Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB-7/2023. (Szol.28/2021) határozata

perbeli megbízás teljesítésének - megbízás írásba foglalása, ügyféllel kapcsolattartás, számlaadási kötelezettség - és elszámolási kötelezettség elmulasztásáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) [....] eljárás alá vont ügyvéd ellen M.H.M. bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2022. május hó 30. napján megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [....] (KASZ: , [....] székhely: [....] sz.) eljárás alá vont ügyvéd vétkes 4 rb. (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, amelyből 1 (egy) rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért 500.000 Ft, (azaz ötszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség, és 9464 Ft tételes költség megfizetésére kötelezi.

[....]

Indoklás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

I.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagsággal kapcsolatos adatai:

[....]

Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

[....]

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított és a jelen eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások:

1.) VI.F.38/2014. alatt 100.000 Ft pénzbírság,

2.) DRFB 40/2019. számú fegyelmi eljárásban 300.000 Ft pénzbírság kiszabására került sor a keresetlevél beadásának, - és perbeli képviseletre szóló megbízás teljesítésének-, az ügyfél tájékoztatásának -, valamint irat csatolásának elmulasztása miatt. Jogerős 2019. október 9.

3.) A DRFB-4/2021. (JNSZ27/2020.) és FF 036/2021.szám alatti fegyelmi eljárásban 150.000 Ft pénzbírság, továbbá kamarai közügyek gyakorlásától való 3 évre eltiltás kiszabására került sor. perbeli képviseletre szóló megbízás teljesítésének-, kapcsolattartás hiánya, az ügyfél tájékoztatásának-, valamint irat csatolásának elmulasztása miatt. Jogerős 2021. október 7.

II.
A fegyelmi eljárás adatai

2021. szeptember hó 20. napján érkezett a Heves Megyei Ügyvédi Kamarához M.H.M. bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait kifogásolta, majd 2022. szeptember 22. napján érkezett a területi kamarához a bejelentő kiegészítése, csatolva a panasza alapjául szolgáló dokumentumokat. Ezekben előadta, hogy megbízta az eljárás alá vont ügyvédet egy végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti per megindításával és a perben felpereskénti képviselete ellátásával. A per utolsó tárgyalásán az alperessel, mint végrendeleti örökössel született egy megállapodás, miszerint az alperes elismeri a bejelentő, mint felperes kötelesrész iránti igényét, erre tekintettel a felek kérték a peres eljárás szünetelését. A szünetelés alatt megállapodás nem jött létre, a peres eljárás folytatását egyik fél sem kérte, így az jogerősen megszűnt. A bejelentő előadása szerint az ügyvéd az eljárás szünetelése alatt elérhetetlen volt számára, sem emailes, sem pedig telefonos megkereséseire nem válaszolt.

A bejelentő eljárás alá vont ügyvéd ellen a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indult per kapcsán a megbízás nem teljesítése, az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett hanyag ügyvédi tevékenység tanúsítása, az elérhetetlensége, és az ez alapján bejelentőt ért kár okán az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolva kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását. A bejelentő az ügyvéd mulasztása miatti kárát az érintett ingatan rá eső perbeli forgalmi értéke alapján 2.333.000 Ft-ban jelölte meg.

2021. szeptember 24-én a bejelentést a Heves Megyei Ügyvédi Kamara elnöke más kamara kijelölése céljából felterjesztette a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez arra hivatkozással, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Heves Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja.

2021. október 4. napján a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az 1/.. /2021., V/.. /2021. számú határozatával kijelölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát, aki 2021. október 7. napján előzetes vizsgálatot rendelt el, az eljárás alá vont ügyvédet 8 napon belüli iratcsatolásra és nyilatkozattételre hívta fel, kijelölte az eljáró fegyelmi biztost, erről a kamara elnöke értesítette a bejelentőt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2021. október 11-én letöltötte, majd 2021. október 26-án emailen határidő hosszabbítást kért 2021.november 3-ig külföldi tartózkodása miatt.

