A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) dr. ................ ügyvéd ellen ..................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2022. március 8. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. .................... (KASZ száma: ...................., irodájának székhelye: ...........................) eljárás alá vont egyéni ügyvéd 2 (két) rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (egyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 1174501120005210 számú bankszámlaszámára az ügyszámra hivatkozással befizetni.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indokolással ellátott fellebbezéssel élhet. Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
Az eljárás alá vont ügyvédet ............... napján jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Ellene korábban 1 fegyelmi eljárás indult, a ................. számú eljárásban 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség miatt 300.000 Ft pénzbírsággal sújtották. Elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van és további egy gyermeke eltartásáról gondoskodik a saját háztartásában.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2021.10.27. napján elrendelte és erről tájékoztatta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökét (aki a határozatot 2021.10.27. napján átvette) és az eljárás alá vont ügyvédet (aki a határozatról 2021.11.26. napján értesült), illetve a határozatról (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke által) 2021.10.29. napján a bejelentő is tudomást szerzett.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére, valamint az üggyel kapcsolatos valamennyi irat beterjesztésére, a felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
A kijelölt fegyelmi biztos 2022.01.17. napján a fegyelmi eljárást a megbízási díj visszafizetése iránti bejelentői igényt illetően megszüntette, a bejelentésben szereplő egyéb fegyelmi vétség gyanúja tárgyában azonban fegyelmi eljárást kezdeményezett, a határozatokról a JászNagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2022.01.18. napján, az eljárás alá vont ügyvéd 2022.01.18. napján, a bejelentő 2022.01.27. napján értesült.
2022.01.21. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot, amely 2022.03.08. napjára tárgyalást tűzött ki.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 9. napján megbízást kapott a bejelentőtől és társától (.........................tól), hogy az elsőfokon a Szolnoki Törvényszék előtt ..................... szám alatt, másodfokon a Szegedi Ítélőtábla előtt ................... szám alatt folyamatban volt büntetőeljárásban született jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtson be. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízóktól átvett 150.000 Ft összegű megbízási díjról ....................... nevére számlát állított ki. A bejelentő több alkalommal sikertelenül próbálta meg felvenni a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel telefonon, majd 2021. április 9. napján e-mailben kért tájékoztatást arról, hogy történt-e előrelépés az ügyükben, hangsúlyozva, hogy fontos lenne a gyors intézkedés. A megbízók 2021. június 18. napján postai úton megküldött (2021. június 29. napján átvett) levélben kifogásolták, hogy a megbízás kezdete óta az ígéreteken túl az ügyben semmilyen érdemi előrelépés nem történt és az eljárás alá vont ügyvéd a telefonon, SMS-ben és e-mailben tett megkereséseikre hónapok óta nem válaszol. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 9. napján e-mailben megküldte a megbízók részére az írásbeli meghatalmazásokat, azonban azok aláírása és visszaküldése ellenére sem történt meg a bejelentő képviseletében a felülvizsgálati kérelem benyújtása, így a bejelentő a megbízást 2021. szeptember 7. napján e-mailben felmondta és felszólította az eljárás alá vont ügyvédet az általa kifizetett 75.000 Ft megbízási díj visszafizetésére, amelyre 2021. november 12. napján került sor.
