 13-án átvette.
A Fegyelmi Tanács 2021. november 10-én és 2021. december 15-én tartott tárgyalást az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd a 2021. november 10-én tartott tárgyalásra vonatkozó, neki elektronikus úton megküldött idézést nem vette át, a rendszer meghiúsulási igazolást bocsátott ki. A Fegyelmi Tanács 2021. november 10-én ...bejelentőket tanúként meghallgatta, majd a tárgyalást elhalasztotta és a soron következő tárgyalásra ... (az adásvételi szerződéssel érintett kiskorú vevő törvényes képviselője) tanúként idézni rendelte.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a 2021. november 10-én tartott tárgyalás jegyzőkönyvét megküldte, lehetőséget biztosítva a számára, hogy arra észrevételt tegyen, egyúttal idézte a 2021. december 15-re tűzött fegyelmi tárgyalásra.
...nem jelent meg a 2021. december 15-én tartott fegyelmi tárgyaláson, így tanúként történő meghallgatása nem volt lehetséges.
Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalásra szóló idézést és a 2021. november 10-én tartott tárgyalás jegyzőkönyvét átvette. Eljárás alá vont ügyvéd telefonon bejelentette, hogy a 2021. december 15-én tartott fegyelmi tárgyaláson egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy az adásvételi jogügylet teljesedésbe menése érdekében eljárt, az ügyben jelenleg dr. ...ügyvéd jár el. A Fegyelmi Tanács a 2021. december 15-én tartott tárgyaláson rövid úton nyilatkozatot szerzett be az ügyben dr. ...ügyvédtől, aki az eljárás alá vont ügyvéd által elmondottakat megerősítette.
A Fegyelmi Tanács ezt követően a 2021. december 15-én tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.
A Fegyelmi Tanács a bejelentők 2021. január 18-án érkezett bejelentése és mellékletei (2020. április 15-én kelt adásvételi szerződés, 2020. április 15-én kelt letéti szerződés, a bejelentők által a ...Ügyvédi Irodához címzett, 2021. január 8-án kelt levél, az ahhoz tartozó tértivevény, a ... bejelentő által 2020. november 20-án az ... elektronikus levélcímre küldött elektronikus levél, a Kecskemét .... hrsz. ingatlanról 2020. 12. 07-én beszerzett nem hiteles tulajdoni lap másolat, a ... bejelentők által a ... elektronikus levélcímre küldött elektronikus levél), ... bejelentőknek a 2021. november 10-én tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata és az általuk becsatolt okiratok (2021. február 10-én kelt megállapodás, 2021. február 10-én kelt nyilatkozat), az eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 15-én telefonon tett nyilatkozata, továbbá dr. ...ügyvéd a 2021. december 15-én tartott fegyelmi tárgyaláson rövid úton (telefonon) beszerzett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A ...Ügyvédi Iroda dr. ... eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzésével 2020. április 15-én adásvételi szerződést szerkesztett ... bejelentők mint eladók és kk. ...mint vevő részére. Írásba foglalt megbízási szerződés nem készült az ügyvédi megbízásról.
Az adásvétel tárgyát a Kecskemét .... hrsz. 9827 m2 területű, szántó, gyümölcsös és gazdasági épület, kivett saját használatú út ingatlan 16372/19654-ed tulajdoni hányada képezte.
Vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg 2.000.000 Ft-ot (Kettőmilllió forintot) letétbe helyezett a ...Ügyvédi Irodánál, melyből 1.000.000 Ft (Egymillió forint) foglalónak minősült. A további 3.000.000 Ft (Hárommillió forint) az adásvételi szerződés rendelkezései alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyását követő 3 (három) napon belül, de legkésőbb 2021. december 31-én volt esedékes.
Mivel a kiskorú vevő által megszerezni kívánt tulajdoni hányadra törvényes képviselői, ... haszonélvezeti jogot kívántak alapítani, a szerződés érvényes létrejöttéhez gyámhatósági hozzájárulás volt szükséges.
