A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) [ÜGYVÉD]ellen [BEJELENTŐ] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a 2022. március 17. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [Ügyvéd.] (KASZ:. [...] Ügyvédi Iroda tagja, székhelye: [...] sz.) eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást
megszünteti.
Az eljárással felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Ügyvédi Iroda tagja, vezetője. Kamarai tagságának kezdete [...] Az eljárás alá vont ügyvéd személyi adatairól, így családi állapotáról, gyermekéről, vagyoni helyzetéről nem nyilatkozott.
Ellene indult fegyelmi eljárások adatai:
- a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2019. szeptember 3. napján jogerősen megrovás fegyelmi büntetésben részesítette a DRFB-41/2019 (P29/2019) számú határozatával.
- a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a DRFB-2/2021 (P40/2020) számú határozatával 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, és kötelezte 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére. Ügyvéd fellebbezésére a másodfokú fegyelmi tanács FF/028/2021. sz. határozatával az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, kötelezte 50.000 másodfokú eljárási költség megfizetésére. Jogerős: 2021.08.30.
- a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa DRFB-11/2021 (P78/2020) számú határozatával 200.000 Ft pénzbírság megfizetésére és 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte. Fegyelmi biztos fellebbezésére a másodfokú fegyelmi tanács FF/057/2021. sz. határozatával a pénzbírság összegét 400.000 Ft-ra felemelte, kötelezte 50.000 Ft másodfokú eljárási költség megfizetésére. Jogerős: 2021.12.03.
- A Magyar Ügyvédi Kamara a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. augusztus 30. napján küldte meg [...] bejelentőnek az a Magyar Ügyvédi Kamarához írt levelét. [Bejelentő] azért fordult a kamarához, mert az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentés szerint 2015. január 1. napjától vállalta több bv. intézet ellen a kártérítési perét az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények által előidézett sérelmei miatt. A bejelentő szerint az ügyvéd a levelekre nem válaszolt, telefonon el nem érhető, és így azt állapította meg, hogy „6 év elteltével csak az ígéretek voltak”.
- A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. szeptember 1. napján kelt határozatával rendelte el az előzetes vizsgálatot és kijelölte a fegyelmi biztost, értesítve erről az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt is.
- A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi kamarához 2021. szeptember 30. napján kelt beadványával reagált. Eljárás alá vont ügyvéd tagadta, hogy bármilyen fegyelmi vétséget elkövetett volna, és csatolta a rendelkezésre álló iratokat, így [...] bejelentő orvosi vizsgálatáról szóló leletet, az ügyvédi megbízási szerződést amely 2018. május 14. napján kelt. Csatolta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Törvényszék mint másodfokú bíróság végzését, mely szerint a bejelentő részére 21.600 Ft kártalanítást állapított meg az elsőfokú bíróság, melyet a másodfokú bíróság jóváhagyott.
Az eljárás alá vont ügyvéd több, a bejelentőnek címzett levelet küldött meg, többek között az elsőfokú határozatot követően a bejelentő részére írt részletes tájékoztatást. Csatolta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére megküldött, a kártalanítási összegből származó 13.315 Ft postai úton történő feladásáról szóló csekket, amely tartalmazza egyebekben a pénzösszeg postára adásának 1430 Ft-os díját is.
- A fegyelmi biztos 2021. október 12. napján adatközlésre hívta fel az [...] büntetés-végrehajtási Intézetet abban a vonatkozásban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel tartotta-e személyesen a kapcsolatot, illetve levelet küldött-e részére.,
- A fegyelmi biztos 2021. október 12. napján kelt levelével felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja a benyújtott panaszt és kártalanítási igényt, a kártalanítási ügyben az elsőfokú határozatot.
- 2021. október 12. napján a fegyelmi biztos a bejelentőt is felhívta az ügyvéddel kötött megbízási szerződés és az ügyvédnek küldött levelei csatolására.
- Az eljárás alá vont ügyvéd a kamarához 2021. november 9. napján küldte meg azt a kártalanítási igényt, illetve magát a panaszt, amelyet 2018. május 31. napján írt, és nyújtott be a [...] Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka részére.
- A fegyelmi biztos 2021. november 10. napján hívta fel a [...] Törvényszéket adatközlésre. A fegyelmik biztos a törvényszéktől az elsőfokú határozat megküldését kérte.
- A [...] Törvényszék a kamarához 2021. november 23. napján küldte meg a törvényszék Bv.1775/2018/7. sz. határozatát, amely a bejelentő ügyében az elsőfokú határozat volt. Az elsőfokú határozatból az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd járt el bejelentő érdekében, illetve az is, hogy a bejelentőt nem 2015. január 1. napjától, hanem 2018. április 28. n apján fogadta be a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, így az elsőfokú bíróság a 2018. április 20-tól 2018. május 31. napjáig terjedő időszak vonatkozásában vizsgálta meg az elhelyezési körülményeket.