2021. november hó 19. napján az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentővel felvette a kapcsolatot, aki a megbízását tőle nem vonta vissza, az ügy megoldására még van lehetőség. Hivatkozott arra, hogy a bejelentő írásban vissza fogja vonni a panaszát. Jelezte továbbá, hogy az ügyben releváns iratokat, valamint az igazoló jelentését postai úton küldi meg. A részletes nyilatkozatát 2021. november 26. napján tette, iratot nem csatolt.

2021. december 21. napján a fegyelmi biztos további 3 hónappal meghosszabbította az előzetes vizsgálat határidejét, egyúttal ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolásra, 5 iratot tételesen is kérve.

2022. január 10-én az eljárás alá vont ügyvéd iratokat csatolt.

2022. január 18. napján a fegyelmi biztos személyes meghallgatásra hívta a bejelentőt 2022. február hó 2. napjára a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara hivatalos helyiségébe, amelyről jegyzőkönyv készült.

2022. február hó 2. napján a fegyelmi biztos megküldte az eljárás alá vont ügyvéd részére a bejelentő meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, egyúttal felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 8 napon belül tegyen azokra észrevételt. Az ügyvéd ennek nem tett eleget.

2022. április 4. napján a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott, mivel álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy [....] ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1; 2.4; 5.12; 6.1.; valamint 6.10 pontját, és ezzel 3 rb. fegyelmi vétséget valósított meg.

Az ügyvéd a határozatot 2022. április 5. napján átvette.

A fegyelmi biztos a határozatot megküldte a Heves megyei Ügyvédi Kamara elnökének és a bejelentőnek is.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2022.április 21-én másik fegyelmi bizottság kijelölését kérte.

2022. április hó 26. napján a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke a F/ .../2022/Kij. számú határozatában a fegyelmi eljárás lefolytatására a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki.

A Fegyelmi Tanács elnöke a bejelentő részére 2022. május 19-én írásbeli felhívást adott ki, aki azt megválaszolta.

2022. május hó 30. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd megjelent, nyilatkozott.

A lefolytatott bizonyítás eljárás eredményeként a tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványában 4 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt javasolta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását, amelyből 1 rb-t folytatólagosan valósított meg: (a megbízás mai napig nem teljesítése, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, kapcsolattartás elmulasztása), 1 rb. szándékos fegyelmi vétség: a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása, 1 rb. szándékos fegyelmi vétség az elszámolási kötelezettség elmulasztása, 1 rb. szándékos fegyelmi vétség a számlaadási kötelezettség elmulasztása.

III.
Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, a bejelentő írásbeli nyilatkozata, személyes meghallgatása és az általa csatolt - az eljárás alá vont ügyvédnek megküldött - e-mailek, az eljárás alá vont írásbeli és szóbeli nyilatkozata, továbbá az általa csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet 2019-ben - az iratokból pontosan meg nem állapítható időpontban - megbízta egy végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti per megindításával, a perben felpereskénti képviseletének ellátásával. A [....] Járásbíróság előtt 1.P. /2019. szám alatt folyamatban volt perben az utolsó tárgyaláson a bejelentő, mint felperes és a tárgyaláson szintén jelen lévő eljárás alá vont ügyvéd, mint felperesi jogi képviselő a végrendeleti örökössel, mint alperessel megállapodott abban, hogy az alperes a felperes kötelesrész iránti igényét elismeri, azonban az alperes kérte, hogy a hagyaték tárgyával kapcsolatos, nála felmerült költségekkel a felek számoljanak el. A peres felek az egyezség megkötése érdekében közösen kérték a bíróságtól a per szünetelését. Az eljáró bíróság végzésével megállapította, hogy az eljárás 2020. január hó 29. napjától 2020. május hó 29. napjáig szünetel.

