A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Dr. .................. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. február 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ...............
eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a vele szemben indult fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
........................................................................................................................
........................................................................................................................
A Fegyelmi Tanács az eljárás fontosabb eseményeit az alábbiak szerint összegzi:
2022. február 22. napján kelt és a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2022. február 24. napján érkezett .................. panaszos beadványa, melyben eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét sérelmezte. A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos 2022. március 03. napján Bp. 55/2022/3. számú határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 11. napján kelt beadványában részletes nyilatkozatot tett, melyhez felhívásra csatolta az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat.
Panaszos 2022. március 21. napi keltezéssel újabb bejelentést tett, melyhez mellékelte az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 11. napján kelt levelét is. Eljárás alá vont ügyvéd 2022. április 17. napján kelt beadványában észrevételeket tett panaszos újabb beadványára, és nyilatkozatai alátámasztásául további iratokat is csatolt.
A vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben elrendelt előzetes vizsgálatot a 2022. április 20. napján kelt, Bp. 55/2022/9. számú határozatával megszüntette.
A megszüntető határozat ellen panaszos a 2022. május 05. napján kelt, a Magyar Ügyvédi Kamarának címzett és oda is eljuttatott, a Szegedi Ügyvédi Kamarához a Magyar Ügyvédi Kamara útján 2022. május 11. napján érkezett kifogást terjesztett elő.
Panaszos kifogását megvizsgálva az Országos Fegyelmi Főbiztos a 2022. május 26. napján kelt, V/202/2022. számú tájékoztatásában kifejtette, hogy a kártalanítás ügyében az előzetes vizsgálatot megszüntető határozat részletes tényállást állapított meg és abból megfelelően jutott arra a következtetésre, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása kapcsán – az eljárás alá vont ügyvéd részletes, okiratokkal alátámasztott nyilatkozata és a panaszos előadása alapján – fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem állapítható meg.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos álláspontja szerint ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem előterjesztése tárgyában a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatainak ellentmondása az előzetes vizsgálat során nem volt feloldható. Az eljárás alá vont ügyvéd következetes nyilatkozata szerint a felülvizsgálati kérelem kapcsán a panaszos és közte nem jött létre megbízási szerződés, így a kérelem előterjesztésével sem eshetett késedelembe. A panaszos ugyanakkor csatolt egy alaposan kidolgozott, részletes felülvizsgálati kérelem tervezetet, amely ugyan a kérelmet szerkesztő jogi képviselőt nem nevezi meg, azonban annak tartalma azt a látszatot kelti, mintha azt ügyvéd szerkesztette volna.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos a fegyelmi eljárásra utasító tájékoztatásában kiemelte továbbá, hogy a panaszos nyilatkozataiban határozottan hivatkozik arra, hogy megállapodott eljárás alá vont ügyvéddel a megbízás részleteiben és az aláírás nélküli felülvizsgálati kérelmet is ennek alátámasztására csatolta. Mindezek alapján a fegyelmi eljárás során kell tisztázni, hogy létrejött-e és ha igen, milyen tartalommal a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízás a felülvizsgálati kérelem elkészítése és előterjesztése tárgyában és ha igen, milyen tartalommal. Az erre irányuló megállapodás milyen határidőket tartalmazott és ennek alapján megáll-e a panaszos azon előadása, hogy az eljárás alá vont ügyvéd késedelembe esett a felülvizsgálati kérelem előterjesztésével.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos utasításának megfelelően a vezető fegyelmi biztos 2022. július 05. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben a felülvizsgálati indítvány előterjesztésével kapcsolatos tényállás vonatkozásában, mely okiratban a szükségesnek vélt bizonyítási indítványait megtette.
A fegyelmi eljárás tehát kizárólag a felülvizsgálati indítvány előterjesztésével kapcsolatos tényállás vizsgálatára terjedt ki.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnök helyettese 2022. július 13. napján az elsőfokú fegyelmi tanács elnökeként dr............ jelölte ki. A kijelölt tanácselnök 2022. december 19. napján tárgyalást tűzött ki az ügyben 2023. február 10. napjára, mely tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet megidézte.