A rövid időtartam vizsgálatára azért került sor, mert bár az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 31. napján terjesztette elő a panaszt és a kártalanítás iránti igényt a büntetés-végrehajtási intézethez, de azt 2018. szeptember 12. napján pontosította.
- A bejelentő 2021. november 26. napján válaszolt a fegyelmi biztos megkeresésére és levelében előadta, hogy a felhívásnak nem tud eleget tenni, hiszen mint fogvatarottnak nincsenek lehetőségei arra nézve, hogy a fegyelmi biztos felhívásának eleget tegyen.
- A fegyelmi biztos a 2021. november 29. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
- Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. december 3. napján érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy a bejelentő a regisztrált telefonhívásokon kívül több ízben is kereste az ügyvédi irodáját.
- A fegyelmi biztos 2021. november 17. napján készített feljegyzést arról, hogy az [...] Büntetésvégrehajtási Intézet jelezte részére, hogy a választ az adatközlésre történő felhívásra napokon belül elkészítik és megküldik a részére, majd december 6. napján ismételt feljegyzésben a büntetés-végrehajtási intézet nem adott felvilágosítást arra, hogy mikor válaszolnak az adatközlésre történő felhívásra.
- 2021. december 7. napján érkezett a büntetés-végrehajtási intézettől válasz, mely szerint eljárás alá vont ügyvéd három alkalommal küldött bejelentő részére levelet, aki 23 alkalommal küldött ki küldeményt az eljárás alá vont ügyvédnek.
- A fegyelmi biztos ezt követően a 2021. december 8. napján kelt határozatával megszüntette az előzetes vizsgálatot, megállapítva azt, hogy a megbízási viszony az ügyvéd és a bejelentő között 2018. május 14-én jött létére, az eljárás alá vont ügyvéd tartotta a kapcsolatot a bejelentővel és az érdekében eljárt. Mindezek alapján nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani az ügyvéd vétkességét, így vele szemben sem etikai, sem fegyelmi vétség nem volt megállapítható.
- A bejelentőt a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat megszüntetéséről értesítette 2021. december 8. napján.
- Az előzetes vizsgálatot megszüntető határozattal szemben a bejelentő a kamarához 2022. január 3. napján érkezett beadványában tett panaszt és kérte a határozat hatályon kívül helyezését. A panaszban bejelentő előadta, hogy ő 23 alkalommal írt ajánlott borítékban levelet, és nem igaz az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020. augusztus 26. napján kifizette. Sérelmezte a bejelentő továbbá, hogy 2018. április 20. napjára módosította a fogvatartás kezdő időpontját az ügyvéd. Ugyanez nap másik levelet is küldött a bejelentő, mert az előző levél nagyobb terjedelme miatt két küldeményt kellett a büntetés-végrehajtási intézet szabályai szerint küldeni. Ehhez a levélhet csatolta a bejelentő a kimenő hivatalos levelekről született feljegyzést.
- A fegyelmi biztos 2022. január 5. napján terjesztette fel a kifogást az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot és a teljes iratanyagot.
- Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos a 2022. január 18. napján kelt határozatával a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok alapján nem derült ki a pontos elszámolás, és nem került igazolásra, hogy ténylegesen milyen összegből mennyit kapott a bejelentő, és az összhangban van-e az összefoglaló jelentésben foglaltakkal.
- Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos határozata alapján a Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2022. január 28. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a fegyelmi biztos szerint az eljárás alá vont ügyvéd a megbízása keretét túllépte, amikor a kártalanítási kérelem időtartamát ésszerű ok nélkül leszűkítette és ezzel megsértette az ÜESZ 5.10. pontjában foglaltakat, mellyel az Üttv. 107. § (1) pontjában meghatározott 1 rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, illetve a kártalanítási eljárás során hozzá letétbe került összeggel sem számolt el a bejelentővel, mellyel megsértette az ÜESZ 6.10. pontjában foglaltakat, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.
- Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. február 17. napján kelt beadványában észrevételezte, hogy az Üttv. 112. § (2) bekezdése alapján jelen eljárásban nem lett volna indítható fegyelmi eljárás tekintettel arra, hogy mind a megbízás létrejötte, mind a kérelem benyújtása a fegyelmi eljárás megindítását jóval 3 évvel megelőzően történt. Az eljárás alá vont ügyvéd így kérte, hogy a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetésére tegyen indítványt az Üttv. 127. § (1) bekezdése alkalmazásával. Másrészt nyilatkozott az eljárás alá vont ügyvéd a kártalanítási kérelem időszakának leszűkítésére. A beadványa szerint az eljárás adataiból azt lehetett megállapítani, hogy a bejelentő 2018. április 20. napján került bv. intézetbe, amelyet egyébként az elsőfokú kártalanítást megállapító végzés is megerősít.
