A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] ügyvéd ellen hivatalból indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. május 12. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
Határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....], székhely: [....] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 1 rb-t folytatólagosan valósított meg, ezért 300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
[....]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Ellene indult fegyelmi eljárások:
- 2013. 05. 17-én jogerős határozattal P50/2012. sz. alatt a Fegyelmi Tanács 3 rb. fegyelmi vétséget állapított meg, 300.000 Ft pénzbírság és 60.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte. Ügyvéd fellebbezésére a MÜK másodfokú fegyelmi tanácsa a pénzbírság összegét 200.000 Ft-ra leszállította.
- DRFB-22/2019. (P2/2017) alatt a NAV Bűnügyi Igazgatóság bejelentése alapján indulteljárásban a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget állapított meg, ezért 60.000 Ft pénzbírság és 30.000 Ft eljárási költség. megfizetésére kötelezte Jogerős: 2022. 02. 19.
A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2022. február 10. napján kelt P6/2022. számú határozatával - hivatalból rendelte el az előzetes vizsgálatot, mivel az eljárás alá vont ügyvéd egy másik, a DRFB-22/2019 (P2/2017.) sz. fegyelmi eljárásban becsatolta a [....]Törvényszék B... /2021/4. számú, 2021. december 16. napján jogerőre emelkedett ítéletét. Az ítéletben rögzítették, hogy a [....] Járásbíróság a 2020. március 16. napján jogerőre emelkedett Bpk.../2020/2. sz. büntető végzésével az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben 5 rendbeli becsületsértés vétséget követett el. A bűncselekmények elkövetési ideje 2019. október 30. napja. Az ügyvéd az ellene folyó eljárást a Debreceni Ügyvédi Kamarának nem jelentette be.
A vezető fegyelmi biztos határozatát az eljárás alá vont ügyvéd átvette. 2022. február 21. napján a bűncselekmények elkövetését elismerte, és úgy nyilatkozott, hogy a büntető végzésben vele szemben megállapított pénzbüntetést már megfizette. A becsületsértés bejelentésének azért nem tulajdonított jelentőséget, mert az ittas járművezetéssel összefüggésben, azzal egy cselekménysorban követte el. Az ittas járművezetés miatt vele szemben indult kamarai előzetes vizsgálati eljárás, amely megszüntetésre került.
A vezető fegyelmi biztos 2022. február 26. napján hívta fel ismételten az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentésben foglalt ügyben az összes iratot küldje meg a Debreceni Ügyvédi Kamara részére, és tájékoztatta arról, hogy az iratok megküldésének hiánya az ÜESZ 12.3. pontjára figyelemmel önmagában fegyelmi vétséget képez.
A felszólításra az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 24. napján 8 nap határidő hosszabbítást kért a vezető fegyelmi biztostól.
2022. április 1. napján becsatolta a [....] Járási Ügyészség B.../2019/6. sz. vádiratát és a [....] Járásbíróság 2020. 02.18. napján kelt tárgyalás mellőzésével hozott Bpk.../2020/2. számú büntető végzését, amellyel vele szemben 5 rb. becsületsértés vétsége miatt 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki a Járásbíróság. A pénzbüntetés egy napi tétel összegét 2.000 Ft-ban állapította meg, így a pénzbüntetés összesen 400.000 Ft volt.
A vezető fegyelmi biztos a 2022. április 14. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az ügyvéddel szemben 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt, egyrészt a becsületsértés miatti bűncselekmény elkövetése, másrészt a gyanúsítás, illetve a büntető határozat bejelentésének elmulasztása okán.
A vezető fegyelmi biztos tárgyalás mellőzésével történő határozathozatalra tett indítványt.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2022. április 20-án jelölte ki az ügyben eljáró Fegyelmi Tanácsot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tanács elnökének 2022. április 22-én kelt felhívására 2022. május 10én elismerte a becsületsértés elkövetését, de vitatta, hogy azzal veszélyeztette volna az ügyvédi kar tekintélyét és vitatta a bejelentési kötelezettsége elmulasztásának vétségét, ugyanakkor elismerte, hogy a becsületsértési ügyben a kamarához nem tett bejelentést. Kérte az időmúlást, valamint az akkori családi körülményeit enyhítő körülményként figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanács elnöke beszerezte az ügyhöz tartozó, vezető fegyelmi biztos 2020. november 18. napján kelt, a P2/2020. számú, kizárólag az ittas vezetés miatt indult előzetes vizsgálati eljárás teljes iratanyagát.
Dr. [....] ügyvéd ellen folyamatban volt DRFB-22/2019.(P.2/2017) számú fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 20-án csatolta a [....] Törvényszék B..../2021/4. számú, 2021. december 16. napján jogerőre emelkedett felmentő ítéletét, amely a Debreceni Ügyvédi Kamarában 2022. január 3-án letöltésre került.