A bejelentő - nyilatkozata szerint - a peres eljárás során összesen 450.000 Ft-ot - részben átutalással, részben készpénzben - kifizetett az eljárás alá vont ügyvédnek, amely összegbe beletartozott az illeték, a költségek és az ügyvédi díj is. A bejelentő a kifizetett összegekről számlát, bizonylatot nem kapott, nem derült ki számára az sem, hogy ebből mennyi az illeték, a munkadíj, és a költségre kifizetett összeg.

A bejelentő elismerte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette az alperes és a bejelentő közötti megállapodás tervezetét, amelyet az alperesnek és neki is megküldött, azonban ezen túlmenően mást az ügyben - állítása szerint - nem tett. A bejelentő az eljárás szünetelése alatt több alkalommal és több módon (pl. sms-ben, e-mailen és telefonon, levélben is) megpróbálta elérni az eljárás alá vont ügyvédet, sikertelenül. Az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy a per szünetelésének végső határideje közeledett, semmilyen ügyvédi tevékenységet az ügyben nem végzett, a kapcsolatot a bejelentővel semmilyen módon nem vette fel. Utóbb kiderült, hogy az eljárás alá vont ügyvéd e-mail címe hivatalból, a szolgáltató változása miatt megváltozott, azonban az ügyvéd e tényről és az új e-mail címéről sem tájékoztatta a bejelentőt.

Ezt követően a bejelentő a bíróságon személyesen tekintett be a peres iratokba, amikor azzal szembesült, hogy a per a szünetelés időtartama eltelte miatt megszűnt, annak ellenére, hogy az alperes vele nem számolt el, a kötelesrész iránti igénye megállapítására és kifizetésére, valamint a kötelesrésze értékének megfelelő tulajdoni illetősége a kötelesrésszel érintett és a megállapodás tárgyát képező ingatlanra nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre. Arról is tudomást szerzett továbbá, hogy az alperes időközben az ingalant értékesítette. Erre tekintettel őt kár érte a szerinte így feleslegesen kifizetett ügyvédi díjak, illeték és a kötelesrésze ellenértéke összegében.

A bejelentő előadása szerint az eljárás alá vont ügyvédet már a jelen fegyelmi eljárással érintett üggyel való megbízását megelőzően ismerte, bizalma megvolt benne, és a megbízás kezdetén is teljesen korrekt, jó kapcsolat volt közöttük. Elismerte, hogy a peres eljárás szünetelése alatt az eljárás alá vont ügyvéd a munkát folytatta ugyan, a megállapodás tervezetet elkészítette, amelyet meg is küldött minden érintett félnek, azonban ezt követően „eltűnt”, elérhetetlenné vált anélkül, hogy az ügyet befejezte volna, vagy a megbízást felmondta volna. Figyelemmel arra, hogy a peres eljárás szünetelése eredménytelenül telt el, a folytatást pedig egyik fél sem kérte, így mindamellett, hogy a peres eljárás megszűnt, az eljárás alá vont ügyvéd hanyag eljárása folytán az alperes, mint végrendeleti örökös a perrel érintett ingatlant eladta. Az ingatlan értékesítése így a korábban alperes által már elismert követelése kielégítési alapját elvonta, azaz a bejelentőt ezzel kár érte, amely az eljárás alá vont ügyvédnek felróható azzal, hogy egyrészt őt a szünetelés alatt - bár a bejelentő őt többször kereste, nem tájékoztatta az ügy állásáról, illetve - látva azt, hogy az általa készített megállapodást a peres felek határidőben már nem fogják aláírni - a szünetelés alatti határidőben a per folytatását sem kérte.

A bejelentő semmilyen tájékoztatást nem kapott az eljárás alá vont ügyvéd részéről a peres eljárásban született megszüntető végzésről.