- Az ügyben a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2022. február 2-án jelölte ki az eljáró tanácsot, amely 2022. március 17. napján 9 órára tűzte ki a fegyelmi tárgyalás időpontját.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló iratok és egyéb bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között 2018. május 14. napján jött létre megbízásos jogviszony. Ezen a napon bízta meg a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy az alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények által előidézett sérelmei miatt nyújtson be panaszt és kártalanítási igényt. A megbízási szerződés pontosan tartalmazza azt, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek kártalanítási összeg megállapítása és részére letétbe történő megküldése esetén mikor hogyan kell elszámolni. Az ügyvédi megbízási szerződés szerint a kártérítés összegnek 25%-a az ügyvédi megbízási díj, amelynek Áfa vonzata is van. A megbízási szerződés tartalmazza továbbá azt, hogy a banki költségek is levonásra kerülnek a kártérítés összegéből.
A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 31. napján írta meg és nyújtotta be a fogvatartás miatti panaszt és kártalanítási igényt az illetékes büntetés-végrehajtási intézethez. A büntetés-végrehajtási intézettől kapott adatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 12. napján úgy pontosította a panaszt és a kártalanítási igényt, hogy nem 2015. január 1. napját jelölte meg a fogvatartás kezdetének, hanem 2018. április 20.-át, mivel a bejelentőt aznap fogadták be a büntetés-végrehajtási intézetbe az előzetes letartóztatásának a végrehajtására. Ezen időszak végét pedig a kapott adatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 31. napjában határozta meg.
A pontosított kérelem alapján az illetékes büntetés-végrehajtási intézet megvizsgálat az elhelyezés körülményeit. Az eljáró törvényszék a 2019. november 18. napján jogerős határozatával a panaszt és a kártalanítás iránti igényt alaposnak találta, és a bejelentő részére 21.600 Ft kártalanítást állapított meg. Mivel hivatalból eljárva az illetékes törvényszék nem küldte meg a jogerős végzést, az Igazságügyi Minisztérium részére, az eljárás alá vont ügyvéd ezt a 2020. 06. 09. napján kelt levelében kérte. Végül 2020. augusztusában utalta át az eljáró ügyvéd letéti számlájára a kártalanítás összegét a Magyar Államkincstár. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés világos és meglévő feltételei, továbbá a bejelentő részére írt levelekben pontosan leírt eljárás szerint a részére járó megbízási díjat, annak Áfa tartalmát, illetve a postára adás költségét levonta a kártalanítási összegből, és postai úton a megmaradt összeget a bejelentő részére 2020. 08. 26. napján elküldte.
Ahogyan az előzményi iratok tartalmazzák, a Debreceni Ügyvédi Kamara a 2018. szeptember 12-ei pontosított kérelem beadásához képest 3 éven túl, 2022. január 28. napján kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást.
Kétséget kizáró bizonyítékként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratokat, amelyekben egyébként semmilyen, a tényállásra vonatkozóan semmilyen ellentmondás nem figyelhető meg, így kétséget kizáró módon objektív adatokra lehetett támaszkodni a tényállás megállapításakor. A Fegyelmi Tanácsnak nem kellett mérlegelni az egymásnak esetlegesen ellentmondó bizonyítékokat.
A bizonyítékok mind egységesen abba az irányba mutattak, hogy a megbízási szerződés 2018. májusában jött létre. Az eljáró ügyvéd 2018. májusában már el is járt a fogvatartott, bejelentő érdekében. Egyértelmű volt, hogy méghozzá a Székesfehérvári Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjának határozata alapján, hogy mikor pontosította az eljáró ügyvéd a panaszt és a kártalanítási igényt. Kétséget kizáróan lehetett megállapítani a bíróság által megállapított kártalanítás összegét is.
Objektív bizonyítékként elfogadta a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a kártalanítási összeg feladásáról készült postai feladóvény másolatát, a megbízójának írt leveleit. Ezen bizonyítékokból kétséget kizáró módon meg lehetett állapítani a kártérítési összegből fennmaradt részt, a postára adás költségét, így egyértelműen vissza lehet számolni, hogy az eljáró ügyvéd a megbízási szerződés alapján őt megillető részt vonta le csupán a kártalanítás összegéből. A kártalanítási összeg jogerőssé válását követően írt levelekben, így különösen a 2020. 02. 26. napján írt levélben az eljárás alá vont ügyvéd részletesen ismertette - ahogyan a megbízási szerződésben is - azt, hogy hogyan fog eljárni a kártalanítási összeg számláján történő jóváírását követően. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd valóban így járt el, a bejelentő további írásbeli értesítése nem volt indokolt.