Határozatában a Törvényszék rögzítette, hogy a [....] Járásbíróság a 2020. március 16. napján jogerőre emelkedett Bpk. .../2020/2. számú büntető végzésével megállapította, hogy dr. [....] ügyvéd a sértettek munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben 5. rb. becsületsértés vétségét követte el. Az elkövetési ideje 2019. október 30. napja. Az ügyvéd az ellene folyó büntetőeljárást a Debreceni Ügyvédi Kamarának nem jelentette be, vádiratot, büntető bírósági határozatot erről nem csatolt. Eljárás alá vont ügyvéd által a vezető fegyelmi biztos felhívására becsatolt Bpk.../2020/2. számú büntető végzés szerint „dr. [....] vádlottal szemben 2019. október 30-a napján 21.25 körüli időben a [....] település [....] utca - [....] utca kereszteződésében L.T.L.K. r.zls. - a tevékenységirányítási központ utasítására baleseti helyszínelés céljából megjelent - és intézkedést kezdeményezett, felszólította a vádlottat okmányainak átadására, azonban a vádlott nem tanúsított együttműködő magatartást. Ekkor rádióforgalmazáson keresztül erősítést kért. Ezt követően érkezett helyszínre Sz.I. r.ftörm., O.L. c.r.tzl., majd Sz.J. r.törm. és K.S. r.örm.
Sz.I. és O.L. felszólították a vádlottat, hogy igazolja magát, aki ennek továbbra is ellenállt, nem vetette magát alá az intézkedésnek, ezért Sz.I. bilincselést hajtott végre rajta. A bilincselést követően ruházatának átvizsgálására került sor, ekkor előkerültek a személyes iratai. A ruházatátvizsgálás során a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a vádlott az alábbi becsületsértő kifejezésekkel illette: Annyira kemények, hogy szopják le magukat, annyira kemények, hogy rohadjanak meg mindannyian, jó, rohadjatok meg a kurva anyátokba oda, és szorítsál te köcsög, szorítsál bazd meg, szorítsd a kurva anyádat, szorítsd” Ekkor Sz.I. közölte vele, hogy becsületsértés miatt feljelentéssel fognak élni vele szemben, ekkor a vádlott Sz.I. felé az alábbi becsületsértő kifejezéseket intézte: „Menjél a kurva anyádba, te rohadék köcsög, jelentsél fel, szopjad le a kurva anyád, hogy becsületsértésért te gyökér.”
Jelen fegyelmi ügy előzményeként 2020. március 17-én a [....] Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője tájékoztatta az ügyvédi kamarát, hogy dr. [....] ügyvédet 2020. március 12-én a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdése szerint minősülő közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Ezt az ügyvéd nem jelentette be, illetve arról sem tájékoztatta sem az ügyvédi kamarát, sem az ellene 2020. április 8-án előzetes vizsgálatot kezdeményező vezető fegyelmi biztost, hogy vele szemben egy további (jelen ügybeli) gyanúsítás is folyamatban van egyéb nyomozó hatóság előtt - A vezető fegyelmi biztos az ittas vezetés miatt indított előzetes vizsgálati eljárást - arra tekintettel, hogy a 2019. október 30-i eseményt követően 2020. október 12-i megkeresésére a nyomozó hatóság nem reagált, illetve 2020. novemberében - az ügyvéd nyilatkozata szerint - még nem történt vádemelés, 2020. november 18-án kelt határozatával megszüntette. A határozat indoklása szerint „az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásnak az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan kell veszélyeztetnie. Mivel az ügyben vádemelésre még nem került sor, az bizonyítottsága esetén sem került nyilvánosságra, így az ügyvédi kar tekintélyét nem veszélyeztette.”
A [....] Járásbíróság a becsületsértés miatti Bpk. .../2020/2 számú büntetővégzésében dr. [....] öt rendbeli becsületsértés vétsége miatt 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés egy napi tételének összege 2000 Ft. A bíróság kiszabott összesen 400 000 Ft pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett a vádlott részére.
Eljárás alá vont ügyvéd a becsületsértés bűncselekmény elkövetését beismerte, álláspontja szerit ez azonban nem veszélyezteti az ügyvédi kar tekintélyét.