Az ügyvédet telefonon sem lehetett elérni, ezért 2021. szeptember 20. napján panaszt nyújtott be a Heves Megyei Ügyvédi Kamaránál az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

IV.
Bizonyítékok

A Fegyelmi Tanács által megállapított fenti tényállást bizonyítják a bejelentő beadványa és nyilatkozatai, általa és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt okirati bizonyítékok, illetve a fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. november hó 26. napján kelt és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara által szintén e napon iktatott igazoló jelentésében részletesen előadta a megbízás és a perrel kapcsolatos körülményeket. Kifejtette, hogy az egyezség reményében kérte az eljárás szünetelését, amelyről tájékoztatta is a bejelentőt. Ezt követően elkészítette a megállapodás tervezetét, amelyet K.A.né alperesnek 2020. február 6-i keltezéssel, 2020 február 10-én postán küldött el. Csatolta a postai feladóvevényt.

Eljárás alá vont ügyvéd kifejtette, hogy többszöri levélváltást követően kiegészítette a felek közötti hagyatéki terhekre vonatkozó elszámolás összegével a megállapodás tervezetét, amelyet aláírásra szintén megküldött a felperesnek, azonban az részére nem érkezett vissza, csatolt egy 2020. március 19-én -állítása szerint - e-mailen továbbított levelet, amelynek mellékleteként a kiegészített megállapodás tervezetet is eljuttatta az alperes K.A.né részére.

Az e-mail elküldését az ügyvéd bizonyítani azonban nem tudta.

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson elismerte fegyelmi felelősségét. Az iratokkal bizonyíthatóan, és a bejelentő által sem vitatottan a per szünetelése alatt elkészítette a felek közötti megállapodás tervezetét, azt az alperesnek 2020. február 10-én postára adta, a bejelentőnek e-mailen megküldte. Az alperes 2020. február 17-i levelében a költségek felvezetését is kérte tőle, ez a levél azonban nem kereste jelzéssel az ügyvédtől visszaérkezett. A bejelentő 2020. március 13-án ügyvédhez írt e-mailből értesült arról, hogy az alperes feladta az ügyvédnek a kért igazolásokat, amit a posta - mivel azt nem keresték - visszaküldte. Csatolta az erről szóló fénymásolatot is.

Eljárás alá vont ügyvéd annak igazolására, hogy ezt követően elkészítette és a feleknek megküldte a költségek elszámolásával kiegészített megállapodás tervezetet csatolt 1 egy alpereshez írt levélmásolatot 2020. március 19-i keltezéssel, valamint egy módosított szövegű megállapodás tervezetet, azonban azt, hogy ezt bármilyen módon elküldte a feleknek, semmivel nem tudta igazolni.

Bejelentő: 2021. szeptember hó 20. napján érkezett a Heves Megyei Ügyvédi Kamarához M.H.M. bejelentő beadványa, majd 2021. szeptember hó 22. napján annak kiegészítése, csatolt dokumentumokkal együtt, amely alapján az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait kifogásolta, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd „eltűnt”, nem vette fel a telefont, többszöri megkeresésére sem reagált, és hogy neki sikerült kiderítenie, hogy a peres eljárás időközben megállapodás nélkül megszűnt, a tulajdoni jogát pedig nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejelentő panaszában utalt arra, hogy közel félmillió forintot - részben átutalással, részben készpénzben - fizetett meg az eljárás alá vont ügyvédnek, amely nyilatkozatát a 2022. február hó 2. napján tartott meghallgatásán 450.000 Ft összegre pontosított. Ezen összegbe elmondása szerint beletartozott az illeték, költségek és az ügyvédi díj is. Állítása szerint a kifizetett összegekről számlát, bizonylatot sosem kapott.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti összeget a tárgyaláson vitatta. 150.000 Ft illeték utalását, 50.000 Ft munkadíj, valamint 4x20.000 Ft utazási költségtérítés átvételét ismerte el. A számlák, illetve nyugták kiállításának hiányát nem vitatta.

Elismerte, hogy a költségfeljegyzési jogot kapott bejelentő nevében a perben illetéket nem fizetett, a bíróság által utólag megállapított 12.000 Ft illetéket közvetlenül a bejelentővel fizetteti meg a NAV. Nyilatkozott, hogy napokon belül a 150.000 Ft-ot a bejelentő bankszámla számára visszautalja.

A bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd is személyes meghallgatásukon nyilatkoztak arról, hogy a perrel kapcsolatban írásbeli megbízási szerződés nem készült.

A bejelentő az ügyvédet a per megszűnése előtti és azt követő időben semmilyen módon nem tudta elérni, az ügyvéd őt nem kereste, a megállapodás a felek részéről nem került aláírásra, a bíróság megállapította az eljárás megszűnését, a hagyaték átadó végzés pedig teljes hatályúvá vált. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január hó 7. napján előterjesztett beadványában azon tényt, hogy a per folytatását nem kérte, nem vitatta, annak okait azonban nem ismertette. Arra mindössze annyiban utalt, hogy „sajnálatos módon erre nem került sor”. Elismerte továbbá, hogy az egyezség alapjául szolgáló, felperest illető tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásba nem került átvezetésre, azonban megjegyezte, hogy ettől függetlenül a bejelentő ezen igénye még érvényesíthető, ennek érdekében azonban a mai napig semmit nem tett.

Felelősségét a fegyelmi tárgyaláson e tekintetben is elismerte.

A [....] Járásbíróság 2020. június 3-án kelt, 2020. június 24-én jogerős 1.P. /2019/22. számú végzésében megállapította, hogy a [....] ügyvéd által képviselt M.H.M. felperesnek K.A.né alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatban volt per 2020. május 29. napján megszűnt. Erre tekintettel a bejelentőt, mint felperest - külön felhívásra - 12.000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A bejelentő becsatolta a per alperesének eljárás alá vont ügyvéd részére 2020. február 17-én küldött, az ingatlant terhelő költségek tételes elszámolását tartalmazó levelét, amelyben azt is közölte, hogy a megállapodás tervezete számára megfelelő.

Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy a per szünetelése alatt több alkalommal is megküldte a megállapodások tervezetét a feleknek, továbbá hivatkozott arra is, hogy e-mailben tartotta a kapcsolatot a bejelentővel, amelyet azonban az időközbeni e-mailes szolgáltatóváltása miatt bizonyítani nem tud.

Bejelentő 2022. február hó 2. napján történő meghallgatásáról készült jegyzőkönyv szerint:

„Írásbeli tényvázlat, megbízási szerződés egyáltalán nem készült.”

„Tudomásom volt arról is, hogy K.A.né végrendeleti örökös elfogadta az ügyvéd úr által szerkesztett megállapodás tervezetet, azonban sajnos az ügyvéd úr ebben az időszakban számomra már nem volt elérhető, az e-mailjeimre sem válaszolt és a telefont sem vette fel nekem.”

„Miután a panaszt megtettem a kamaránál keresett az ügyvéd úr, vállalta, hogy megoldja a problémát, írt is talán egy levelet K.A.-nak, amelyet nekem is megküldött e-mailen, de erre sem történt semmi. És azóta ügyvéd úr nem is keresett.”

A kárát a valós forgalmi érték 1/3-ában jelölte meg, mivel úgy tudja, 6 vagy 7.000.000 Ft-ért kelt el az ingatlan. Megerősítette, hogy 450.000 Ft-ot fizetett ki az ügyvédnek.

A bejelentő meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi biztos megküldte az ügyvédnek, aki sem az előírt 8 nap alatt, sem később arra nyilatkozatot nem tett

A bejelentő a fegyelmi tanács elnökének felhívására az alábbiakat közölte írásban:

„A bankból összesen 2 db utalásról tudtam hivatalos papírt szerezni, ez 1x 150.000 forint (talán valamilyen illeték címen), illetve egy 50.000 forint összegnyi utalás. Számlát, és más átvételi bizonylatot egy alkalommal sem kaptam. A többi összeget készpénzben fizettem meg. Az első alkalommal, Szurdokpüspökiben (az akkori lakcímemen) a házunkban, amikor a képviseletemet elvállalta. Ez 150.000 Ft volt, készpénzben. A többi már csak útiköltség címen volt (alkalmanként 20.000 forint, emlékeim szerint”.