Szintén kétséget kizáró módon lehet megállapítani, hogy a fegyelmi biztos 2022. január hó 28. napján - az elévülési időn túl - kezdeményezett fegyelmi eljárást az ügyvéddel szemben.
A fegyelmi biztos a már ismertetettek szerint két szándékos fegyelmi vétség miatt kezdeményezett fegyelmi eljárást. Egyrészt álláspontja szerint a fegyelmi biztos megbízása keretét túllépte, amikor a kártalanítási kérelem időtartamát ésszerű ok nélkül leszűkítette, illetve az eljárás alá vont ügyvéd a kártalanítási eljárás során a hozzá letétbe került összeggel nem számolt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson a korábban már ismertetett beadványaiban előadottakat tartotta fenn. Állítása szerint nem követett el fegyelmi vétséget, a kártalanítási összeggel a bejelentő felé pontosan elszámolt, véleménye szerint a kártalanítási eljárásban részére megküldött adatok alapján pontosította kérelmét, de fenntartotta azt az észrevételét is, hogy a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartás miatt, az annak megvalósulást követő 3 éven túl fegyelmi eljárást vele szemben indítani nem lehet. Ebben a vonatkozásban indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését.
Korábban már ismertetettek szerint egyértelműen és kétséget kizáró módon meg lehetett állapítani, hogy a fegyelmi biztos végindítványa nem alapos egyik szándékos fegyelmi vétség vonatkozásában sem. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ugyanis kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az a fegyelmi vétség, melyet esetleg (a fegyelmi vétség megvalósulását elévülés miatt nem vizsgálta a Fegyelmi Tanács) az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás keretének túllépésével követett el, 2018. szeptember 12. napján történt. Ez volt az a nap, amelyen módosította az eljárás alá vont ügyvéd a panaszban az alapjogokat sértő fogvatartás kezdő időpontját.
A Fegyelmi Tanács ebben a vonatkozásban osztotta az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében foglaltakat, mely szerint az Üttv. 112. § (2) bekezdése alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított 3 év eltelt. Az elévülés kezdő napja: c.) pont, az a.) és s b.) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
Mivel a fegyelmi tanács álláspontja szerint, ha és amennyiben a fegyelmi vétség megvalósult is, úgy annak a napja 2018. szeptember 12., így fegyelmi eljárást kezdeményezni az eljárás alá vont ügyvéddel szemben ezen fegyelmi vétség vonatkozásában 2021. szeptember 12. napjáig lehetett volna. Mivel a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat kelte 3 éven túli, ezért a Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárást ebben a vonatkozásban annak érdemi vizsgálat nélkül meg kellett szüntetnie.
Ami a letétbe került összeggel történő elszámolási kötelezettség megszegését illeti, a Fegyelmi Tanács nem osztotta a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglaltakat. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő és az ügyvéd között létrejött megbízási szerződésben pontosan meg van határozva az, hogy mennyi az ügyvéd munkadíja, meg van határozva, hogy a megbízási díjra Áfá-t kell, hogy felszámoljon, és az is szerepel a megbízási szerződésben, hogy az ügyvéd a kártalanítási összeg kezelésével felmerülő költségeket a kártalanítási összegből levonhatja.
Kétséget kizáró módon ez történt, az eljáró ügyvéd pontosan a megbízási díjnak megfelelő összeget vonja le Áfá-val terhelten a kártalanítás összegéből, levonta továbbá az összeg postai úton megküldésének a díját, amely egyébként ismert kellett, hogy legyen a bejelentő előtt is. A fennmaradó összeget pedig a bejelentő megkapta. Ezekre a tényekre tekintettel nem volt a kártalanítási összegnek olyan része, amelyre nézve az eljárás alá vont ügyvéd ne számolt volna el az ügyfele felé. A bejelentőnek azt a megbízási szerződés alapján tudnia kell, hogy a számára megítélt összegből mennyit vonhatott le jogosan az eljárás alá vont ügyvéd.
A két fél közötti jogviszonyban nem szerepelt olyan összeg, amelynek kérdéses volt a sorsa. A megbízási szerződés pontosan szabályozta az elszámolás módját, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd teljes mértékben megfelelt, így fegyelmi vétséget ebben a vonatkozásban sem követett el.
A fentiekre tekintettel mivel a bejelentés alapján nem valósított meg fegyelmi vétséget, illetve a másik fegyelmi vétség vonatkozásában elévülésre figyelemmel a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács megszüntette, és döntött az eljárási költség viseléséről az Üttv. 131. § (3) bekezdésének b) pontja alapján.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
A FESZ 40.6 pontja alapján az egyes ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó kamara viseli.
A jogorvoslati jogra való tájékoztatás az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul.
A határozat 2022. május 5. napján jogerős