A Szegedi Ügyvédi Kamara 2022. évi tisztújító közgyűlésén a fegyelmi bizottsági tisztségekre kiírt választások eredményeként az ügyben eljáró fegyelmi tanács összetételében változás következett be.
Az újonnan felálló Fegyelmi Tanács a korábbi tanács által kitűzött tárgyalási időpontban nem tudta biztosítani a tanács határozatképességét, ezért 2023. február 23. napjára új tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet megidézte.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját nem tartotta fenn, a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt tekintettel arra, hogy nem állapítható meg az Üttv. 107. §-ának egyik pontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetése sem.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott előadásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Panaszos 2021 márciusában jelezte eljárás alá vont ügyvéd felé, hogy majd ha a kártalanítási ügye véget ér, felülvizsgálati kérelmet szeretne előterjeszteni a büntetőügyében [eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata az 5. iktatószámú irat 31. pontjában].
Panaszos és eljárás alá vont ügyvéd a fentiekről több alkalommal konzultáltak telefonon és Skype alkalmazáson keresztül is, és ennek során részletesen megbeszélték az elkészítendő beadvány tartalmát [panaszos nyilatkozata az 1. iktatószámú irat 5. oldalán, illetve eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata az 5. iktatószámú irat 31. pontjában].
Eljárás alá vont ügyvéd a megbeszélések során közölte panaszossal, hogy a megbízást valószínűleg el tudja majd vállalni, ha elküldi számára a büntetőügyben született elsőfokú- és másodfokú ítéleteket, előadja részletesen, hogy a felülvizsgálatot mire kívánja alapítani, továbbá – akár jogi segítségnyújtás igénybevétele útján – gondoskodik a kérelem elkészítésének anyagi fedezetéről [eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata az 5. iktatószámú irat 32. pontjában].
Panaszos 2021 októberében küldte el eljárás alá vont ügyvédnek az elsőfokú- és a másodfokú ítéleteket, az ügyben korábban benyújtott felülvizsgálati kérelmet és a felülvizsgálati eljárásban keletkezett határozatot. A megküldött másodfokú ítéletből több oldal is hiányzott, mely hiányt panaszos a 2021. december 17. napján kelt, 2021. december 20. napján postára adott levelében pótolta [eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata az 5. iktatószámú irat 35. pontjában, illetve panaszos előadása a fenti irat mellékletét képező panaszosi levélben].
Panaszos a 2022. december 31. napján kelt, 2022. január 03. napján postára adott levelében küldte meg eljárás alá vont ügyvéd részére azon kormányhivatali határozatot, amely 6 óra időtartamban felülvizsgálati kérelem elkészítése tárgyában jogi szolgáltatás igénybevételét engedélyezte részére. Ezen levelében panaszos kérte, hogy eljárás alá vont ügyvéd küldje meg részére a büntetőügyében keletkezett iratai beszerzésére vonatkozó meghatalmazást, hogy az iratok minél előbb rendelkezése álljanak [5. iktatószámú irat 35. pont, illetve annak mellékletét képező panaszosi levél].
Eljárás alá vont ügyvéd egy 2022. január elején panaszossal folytatott telefonbeszélgetés alkalmával megerősítette panaszosnak, hogy az iratokat átvette, és ígéretet tett arra, hogy még egy Skype beszélgetés alkalmával pontosítják majd a részleteket [panaszos nyilatkozata az 1. iktatószámú irat 6. oldalán].
Konzultációra végül panaszos közbenjárásával közel két hónap elteltével, 2022. február végén került sor, mely időpontig eljárás alá vont ügyvéd nem kezdett hozzá a felülvizsgálati kérelem megszerkesztéséhez [panaszos előadásai a 6. iktatószámú irat 1. oldal második bekezdésében, illetve a 6. iktatószámú irat 2. oldal második bekezdésében].
