A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] ügyvéd ellen [.........] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. július 15. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
Fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.........] (KASZ: [.........]. irodájának székhelye: [.........] – eljárás alá vont egyéni ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást megszünteti.
Az eljárással felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli
[.........]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: [.........]
[.........]
Fegyelmi eljárás adatai rendelkezésre álló bizonyítékok:
2021. 11. 18. napján érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához [.........] bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta. A panasz, illetve a kiegészített panasz szerint
– panaszos szerződés érvénytelenítésével kapcsolatos perben (6.P.../2019.) nem megfelelően látta el a képviseletet a következők szerint
– első két tárgyalásra nem jött el, helyettes ügyvédet küldött
– az ügyvéd tanácsára az ellenkérelemre nem került sor reagálásra, pedig számtalan pontjába bele lehetett volna kötni
– végig azzal győzködte a per során, hogy célszerű a peren kívüli egyezkedés
– a második tárgyalás után a Magyar Állam is perbevonásra került, azonban az ügyvéd nem tájékoztatta arról, hogy a per elvesztése esetén ez plusz költséggel fog járni
– a per során nem sikerült elérni, hogy orvosszakértő kerüljön kirendelésre
– a per folyamán nem lehetett elérni az ügyvédet telefonon és az e-mailjeire sem válaszolt
– mivel úgy tűnt a panaszosnak, hogy fellebbezni kíván az ügyvéd SMS-ben jelezte neki, hogy ezt ne tegye meg
– a per sorén nem volt hajlandó elküldeni a tárgyalások elektronikus jegyzőkönyvét, nem adta vissza a per első keresetlevelét
– 2021. 11. 16-án iratbetekintés során ismerte meg az ítéletet, az ügyintéző szerint az ítéletet 2021. 11. 08. napján átvette
2021. 11. 23. napján a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
2022. 01. 06. napján érkezett beadványban eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló nyilatkozatát mellékleteivel. Az igazoló jelentésben eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekmények elkövetését vitatta.
– Előadta, hogy pártfogói ügyvédként látott el képviseletet és volt alkalom, hogy Dr. [.........] ügyvéd1 helyettesítette, vele szemben kifogása eddig nem volt a panaszosnak.
– Az álláspontja szerint az ügyfél azért tett panaszt, mert nem nyerte meg a pert. Megjegyezte, hogy megbeszélte az ügyféllel, hogy valójában a perbeli egyezség kizárólag a megoldás az ügyben, hiszen pernyertesség esetén a Magyar Állam jut előnyös helyzetbe.
– A perben minden lépés panaszossal történt egyeztetést követően, az ő tudtával történt.
– Az ítéletet 2021. 11. 04. napján vette át, az ügyfelet értesítette, kérte, hogy döntse el, hogy akar-e fellebbezni, telefonon nyilatkozta a panaszos, hogy nem kér fellebbezést és kérte, hogy ezt SMS-ben is erősítse meg, amit 2021. 11. 11. napján megtörtént.
2021. 12. 20-án [.........] bejelentő a panaszát kiegészítette az alábbiakkal:
– 2021. 11. 17-én ajánlott levelet küldött [.........] ügyvédnek, a levélben írásban visszavonta az ügyvédi megbízatását és kérte, hogy ne fellebbezzen. A posta a levelet bontatlanul küldte vissza „nem kereste” jelzéssel.
– A bíróság kiküldte az ítéletet panaszolt ügyvédnek, ő eddig az időpontig sem értesítette erről. 2022. 02. 21-én az előzetes vizsgálat meghosszabbításra került. Később a fegyelmi biztos a panaszost felhívta nyilatkozattételre.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 05. 02. napján válaszolt a fegyelmi biztos megkeresésére, ebben előadta az alábbiakat:
– hivatkozott arra, hogy pártfogói ügyvédi meghatalmazása van, nem pártfogói kirendelése, az ügyfél kereste meg őt és a meghatalmazást csatolta
– a keresetlevelet nem ő írta, ő csak később kapcsolódott bele az ügybe, de később bírósági felhívásra az ügyféllel egyeztetve módosították a keresetlevelet
– általában személyesen és telefonon egyeztetett az ügyféllel
– a perfelvételi tárgyaláson személyes meghallgatásra tudomása szerint nem került sor, a helyettes ügyvéd volt jelen, a jegyzőkönyvet csatolja
– válasziratot az ügyben nem szerkesztett
– a keresetlevelet és a kereset változtatásról szóló nyilatkozatot 2019. 12. 06. napján hozta el az ügyfél személyesen
– ha iratok érkeztek, akkor arról személyesen egyeztettek, amennyiben iratot kért az ügyfél úgy 1 példányt adott neki, az ítéletet és az utolsó jegyzőkönyvet e-mailben küldte meg kérésre
– nem nyújtott be fellebbezést, mert az ügyfél SMS-ben kérte tőle 2021. 11. 11-én, hogy ezt ne tegye meg.