A bejelentő levelének melléleteként csatolt egy 2019. február 13-án kelt, hagyatéki eljárásra szóló írásbeli meghatalmazást, megerősítette, hogy a perre írásbeli megbízási szerződés nem készült.

Eljárás alá vont ügyvéd a készpénzes kifizetést tagadta, állítása szerint [településen] a bejelentő csak megbízta, pénz nála nem volt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősségére vonatkozó nyilatkozatban felelősségét elismerte. Az előzetes vizsgálati eljárásban iratokat jelentős késéssel és hiányosan csatolt, emiatt az eljárási határidőt is meg kellett hosszabbítani.

Megállapítható, hogy az ügyvédi meghatalmazás a peres eljárásban teljes körű jogi képviseletre szólt, ezért az ügyvédnek -ha a megállapodás a felek által aláírásra nem került -a tárgyalás folytatása iránti kérelmet be kellett volna adnia, ő azonban azt nem tette meg, felhagyott a tevékenysége végzésével.

A részére átadott összeggel a per megszűnését követően sem számolt el ügyfelével.

V.
A fegyelmi biztos indítványa

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az írásban becsatolt fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat kiegészítéssel fenntartotta az alábbiak szerint:

Az ügyvéd nem tájékoztatta ügyfelét arról, hogy a megbízási szerződést nem teljesítette, mivel a Járásbíróság megállapította, hogy a per - annak folytatása iránti kérelem hiányában -megszűnt. Ezt a végzést az ügyvéd ügyfele részére nem küldte ki. A bejelentőt bizonytalanságban tartotta, aki csak a személyes utánajárást követően a bíróságtól értesült a per megszűnéséről

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az ügyvéd összesen 4 rendbeli, ebből 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint:

1 rb. folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget azzal, hogy nem teljesítette a megbízásban vállalt feladatát, az ügyfelét nem tájékoztatta az ügy állásáról, a bírósági végzést sem kézbesítette ügyfelének, vele a kapcsolatot nem tartotta, elérhetetlenné vált.

1 rb. szándékos fegyelmi vétséget azzal, hogy nem készített írásbeli megbízási szerződést, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget azzal, hogy nem számolt el az ügyfelétől átvett összeggel,

1 rb. fegyelmi vétséget azzal, hogy számlát, nyugtát az átvett összegekről nem adott.

Pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Kérte figyelembe venni, hogy 2014-ben 100.000 Ft 2019-ben 300.000 Ft, 2021-ben 150.000 Ft, valamint 3 évre kamarai közügyektől eltiltás fegyelmi büntetés kiszabására került sor eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalány és tételes költségének a megfizetésére. Enyhítő körülményként az ügyvéd fegyelmi felelősségének az elismerését, valamint, az illeték összege visszafizetésének vállalását kérte figyelembe venni.

Az eljárás alá vont ügyvéd záró nyilatkozatában a fegyelmi biztos indítványával egyetértett az elkövetett fegyelmi vétségek száma, minősítése, valamint a pénzbírság kiszabására vonatkozóan.

VI.
A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos kiegészített indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a bejelentő következetes és egybehangzó előadását, valamint az általa becsatolt okiratok tartalmát, írásbeli nyilatkozatát, valamint az eljárás alávont ügyvéd nyilatkozatát, iratait továbbá a Pásztó Járásbíróság végzését vette figyelembe. Ezek az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait kétséget kizáróan bizonyítják.