Előadta, hogy 2019. október 30. napján ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt eljárás indult ellene, „mint azt az ezzel kapcsolatban csatolt vádirat is tartalmazza.” A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az ittas járművezetéssel kapcsolatos ügyvédi bejelentés, gyanúsítási jkv. vádirat, valamint bírósági határozat sem az ügyészségtől, sem az eljárás alá vont ügyvédtől nem érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához sem 2020-ban, sem 2022-ben, annak ellenére, hogy a fegyelmi biztos az üggyel kapcsolatos valamennyi irat csatolására hívta el eljárás alá vont ügyvédet. Az ittas járművezetés vétsége bűncselekménnyel összefüggésben öt rendbeli becsületsértést követett el, tekintettel arra, hogy az ellene intézkedő öt rendőrt megsértette. Hangsúlyozta, hogy a rendőri intézkedés megkezdésekor éppen telefonált, amikor megkérte őket, hogy várjanak 1 percet és aztán átadja az iratait. Erre a mondatra azonnal kivették a kezéből a telefont és a földre teperték, hátára térdepeltek és megbilincselték. Ezt követően a rendőri gépjármű motorház tetejére fektették és feszegették a karját. Ekkor sértette meg az intézkedő rendőröket. Kijelentette, hogy ezen becsületsértést az ittas járművezetéssel összefüggésben egy cselekvés sorban követte el. Az ittas járművezetéssel kapcsolatban korábban ellene az Ügyvédi Kamaránál eljárás indult. A becsületsértést az előállításakor elismerte, pénzbüntetést szabtak ki rá, amelyre minden kérelem nélkül részletfizetést is engedélyeztek. A fentiekre tekintettel a becsületsértésnek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, tekintettel arra is, hogy folyamatban volt az ittas járművezetés nyomozása és a kamarai eljárás.
Előadta továbbá, hogy 2019. szeptember 30-tól a Covid 19 járvány miatti 2020 évi karantén feloldásáig nem dolgozott, halaszthatatlan ügyeit más ügyvéd kollégához irányította. Ennek oka pedig az volt, hogy az édesapja 2019. szeptember 30-án elhunyt, amelyet 2019 decemberében és 2020 januárjában további három közeli hozzátartozója halálesete következett be, amelynek az összes ügyintézése rá és a testvérére maradt. Ezt követően kezdődött 2020 márciusában a Covid karanténra tekintettel saját elhatározásából szüneteltette az ügyvédi tevékenységét.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének szüneteltetése a Debreceni Ügyvédi Kamara előtt nem ismert.
A Fegyelmi Tanács által megállapított fenti tényállást a bíróság jogerős határozata alapozza meg, az a Fegyelmi Tanácsot köti.
Az iratok egyértelműen bizonyítják, hogy a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a becsületsértés miatti büntetőeljárás megindításáról kizárólag a más ügyben hozott büntetőbírósági ítéletből értesült, így az ügyvéd bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati és a fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősségére vonatkozó nyilatkozatában felelősségét a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem ismerte el, bár azt nem vitatta, hogy a becsületsértés miatti büntetőeljárás megindításáról, a hozott határozatról az ügyvédi kamarát nem tájékoztatta. A bűncselekmény elkövetését a vádirati és a bírósági tényállás szerint elismerte ugyan, de arra hivatkozott, hogy ezzel nem sértette az ügyvédi kar tekintélyét.
A becsületsértő kifejezéseket szó szerint a bírósági határozat tartalmazza:
„A ruházatátvizsgálás során a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a vádlott az alábbi becsületsértő kifejezésekkel illette: Annyira kemények, hogy szopják le magukat, annyira kemények, hogy rohadjanak meg mindannyian, jó, rohadjatok meg a kurva anyátokba oda, és szorítsál te köcsög, szorítsál bazd meg, szorítsd a kurva anyádat, szorítsd” Ekkor Sz.I. közölte vele, hogy becsületsértés miatt feljelentéssel fognak élni vele szemben, ekkor a vádlott Szabó István felé az alábbi becsületsértő kifejezéseket intézte: „Menjél a kurva anyádba, te rohadék köcsög, jelentsél fel, szopjad le a kurva anyád, hogy becsületsértésért te gyökér.”
A becsületsértésekkel megvalósított fegyelmi vétség vonatkozásában a történeti tényállás, és azok minősítése adott, a Fegyelmi Tanács részére ítélt dolog, hiszen azokat a [....] Járásbíróság állapította meg a már megjelölt számú, jogerőre emelkedett büntető végzésében.
Objektív tény az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentette sem a gyanúsításának tényét, sem a büntetőeljárás jogerős befejezését, hiszen ilyen bejelentés nem érkezett a kamarához, és az eljárás alá vont ügyvéd maga is elismerte, hogy a becsületsértés miatti büntetőügyben nem tett bejelentést.
Bizonyítékként értékelte a Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos P25/2020. számú, már ismertetett határozatát is.
A Fegyelmi Tanács bizonyítékként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekmények elkövetését tartalmazó nyilatkozatát.
Ugyanakkor megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az ittas járművezetés miatt indult P25/2000. számú előzetes vizsgálati eljárásban sem jelentette be az ügyvéd a gyanúsítást, ezt a rendőrség közölte a kamarával. Utóbb sem csatolt erről sem gyanúsítási jegyzőkönyvet, vádiratot, sem ítéletet, a beadványában megjelöltekkel ellentétben.