Ezen kívül az ingatlan a szántó és gyümölcsös alrészletre tekintettel föld ingatlannak minősül, így szükséges volt a szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyása, melyhez kapcsolódóan az elővásárlásra jogosultakat hirdetményi eljárás lefolytatásával kellett értesíteni.
Eljárás alá vont ügyvéd nem tette meg a szükséges intézkedéseket a hozzájárulás és a jóváhagyás beszerzésére, és az adásvételi szerződést az ingatlanügyi hatósághoz sem nyújtotta be, a vételár kifizetésére vonatkozó 2021. december 31. határidő pedig eredménytelenül telt el.
...mint a kiskorú vevő törvényes képviselői, a további 3.000.000 Ft-ot (Hárommilllió forintot) átutalták a ...Ügyvédi Iroda letéti számlájára és erről telefonon az eladókat értesítették is.
Eladók (a bejelentők) 2020. november 20-án e-mail-ben megadták az eljárás alá vont ügyvédnek a bankszámlaszámukat, amelyre az átutalást kérték.
Miután nem érkezett meg a pénz, a bejelentők előbb telefonon és e-mail útján majd később tértivevényes levélben is tájékoztatást kértek az eljárás alá vont ügyvédtől az ügy állásáról.
Eljárás alá vont ügyvéd nem adott tájékoztatást az ügyről, az eljárás alá vont ügyvéd fia (az iroda alkalmazottja, aki az eljárás alá vont ügyvéd helyetteseként közreműködött a jogügylet lebonyolításában) különböző kitérő válaszokat adott a vételár megfizetésének az akadályáról.
Eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzésével 2021. február 10-én „megállapodás” és „nyilatkozat” elnevezésű okirat készült a szerződő felek között. A „megállapodás” elnevezésű okiratban a felek kölcsönösen megállapították, hogy a vevő az adásvételi szerződésben rögzített 1.000.000 Ft (egymillió) forint foglalót elvesztette. Egyúttal rögzítették a felek azt is, hogy az eladók eladási szándéka az 5.000.000 Ft (ötmillió forint) vételáron továbbra is fennáll.
A „nyilatkozat” elnevezésű okirat tulajdonjog bejegyzési engedélyt tartalmazott és annak az eladók által történő elismerését, hogy a teljes 5.000.000 Ft (ötmillió forint) vételár megfizetésre került a részükre.
Eljárás alá vont ügyvéd a 2021. február 10-én kelt okiratokhoz kapcsolódóan a saját pénzéből fizette ki az 1.000.000 Ft foglalót az eladóknak. Később az eljárás alá vont ügyvéd megkereste dr. ... kecskeméti ügyvédet és segítségét kérte abban, hogy járjon el az ügyben a jogügylet teljesedésbe menése érdekében.
Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők bejelentése alapján ellene megindított előzetes vizsgálat során az ügy iratait nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére.
Eljárás alá vont ügyvéd nem tett érdemi nyilatkozatot az ügyben, írásba foglalt ügyvédi megbízást nem csatolt, melyből a tényállás megállapítható lett volna, ezért a Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentők elmondása és a rendelkezésre álló okiratok, egyéb adatok alapján állapította meg.
A bejelentők elmondták, hogy az ügyben nem készült írásbeli ügyvédi megbízás. Az ügyvédi megbízás hiányát támasztja alá az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem küldte meg az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálat során. A Fegyelmi Tanács ennek alapján az írásba foglalt ügyvédi megbízás hiányát, mint tényt megállapítja.
Az adásvételi szerződés, mint teljes bizonyítóerejű magánokirat bizonyítja azt, hogy az ügyvédi megbízást a ... Ügyvédi Iroda fogadta el, az ellenjegyző ügyvéd pedig dr. .... Az adásvételi szerződésből megállapítható az is hogy annak érvényes létrejöttéhez gyámhatósági hozzájárulás továbbá a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása lett volna szükséges. A bejelentők elmondták, hogy az ehhez szükséges intézkedéseket az eljárás alá vont ügyvéd nem tette meg, amit az is alátámaszt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyet és az ügyintézést később átadta dr. ...ügyvédnek. Az ingatlanról 2020. december 7-én beszerzett tulajdoni lap másolat bizonyítja, hogy az ingatlant érintően az ingatlanügyi hatóságnál sem került sor a megfelelő intézkedésre, sem széljegy, sem a teherlapra lehetséges jogi tény feltüntetése formájában.