Az ügyvéd nyilatkozatában fegyelmi felelősségét valamennyi pontban elismerte, azt is, hogy a per megszűnt, mivel annak folytatását senki nem kérte. A bejelentő állításait, nyilatkozatait csak az átadott összeg tekintetében vitatta, előadására bizonyítási indítványt azonban nem terjesztett elő.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatokat elegendőnek találta döntésének meghozatalához:

1. Folytatólagosan megvalósított ügyvédi mulasztás:

a) Az eljárás alá vont ügyvéd a felperes perbeli képviseletének ellátására adott ügyvédi meghatalmazása alapján a bejelentő érdekében nem járt el megfelelően, a megállapodás felek általi alírásának hiányában kérnie kellett volna a bíróságtól a per folytatását. Mivel erre irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a bíróság végzésében megállapította a per megszűnését. Ennek eredményeként az alperes a hagyatékot végleges hatállyal megszerezte, majd az ingatlant értékesítette, ezzel elvonta a bejelentő kielégítési alapját.

Megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a rábízott feladatát nem végezte el, a meghatalmazás szerinti eljárást nem folytatta le, és nem merítette ki a bejelentőnek a jogai gyakorlására rendelkezésre álló jogi lehetőségeket.

b) Tájékoztatási kötelezettségeinek sem tett eleget folytatólagosan az eljárás alá vont ügyvéd, ugyanis a bírósági végzés tartalmáról, jogkövetkezményeiről, a lehetséges intézkedésekről és azok elmaradásának jogkövetkezményeiről, sem pedig arról nem tájékoztatta a bejelentőt, hogy semmilyen érdemi nyilatkozatot nem tesz a per folytatása érdekében. A bejelentő a végzésről és annak jogerőre emelkedéséről csak a bírósági iratbetekintéséből értesült.

Elvárható lett volna az ügyvédtől, hogy a mulasztásait követően is az ügyfelét tájékoztassa a kialakult helyzetről, és megvizsgálja a további jogi intézkedések tételének lehetőségét. Az ügyvéd azonban ezeket sem tette meg, ezzel a megbízás, a bejelentő jogai gyakorlására rendelkezésre álló lehetőségek kimerítése és a tájékoztatás elmulasztására irányuló cselekményét továbbra is - folytatólagosan - fenntartotta.

Abban az esetben is be kellett volna adnia a tárgyalás tartása iránti kérelmet, ha nincs aláírt megállapodás, illetve ezt tisztázandó az ügyfelét bármilyen módon (levél, e-mail telefonon) értesítenie kellett volna. A 4 hónapos szünetelési határidő lejárta előtt erre sort kellett volna kerítenie.

c) Kapcsolattartás hiánya:

A per szünetelése alatt - bár a megállapodás tervezetét elkészítette eljárás alávont ügyvéd- ügyfele számára elérhetetlen volt. Nem közölte vele a megváltozott e-mail címét sem, és ügyfele telefonhívását sem fogadta, nem kereste a bejelentőt.

A részére küldött alperesi iratot sem vette át, azt a posta kézbesítetlenül küldte vissza az alperes számára.

2. Írásbeli megbízási szerződés hiánya:

A meghatalmazáson kívül írásba foglalt megbízási szerződés nem készült, így annak tartalmát az ügyvédnek kell bizonyítania. A megbízás célja a bejelentő és az ügyvéd között azonban nem vitatott.

Nem tisztázott viszont az, hogy a bejelentő által az ügyvédnek kifizetett összeg pontosan mennyi volt, ebből mennyi az ügyvédi munkadíj, a költségek, illetékek összege.

A per irataiból az derül ki, hogy a bejelentő költségfeljegyzési jogot kapott, így illeték fizetésére a per megindításakor nem volt köteles, azt a per megszűnését követően 12.000 Ft ban állapította meg a bíróság, melynek megfizetésére a NAV közvetlenül a bejelentőt kötelezte.

Nem derül ki az sem, mennyiben tett eleget az ügyvéd szóban az írásbeli megbízási szerződés kötelező elemeinek.

3. Számlaadási kötelezettség elmulasztása:

Az ügyvéd a megbízása alatt nyugtát, számlát, átvételi elismervényt az átvett összegekről a bejelentőnek nem adott, ezzel megszegte a számlaadási kötelezettségét.