A vezető fegyelmi biztos a jogerős bírósági végzésre tekintettel az 5 rb. becsületsértés bűncselekménye miatt 1 rb. szándékos, a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt további 1 rb szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének a megállapítását.
Indoklása szerint a [....] Járásbíróság Bpk. ../2020/2. számú büntetővégzésében dr. [....] ügyvéd öt rendbeli becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki. Az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét beismerte. A végzés tényállása szerint dr. [....] ügyvédhez méltatlan módon viselkedett. Az általa használt trágár kifejezések akkor sem magyarázhatóak meg, ha a vele szemben eljáró rendőrök erősen túlzott, indokolatlan és megalázó módon léptek fel.
Súlyosító körülményként kérte figyelembe venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben P2/2017. számon korábban fegyelmi eljárás indult, amely a jelen fegyelmi eljárás cselekményeinek elkövetésekor DRFB-22/2019. számon felfüggesztésre került - ebben az akkori fegyelmi főmegbízott az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 14/3 pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását tekintettel arra, hogy dr. [....] ügyvéd akkor sem jelentette be, hogy büntető eljárás indult ellene. Mivel ugyanezt a fegyelmi vétséget korábban is elkövette - tisztában volt az Etikai Szabályzat rendelkezéseivel.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával 1.rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, tekintettel arra, hogy az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette-
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a jogerős bíróság határozatban foglaltak szerint kötve van. A [....] Járásbíróság jogerős büntetővégzésében az ügyvéddel szemben 5 rb. becsületsértés vétsége miatt (Btk. 227. § (1) bekezdése a) pontja alapján) 400.000 Ft pénzbírságot szabott ki.
Az Üttv. 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogyha az eljárás alá vont ügyvéd kijelentésével 5 másik, munkáját végző BM dolgozó (rendőr) becsületét durván megsérti, az megvalósítja-e az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos megsértését. A bíróság által megállapított tény, hogy mások becsületének csorbítására alkalmas kifejezés többször is elhangzott, amely nyilvánvalóan szükségtelenül bántó vagy gyalázkodó volt, így egyértelműen megvalósult az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos megsértése. A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy semmilyen körülmény nem indokolta a fent rögzített becsületsértő mondatok elhangzását. Az eljárás alá vont ügyvéd, ha vele szemben jogellenesen jártak el, megfelelő fórumon és hangnemben a panaszát orvosolhatta volna. Ilyen kifejezések használata 5 rendőrrel szemben senki számára nem megengedhető.
Az eljárás alá vont ügyvédnek még a számára okozott sérelmek elviselése mellett is hivatalos eljárásban kellett volna kifogásolnia a bánásmódot, ha azzal nem értett egyet.
Fentiekkel eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat, amikor az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, ezzel1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az előző fegyelmi eljárás során már felhívták az ügyvéd figyelmét, hogy az ellene indult büntetőeljárást köteles bejelenteni. Az ellene lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásban az ittas vezetés miatt is csak a nyomozó hatóság közölte a gyanúsítás tényét, az eljárás alá vont ügyvéd ezt akkor sem jelentette és nem csatolt be gyanúsítási jegyzőkönyvet sem.
A becsületsértési büntetőügyről a vezető fegyelmi biztos más büntetőbírósági ítéletből szerzett tudomást. Az ügyvéd nem jelentette be a gyanúsítást és nem csatolt sem vádiratot, sem bírósági határozatot.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat - Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól (ÜESZ) 12.4. pontja előírja, hogy Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg, b) magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás során a bíróság a bűnösségét jogerősen megállapította.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vele szemben becsületsértés miatt megindult és azóta már jogerősen befejezett büntetőeljárást az Ügyvédi Kamarához nem jelentette be, vádiratot, bírósági határozatot nem csatolt, ezzel egyrendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása a következetes fegyelmi eljárási gyakorlat szerint szándékosan valósítható meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az elkövetett mulasztással arányosan, a kiszabható összeg alsó harmadában állapította meg.
Súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2013-ban jogerőre emelkedett határozattal fegyelmi büntetésként 200.000 Ft pénzbírság került kiszabásra, a jelen cselekménye elkövetésekor pedig más 2/2019. számú fegyelmi eljárás volt folyamatban ellene, amelynek során szintén nem jelentette be az ellene indított büntetőeljárást. A 2022. február 19. napján jogerőre emelkedett fegyelmi határozatban - bár a büntetőeljárásban felmentették, - mulasztása miatt 60.000 Ft pénzbírság kiszabására került sor.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvéd két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, valamint, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában nehéz élethelyzetben volt.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése alapján egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A (2) bekezdés szerint a tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 16-án jogerős és 2022. július 18-án végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB-5/2022. (P6/2022)