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 9-én a befejezett büntetőügy továbbvitelét felülvizsgálatra két személy (ő és ................) ügyében elvállalta, ezért 150.000 Ft-ot vett fel, de ezt követően az ügyben 2021. június 18. napjáig érdemben semmi nem történt. Előadta, hogy mindketten számtalanszor próbálták hívni telefonon az eljárás alá vont ügyvédet, aki a hívásokra nem reagált, őket nem hívta vissza, emailben is jelezték felé a problémát, majd egy felszólító levélben hívták fel ismételten az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy intézkedjen. Előadta, hogy ekkor az eljárás alá vont ügyvéd néhány napon belül e-mailben elküldte az ügyvédi meghatalmazást, amelyet aláírva visszaküldtek, de ezt követően, a korábbiakhoz hasonlóan szintén nem tudták elérni, ezért úgy döntött, hogy az eljárás alá vont ügyvéd teljesen passzív hozzáállása miatt a megbízást visszavonja; erről az eljárás alá vont ügyvédet e-mailben értesítette, kérte, hogy az általa kifizetett 75.000 Ft-ot utalja vissza, de erre az e-mailre sem válaszolt és a megbízási díjat sem fizette vissza. Kérte a Kamarát, hogy az vizsgálja meg az ügyet és szólítsa fel az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a megbízási díjat utalja vissza, mivel azzal szemben teljesítés nem történt. A bejelentő a tárgyalásra szóló idézésében szereplő, további iratok csatolására vonatkozó felhívásnak nem tett eleget, a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, további nyilatkozatot nem tett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi felelősségét részben elismerte. Előadta, hogy az első- és másodfokú büntetőeljárásban a bejelentőt másik jogi képviselő képviselte, ő ................. képviseletében járt el, aki a jogerős büntetést méltánytalannak tartotta és a Kúriához kívánt fordulni; hozzá kapcsolódott a bejelentő is, aki mindenképpen szerette volna, ha őt is képviselné. Előadta, hogy bár a bejelentő büntetőjogi felelősségének részleteivel nem volt annyira tisztában, nála más volt az alapszituáció és az ő felelősségének kérdését problematikusabbnak, bonyolultabbnak tartotta, egy szimbolikus megbízási díjért mégis mindkettejük ügyét elvállalta és azokat közösen is kezelte. Előadta, hogy a megbízás keretében a feladata az volt, hogy egyrészt megvizsgálja a felülvizsgálati kérelem benyújthatóságának alapjait, másrészt pedig hogy benyújtsa a felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a megbízás elvállalását követően megváltozott a büntetőeljárási törvény, emiatt pedig problematikussá vált, hogy a felülvizsgálati kérelmet hogyan lehet benyújtani, emiatt megakadt a dolog és a megbízókkal való kommunikáció is. Júliusra (amikor a meghatalmazás született) tudta átnézni és feldolgozni a teljes, többezer oldalas anyagot az új törvény fényében, és akkor konkretizálódtak a dolgok, hogy beadják a felülvizsgálati kérelmet, de aztán jött a nyári szünet és szeptemberben pedig a bejelentő felmondta a megbízást (............... türelmesebb volt, az ő vonatkozásában a Kúria be is fogadta a felülvizsgálati kérelmet). A bejelentő felmondását követően, annak ellenére még megpróbált az ő felülvizsgálatával kapcsolatosan is valamit lépni, mert már volt befektetett munkája, azzal nagyon sokat kínlódott és emberileg is rosszul érintette az ügy, de amikor a bejelentő a kamarához fordult, akkor egyértelművé vált, hogy nem fog tudni (és már nem is akar) tenni semmit. Teljes egészében elismerte az abban való felelősségét, hogy a megbízásnak csak a felkészülési részét teljesítette és a felülvizsgálati kérelmet a bejelentő képviseletében nem adta be. Állította, hogy bár konkrét teljesítési időben nem állapodtak meg, a megbízók tudtak arról, hogy ez egy nagyobb munka, egy hosszabb folyamat lesz. Előadta, hogy a megbízói többször (kétszer vagy háromszor) jártak az irodájában, többször megbeszélték az ügyet, tehát nem igaz az, hogy nem volt kommunikáció, azt elismerte ugyanakkor, hogy mivel .......................... volt az eredeti megbízója, inkább vele, rajta keresztül kommunikáltak, telefonon vele tartotta a kapcsolatot, mint ahogyan azt is, hogy volt olyan, hogy nem minden esetben tudták elérni, amikor keresték. Előadta, hogy amikor a bejelentő felmondta a megbízást, még megpróbálta az ügyet megoldani, de amikor a kamarához fordult, visszafizette neki a teljes megbízási díjat mindenféle levonás nélkül, mivel nem teljesítette a megbízást.
A fegyelmi biztos (a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt) álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette a megbízást, a bejelentő telefonon és emailben történő érdeklődéseire nem reagált, valamint nem számolt el a megbízási díjjal, így ügyvédi mulasztás, a megbízó tájékoztatásának elmulasztása és a megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelezettségszegés miatt 3 rendbeli, gondatlanságból elkövetett fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségrevonását és pénzbírság kiszabását indítványozta. Végindítványában a megbízási díj elszámolásával kapcsolatos indítványát visszavonta és kisebb összegű pénzbírság kiszabását javasolta.
A fegyelmi biztos végindítványa alapos.
1. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
2. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást csak részben teljesítette, valamint a bejelentőt nem tájékoztatta megfelelően az ügy állásáról (a megbízó számára sokszor elérhetetlen volt), ezzel 2 rendbeli fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között a teljesítési időt illetően ugyan nem jött létre megállapodás, azonban a megbízás kezdete (2020. november 9. napja) és felmondása (2021. szeptember 7. napja) között eltelt 9 hónap alatt elegendő idő állt az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére ahhoz, hogy (a nem vitásan terjedelmes, de az első- és másodfokú büntetőeljárásban való részvétel miatt ismert iratanyag ellenére) a felülvizsgálati kérelmet a bejelentő képviseletében benyújtsa.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyan arra hivatkozott, hogy a bejelentőt tájékoztatta arról, hogy a megbízás teljesítése egy hosszabb, több hónapos folyamat eredménye lesz, de ezt egyrészt (írásbeli megbízási szerződés hiányában) bizonyítani nem tudta, másrészt ennek ellentmondott a bejelentő 2021. április 9-i e-mailje, 2021. június 18-i felszólító levele és 2021. szeptember 7-i felmondása, harmadrészt a tárgyaláson maga az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte a felelősségét a felülvizsgálati kérelem benyújtásának elmaradásában.
A bejelentő a 2021. április 9-i e-mailjében, a 2021. június 18-i felszólító levelében és a bejelentésében is kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlen volt, telefonhívásokra, SMS-ekre, e-mailekre nem válaszolt, így a megbízás teljesítéséről sem adott tájékoztatást. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő rendszeres (vagy annak igénye szerinti) tájékoztatását a fegyelmi eljárásban nem tudta bizonyítani, a bejelentő állításait érdemben maga sem cáfolta: elismerte, hogy közöttük a kommunikáció mintegy fél évre megakadt, egyébként sem közvetlenül a bejelentővel (hanem a másik megbízójával) kommunikált, illetve hogy csak „darabosan”, nem minden esetben tudták elérni.
3. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd
− azáltal, hogy a felülvizsgálati kérelmet a bejelentő képviseletében 9 hónap alatt nem nyújtotta be és ezzel a megbízást részben nem teljesítette, megsértette
= az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
= a 39. § (3) bekezdését („a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el”),
= az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat) 2.1. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ...),
= 2.4. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”),
= a Ptk. 6:272. §-át („megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”), amellyel 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el
(„ügyvédi mulasztás”);
− azáltal, hogy a bejelentőt (annak igényei szerint) nem tájékoztatta a megbízás teljesítéséről és az ügy állásáról, megsértette a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését („a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni”), amellyel 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el
(„megbízás teljesítésének elmulasztása”).
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd gondatlan fegyelmi vétségeket követett el, mivel ügyvédként nyilvánvalóan ismerte és előre látta a mulasztásai lehetséges következményét (azoknak a megbízási jogviszony természetével, bizalmi jellegével ellentétes, sőt fegyelmi vétséget is kimerítő jellegét), azonban könnyelműen bízott a lehetséges következmények elmaradásában.
4. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint (egyezően a fegyelmi biztos véleményével) nem követett el fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási díj elszámolásával kapcsolatban, ugyanis a bejelentő felmondását követően, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint kellő időben, még a fegyelmi eljárás megindításáról való tudomásszerzését megelőzően a megbízási díjat (az Etikai szabályzat 6.10. pontjában biztosított lehetőséggel nem élve) teljes egészében visszafizette.
5. A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, a pénzbírság mértékét pedig az alsó értékhez közeli összegben állapította meg, mivel az enyhítő és a súlyosító körülmények figyelembevételével azt találta alkalmasnak arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőre nézve a jogszabályok és az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó egyéb magatartási normák maradéktalan betartására ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és pénzbírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd által korábban elkövetett, hasonló fegyelmi vétséget, enyhítő körülményként vette ugyanakkor figyelembe azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást részben és ellenérték (a megbízási díjból való levonás) nélkül teljesítette, a felülvizsgálati kérelem benyújtásának elmulasztása a megbízóra nézve jogi hátránnyal nem járt, a bejelentő által a bejelentéssel elérni kívánt cél (a megbízási díjjal történő elszámolás) a fegyelmi eljárástól függetlenül teljesült.
6. A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz az Üttv. és az Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések is fegyelmi vétségnek minősítik és nem teszik lehetővé enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont személyt a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különösen arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a FESZ 6.1. és 42.7. pontjában, valamint az Üttv. 144. § (4) bekezdésében foglaltakra, amelyek alapján az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezést az elsőfokú Fegyelmi Tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül oly módon, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítség található a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.
A határozat írásba foglalására 2022. április 6. napján került sor.
A határozat jogerős 2022. április 29. napján.
A határozat végrehajtható 2022. május 29. napján.