A megbeszélés alkalmával eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta panaszost, hogy a megbízás általa történő elvállalásához tényvázlat felvétele és a védői feladatok ellátására vonatkozó meghatalmazás aláírása szükséges. A meghatalmazás aláírására azért volt szükség, mert a büntetőeljárásban kizárólag a terhelt védője jogosult felülvizsgálati kérelem benyújtására. Az aláírt meghatalmazás tehát a felülvizsgálati kérelem benyújtásának alapfeltétele volt. A fenti okiratok postázását eljárás alá vont ügyvéd 2 héten belüli időpontra ígérte, amely végül azért maradt el, mert eljárás alá vont ügyvéd értesült a panaszos 2022. február 22. napján kelt és a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2022. február 24. napján érkezett panaszáról [eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai az 5. iktatószámú irat 36. és 37. pontjaiban].
A panasz miatt eljárás alá vont ügyvéd kölcsönös bizalomvesztésre hivatkozással visszaküldte panaszos részére az általa megküldött iratokat [panaszos előadása a 6. iktatószámú irat 1. oldal második bekezdésében], és korábbi szándékát megváltoztatva a felülvizsgálati kérelem megszerkesztésére, és a felülvizsgálati eljárásban védőként panaszos képviseletének ellátására vonatkozó megbízást nem vállalta el [eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata az 5. iktatószámú irat 45. pontjában].
A 2022. május 05. napján kelt kifogásához panaszos egy felülvizsgálati kérelem tervezetet is mellékelt, annak bizonyítására, hogy eljárás alá vont ügyvéd kapott tőle „tényvázlatot”, ugyanis azt a fenti okirat formájában megküldte részére [panaszos előadása a 11. iktatószámú irat 5. oldal első bekezdésében].
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Eljárás alá vont ügyvéd mindvégig következetesen állította, hogy közte és a panaszos között nem jött létre megbízási szerződés a panaszos ellen folyamatban volt büntetőeljárásban született jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem megszerkesztése tárgyában; az iratok bekérése és a konzultációk csupán a majdani megbízási szerződés előkészítését szolgálták.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd fenti nyilatkozatát bizonyítottnak fogadta el az alábbiak miatt:
Eljárás alá vont ügyvéd tényvázlat felvételét és a védői feladatok ellátására vonatkozó meghatalmazás aláírását határozta meg a megbízás elvállalásának feltételeiként.
Panaszos a 2022. december 31. napján kelt, 2022. január 03. napján postára adott levelében azt kérte eljárás alá vont ügyvédtől, hogy küldje meg részére a büntetőügyében keletkezett iratai beszerzésére vonatkozó meghatalmazást, melyre nem került sor.
A fegyelmi felelősség vizsgálata szempontjából különös jelentőséggel bír, hogy éppen a fenti meghatalmazás mindkét fél általi aláírását jelölte meg eljáró ügyvéd a megbízás elvállalásának egyik feltételül. A panaszos által kért mindkét fél által aláírt meghatalmazás – megléte esetén – ugyanis eljárás alá vont ügyvédet nem csupán a büntetőeljárás iratainak beszerzésére jogosította volna fel, hanem lehetővé tette volna számára azt is, hogy védőként felülvizsgálati kérelmet terjeszthessen elő panaszos képviseletében. Mivel felülvizsgálati kérelmet csak a terhelt védője nyújthat be, a meghatalmazás hiányában a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének alapfeltétele nem teljesül.
Egyebekben panaszos egyik beadványában sem tette vitássá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazás aláírását határozta meg a megbízás elvállalásának egyik feltételeként.
Panaszos a 11. iktatószám alatti kifogásának 5. oldalán is csupán eljárás alá vont ügyvéd tényvázlat hiányára alapított védekezését jelölte meg elfogadhatatlannak, arra tekintettel, hogy korábban megküldte eljárás alá vont ügyvédnek a kifogáshoz csatolt, „tényvázlatot” is tartalmazó felülvizsgálati kérelem tervezetét.