4. Elszámolási kötelezettség elmulasztása

Mivel a perre szóló megbízás a per megszűnése miatt - annak teljesítése előtt - megszűnt, így az ügyvédnek el kellett volna ügyfelével számolnia, amivel a mai napig adós maradt.

A fenti cselekmények elbírálására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,”

VII.
Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények

1. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával veszélyeztette az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalmát

Az ÜESZ 13.10. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát”

Az Üttv. 1. § (2) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése előírja: „A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár”

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése alapján „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. §-a szerint: Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Az ÜESZ 2.1. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.

Az ÜESZ 2.2. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

Az ÜESZ 2.4. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

Az ÜESZ 5.12. pontja szerint: „A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában -köteles

[...]

b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint

c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.

A Ptk. 6:275. §-a szerint:

(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.”

A VI. fejezet 1. a), b) és c) pontjában részletezett mulasztásaival az eljárás alá vont ügyvéd a fenti szabályokat megszegte, ezzel 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

2. Eljárás alá vont ügyvéd nem készített írásbeli megbízási szerződést.

Az Üttv. 29. § (1 és (2)) bekezdése alapján

„(1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.”

Az ÜESZ: 5.4. pontja szerint: „Ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat. Külön fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelősség, a kárfelelősség, a megbízás megszüntetése körében alkalmazott kikötésekre.” Az ÜESZ 5.12. pontja szerint: „A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.” Az ÜESZ 6.1., 6.4. és 6.5. pontja szerint:

„6.1. Ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.

6.4. A megbízási díjat forintban vagy más devizanemben kell kikötni.

6.5. Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.”

Az eljárás alá vont ügyvéd a VI. fejezet 2. alpontjában részletezett mulasztásával megszegte a fent részletezett szabályokat, ezzel további 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

3. Számlaadási kötelezettség elmulasztása

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 159. § (1) bekezdése szerint: „az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni

Az eljárás alá vont ügyvéd a VI. fejezet 3. alpontjában részletezett mulasztásával megszegte a fenti jogszabályt, ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

4. Elszámolás kötelezettség elmulasztása

Az ÜESZ 6.10. pontja szerint: „ Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.”

Az eljárás alá vont ügyvéd a VI. fejezet 4. alpontjában írt mulasztásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Összegezve: az eljárás alá vont ügyvéd a fenti szabályok megsértésével 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 1 cselekményét folytatólagosan valósította meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet. Annak összegét a kiszabható pénzbírság felében állapította meg. Enyhítő körülményként értékelte az ügyvédnek a fegyelmi tárgyaláson tett felelősségét elismerő nyilatkozatát. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy az ügyvéd mulasztásai alkalmasak az ügyvédi karba vetett bizalom csorbítására, a bejelentőnek kára keletkezett, eljárás alá vont ügyvéd az ellene hasonló mulasztások miatt folyamatban lévő fegyelmi eljárás hatálya alatt követte el az újabb fegyelmi vétségeit, továbbá azt, hogy korábbi fegyelmi büntetéseit hasonló mulasztások miatt szabták ki. (Megbízási szerződés nem teljesítése, kapcsolattartás hiánya, tájékoztatás elmulasztása)

VIII.
Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.

Felhívja a Fegyelmi Tanács a bejelentő figyelmét, hogy kártérítési kérdésekben nem jogosult dönteni, arra egyéb törvényes úton van lehetősége. Kötelesrész iránti igényének további, egyéb úton történő érvényesítésére vegye figyelembe az elévülési, jogvesztő határidőt.

A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2.a) és 40.4) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalány-és tételes költségének megfizetésére. Ez utóbbi a bejelentő utazási költségéből áll. Az utazási költséget a bejelentő részére a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara a meghallgatását követően kifizette.

A FESZ 27.6. c.) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését, ezért tartalmazza jelen határozat azok felsorolását.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.

A határozat 2022. június 23. napján jogerős és 2022. július 25. napján végrehajtható.

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa DRFB-7/2022 (Sz.28/2021.)