A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Dr. ......................... – fegyelmi ügyében a 2022. október 28. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:
F.5/2022. Határozat
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ...................... irodája címe: ......................... ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 8. rb. szándékos, fegyelmi vétséget követett el, ezért nevezettet
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács továbbá kötelezi a panaszlott ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000,- Ft azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarának átutalással megfizetni.
E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Panaszos, ............................ sz. alatti lakos bejelentése szerint korábban megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek az alábbi ügyekben a feltüntetett megbízási díjakat fizette ki:
1./ ............................ Rendőrkapitányság 19070/......./....... bü.
teljes nyomozati szakra: 600 000 Ft
2./ ......................Járásbíróság B. 1252/....... (befejezett ügy)
600 000 Ft
3./ ........................... Rendőrkapitányság 13020/............./............. bü.
teljes nyomozati szakra: 950 000 Ft
4./ ........................... Rendőrkapitányság, majd ...................... Járásbíróság 4. Bpk. 1319/........
250 000 Ft
5./ BRFK ...... kerületi Rendőrkapitányság 01110/......../............. bü.
teljes nyomozati szakra: 5 000 000 Ft a ................... Kft. képviseletében
6./ ................................. Rendőrkapitányság 19010/........./.............. bü.
teljes nyomozati szakra: 700 000 Ft
7./ ............................ Rendőrkapitányság 19010/....../........... bü.
egyszeri megjelenésre:50 000 Ft.
A bejelentő a 2./ számú ügy kivételével 20....... november .......... napján valamennyi megbízást megszüntette, onnantól kezdve az ügyvéd nyomozási cselekményeken nem vett részt, de a bejelentő felszólítása ellenére a teljes nyomozati szakra átvett munkadíjakból semmit nem térített vissza, vele nem számolt el.
A bejelentő kifogásolta továbbá, hogy az ügyvéd, többszöri felszólítása ellenére csak 2 db számlát küldött meg részére, amelyek nem felelnek meg a valóságnak – ................ sz. számla: 500 000 Ft .......................... Kft. nevére kiállítva 20.... február ...... napján), továbbá nem voltak beazonosíthatóak, hogy melyik ügyre vonatkoznak (..................... sz. számla: 1 650 000 Ft – bejelentő nevére kiállítva 20.... február ....... napján). Ez utóbbi számla összege jóval kevesebb annál, mint amelyet a bejelentő az ügyvédnek összeségében, mint természetes személy kifizetett.
Az ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felszólítására a megbízási szerződés és elszámolás kivételével csatolta az iratokat és észrevételt is tett, amelyben szerint:
Ad 1./ A bejelentő vonatkozásában a nyomozó hatóság már nem kívánt nyomozási cselekményeket foganatosítani, ezért lényegében a megbízási díjjal ellentételezett megbízás teljesült, elszámolásra tehát nem volt szükség.
A bejelentő 600 000 Ft helyett 250 000 Ft-ot fizetett ki számára.
Ad 2./ A bejelentő nem 600 000 Ft, hanem csak 450 000 Ft-ot fizetett ki számára.
Ad 3./ A bejelentő vonatkozásában a nyomozó hatóság már nem kívánt nyomozási cselekményeket foganatosítani, ezért lényegében a megbízási díjjal ellentételezett megbízás teljesült, elszámolásra itt sem nem volt szükség.
Az ügyfél 950 000 Ft helyett 200 000 Ft-ot fizetett ki számára.
Ad 4./ A bejelentő nem 250 000 Ft, hanem csak 100 000 Ft-ot fizetett ki számára.
Ad 5./ A ................................. Kft. képviseletében a bejelentő 5 000 000 Ft helyett csak 500 000 Ft-ot fizetett ki számára. Ezen ügyhöz a későbbiek során még négy másik ügy kapcsolódott, amelyek a bejelentőt, mint természetes személyt érintették. A bejelentő ez utóbbi ügyekben kifizetett még számára 700 000 Ft megbízási díjat.
Az alapügyhöz (.............................. Kft.) a négy ügyből két ügyet egyesítettek, amely a megbízás megszűnésekor még folyamatban volt. (Ebből következik, hogy legalább 2 ügy az egyesítés előtt önálló ügyszámmal bírt, azaz külön megbízás tárgyát kellett, hogy képezze.)
Ad 6./ A büntetőügy jogerősen befejeződött. A bejelentő 700 000 Ft helyett 50 000 Ftot fizetett ki számára. Elszámolásra nem volt szükség.
Ad 7./ A bejelentő ténylegesen 50 000 Ft-ot fizetett ki számára. Mivel egyszeri alkalomra szólt a megbízás, elszámolásra nem volt szükség.
Összesen tehát a bejelentő, mint természetes személy 1 800 000 Ft-ot fizetett ki, míg a .............................. Kft. 500 000 Ft-ot.
Az ügyvéd a bejelentő által már mellékelt 2 db számlán kívül csatolt további 2 db számlát a bejelentő nevére kiállítva (20.... 07. ... – 50 000 Ft, 20... 06. ... – 100 000 Ft). A számlák összege megegyezik az ügyvéd által elismerten átvett összeggel.
A korábban be nem fejezett eljárásokban adott megbízások bizalomvesztés okán 20... november ... napján szűntek meg, amikor is a bejelentővel szóban elszámolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy szóbeli megbízások alapján járt el az ügyekben, és egyik ügyben sem készített írásbeli megbízási szerződést.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 30. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyvédi megbízási jogviszonyban a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. Erre tekintettel az eljáró tanács nem vizsgálta az ügyvéd által kikötött munkadíj mértékét.
A felek közötti elszámolási vita pedig kívül esik a fegyelmi eljáráson, annak eldöntésére a fegyelmi tanácsnak hatásköre nincs. Az ebből eredő vita eldöntésére a bíróság illetékes. Az eljáró tanács egyébként a bejelentőt személyes meghallgatása során e körülményről tájékoztatta.
A tényállás megállapítása során az ügyvéd beismerése alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy egyik megbízás esetében sem készült megbízási szerződés.
Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 8. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása során az eljáró tanács súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként vette figyelembe az ügyvéd beismerését.
Fentiek alapján az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az eljáró fegyelmi tanács a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 40.2. a) pontja alapján, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft. átalányköltség megfizetésére.
A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.
A határozat 2022. december 12. napján jogerős.