Bár a panaszos által csatolt tervezet valóban tartalmazza a büntetőeljárás szempontjából releváns tények vázlatos előadását, azonban az nem tekinthető az eljárás alá vont ügyvéd által a megbízás elfogadásának másik feltételéül szabott tényvázlatnak. A tényvázlatot ugyanis az ügyvéd köteles elkészíteni, és az a tények rögzítése mellett tartalmazza az ügyre vonatkozó, ügyfelet érintő szükséges tájékoztatásokat is. Tényvázlat készítése ugyanakkor azért is fontos, mert ennek hiánya szükségképpen az ügyvéd hátrányára fordítja meg a bizonyítási terhet, mind a ténylegesség („megtörténtség”), mind a tartalom vonatkozásában. Nem róható fel tehát eljárás alá vont ügyvédnek, hogy az aláírt meghatalmazáson felül tényvázlat elkészültét és annak panaszos általi aláírását is a megbízás elvállalásának feltételéül szabta. Panaszos egyébként a kifogásban sem azt vitatta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elvállalásának feltételéül szabta volna a tényvázlat elkészültét, csupán azt állította – helytelenül –, hogy az korábban megküldésre került eljárás alá vont ügyvéd részére.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a megbízás elvállalásának eljárás alá vont ügyvéd által szabott – panaszos által sem vitatott – feltételek közül egyik sem valósult meg, megbízási szerződés tehát panaszos és eljárás alá vont ügyvéd között nem jött létre.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fentiek mellett az alábbi tények és körülmények is azt támasztják alá, hogy megbízási szerződés nem jött létre panaszos és eljárás alá vont ügyvéd között:
1. A felülvizsgálati kérelem elkészítéséhez szükséges büntetőeljárásban keletkezett iratok nem álltak teljeskörűen eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére. Az iratok beszerzésére vonatkozó meghatalmazás megküldését panaszos kérte ugyan eljárás alá vont ügyvédtől, azonban a meghatalmazás megküldésére nem került sor.
2. A 2022. január elején folytatott telefonbeszélgetés alkalmával panaszos és eljárás alá vont ügyvéd abban egyeztek meg, hogy még egy Skype beszélgetés alkalmával pontosítják majd a részleteket.
3. Sem az elvárt teljesítéssel elégedetlen panaszos, sem pedig eljárás alá vont ügyvéd az iratok visszaküldése alkalmával nem tett a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot, egyikőjük sem mondta fel a másik felé a már nem kívánt megbízási szerződést.
4. A jogi segítségnyújtás körében kiadott határozatot és az ahhoz mellékelt igazolást eljárás alá vont ügyvéd úgy küldte vissza panaszosnak, hogy azon sem a bélyegzője, sem a neve, sem pedig a megbízás elvállalásának időpontja nem szerepelt. Tette mindezt úgy, hogy megbízási díja a megbízás elvállalása esetén kizárólag a jogi segítségnyújtás keretében került volna felé rendezésre.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos V/202/2022. ügyszámú tájékoztatójában foglaltakra figyelemmel a Fegyelmi Tanács külön is vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem tervezetet eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette-e.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a tervezetet nem ő szerkesztette. Tartalmilag ezzel egyezően nyilatkozott panaszos is, amikor a 6. iktatószámú irat 1. oldal második bekezdésében, illetve a 6. iktatószámú irat 2. oldal második bekezdésében azt sérelmezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd még hozzá sem kezdett a felülvizsgálati kérelem megszerkesztéséhez.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint tehát a panaszos által csatolt felülvizsgálati kérelem tervezetről további bizonyítás lefolytatása nélkül is aggálytalanul megállapítható volt, hogy az nem eljárás alá vont ügyvédtől származik. További bizonyítás lefolytatása csak a fegyelmi eljárás szükségtelen elhúzódásához vezetett volna.
Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárásban nem volt megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd megvalósította volna az Üttv. 107. §-ában foglaltakat, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen indított fegyelmi eljárást zárt ülésen történt tanácskozás és szavazás eredményeképpen az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás megszüntetésére figyelemmel mellőzte eljárási költség megállapítását eljárás alá vont ügyvéddel szemben, a jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.
JOGERŐS: 2023. 03. 16.