A Fegyelmi Tanács mindezek alapján az adásvételi szerződéshez kapcsolódóan szükséges eljárások hiányát mint tényt megállapítja.
A 2021. február 10-én keletkezett megállapodás és nyilatkozat azt bizonyítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - anyagi áldozat árán is - törekedett arra, hogy a mulasztásával felmerülő problémákat megoldja, amit alátámaszt dr. ...ügyvéd nyilatkozata is.
A Fegyelmi Tanács ennek alapján tényként megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd törekedett arra, hogy a mulasztása folytán kialakult jogi helyzet orvoslására.
A bejelentők által becsatolt, 2021. január 2-án elküldött e-mail és a 2021. január 8-án kelt tértivevényes levél bizonyítja azt, hogy a bejelentők tájékoztatást kértek az ügy állásáról az eljárás alá vont ügyvédtől. A bejelentők úgy nyilatkoztak, hogy a szükséges tájékoztatást a kérésük ellenére nem kapták meg az eljárás alá vont ügyvédtől. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők állításaira nem tett nyilatkozatot és nem csatolt olyan okiratot, amellyel a kellő tájékoztatás megadását bizonyítani tudta volna.
A Fegyelmi Tanács ennek alapján tényként megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőket az ügy állásáról.
A fegyelmi eljárás iratai között nincsen az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt okirat. A Fegyelmi Tanács ennek alapján tényként állapítja meg továbbá azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratait nem bocsátotta az Ügyvédi Kamara rendelkezésére.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, és 5 (öt) rendbeli szándékos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani.
A vezető fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint:
„A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az eljárás alá vont ügyvédi azzal a magatartásával, hogy az általa szerkesztett adásvételi szerződéshez kapcsolódóan a jogügylet teljesedésbe menéséhez szükséges gyámhivatali eljárást, jegyzői hirdetményi eljárást, ahhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági igazgatási szerv előtti eljárást nem folytatta le és nem gondoskodott a tulajdonjog bejegyeztetéséről az ingatlanügyi hatóságnál, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőket nem tájékoztatta (kérésükre sem) az általa ellátott ügy állásáról, az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerinti kötelezettségét megszegte, ami
1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az ellene indult előzetes vizsgálat során az ügyben azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult nem küldte meg a fegyelmi biztosnak (és a fegyelmi eljárás során később sem csatolta az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerinti kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács - a fentiek alapján - az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétségben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos által hivatkozott, az Etikai Szabályzat 2.4. pontja szerinti kötelezettségszegés vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nem látja megállapíthatónak, az alábbiakra tekintettel.
Az Etikai Szabályzat 2.4. pontjában foglalt tilalom, nevezetesen az, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel, az előírás megfogalmazásából következően önálló és tevőleges magatartást feltételez.
A jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy az adásvételi jogügylethez kapcsolódóan szükséges további eljárásokat nem folytatta le, továbbá, hogy az ügyfelet az ügy állásáról nem tájékoztatta, mulasztással valósul meg, és bár az ügyfél jogos érdekét sérti, az nem állapítható meg, hogy kifejezetten az ügyfél jogos érdeke ellen irányul.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéknél (500.000 Ft) alacsonyabb összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát. Az eljárás alá vont ügyvéd 4 rb. cselekménye az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd igyekezett elhárítani a cselekménye következményeit, és ezért hajlandó volt jelentős anyagi áldozatot is vállalni. Enyhítő körülményként értékelte továbbá a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit is.
A Fegyelmi Tanács ezért a középmértéknél alacsonyabb összegű pénzbírságot szabott ki.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022.03.24. napján jogerős és végrehajtható.