2022. 05. 04. napján a fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárás megindítását
2022. 06. 07. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, ugyanakkor távolmaradását kimentette, melynek a Fegyelmi Tanács helyt adott.
2022. 07. 15. napján a Fegyelmi Tanács újabb tárgyalást tartott, a tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd megjelent, s amely tárgyaláson sem eljárás alá vont ügyvéd, sem a fegyelmi biztos nem terjesztett elő további bizonyítási indítványt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
[.........] bejelentő keresetet indított szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a [.........] Járásbíróságon. A keresetet nem eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette. Eljárás alá vont ügyvéd pártfogói ügyvédi meghatalmazást kapott 2019. augusztus 27. napján a [.........] Járásbíróság előtti 6.P .../2019. számú perben történő pártfogó jogi képviselet ellátására. Ezt követően a peres eljárásban szükségessé vált a kereset kiegészítése, illetve módosítása, amelyet eljárás alá vont ügyvéd megtett. Továbbá szükséges volt a Magyar Állam perbelépése, amely peres eljárásban megtörtént. A bíróság a 47. számú ítélettel a felperes keresetét elutasította, tekintettel arra, hogy a Ptk. 6:7. § alapján az érvénytelenségre csak a nyilatkozatot tévő személy tekintetében lehet hivatkozni, vagyis az eltartott érdekében és tekintettel arra, hogy a felperes a szerződés érvénytelensége esetében nem lett volna örökös és az érvénytelenség okra saját érdekében kívánt hivatkozni, így a kereseti követelés alaptalan volt. Erre tekintettel a szakértői bizonyítást is mellőzte. Megjegyzi a bíróság, hogy a másodlagos hivatkozás amiatt alaptalan, hogy a néhai állapota jelentősen javult a halálát megelőző 1 hónapban. Megjegyzi még a bíróság, hogy az egyéb bizonyítási indítványok kizárólag a hagyatéki hitelezői igény szempontjából bírtak volna jelentőséggel, azonban a szerződés érvénytelensége, vagyis a per tárgya szempontjából irrelevánsak, ezeket a bíróság mellőzte.
A peres eljárás során a panaszos, mint felperes nem került személyesen meghallgatásra, szakértő kirendelése sem történt meg, illetve megállapítható az, hogy a panaszolt ügyvéd több alkalommal helyettes ügyvédet küldött a tárgyalásra. Tényként állapítható meg az, hogy a panaszos kifejezetten nyilatkozott arról SMS-ben 2021. 11. 11-én, hogy nem kíván fellebbezni. Tényként állapítható meg az is, hogy kérésre eljárás alá vont ügyvéd az iratokat részére megküldte.
A tényállás körébe tartozik az is, hogy panaszos a beadványához semmilyen e-mail levelezést, e-mail megkeresést, híváslistát nem csatolt. Megállapítható az is, hogy panaszos részére az ügyvéd adott tájékoztatást a per állásáról, illetve a perrel kapcsolatos tényekről hiszen a panaszos sem vitatta azt, hogy folyamatosan tájékoztatta azzal kapcsolatban, hogy a pernek a legjobb befejezése részére az lenne, ha peren kívül megegyeznének. Panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd között voltak bizonyíthatóan egyeztetések több alkalommal az eljárásban, mind személyesen, mind telefonon keresztül.
Fegyelmi tanács megállapította, hogy más ügyben panaszos és eljárás alá vont ügyvéd között ügyvédi megbízási jogviszony nem jött létre.
A fegyelmi biztos eljárása szerint eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontját, 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 6.9. és 13.10. pontjait. Az indítvány szerint
– pártfogó ügyvéd nem látta el megfelelően a peres eljárásban a képviseletet
– tárgyalásokon nem jelent meg személyesen
– alperes ellenkérelmére panaszos nem reagált
– végig azzal győzködte a bejelentőt, hogy célszerű lenne peren kívüli megegyezés
– nem sikerült elérni, hogy orvosszakértő vizsgálja meg
– meggyőzte arról a panaszost, hogy felesleges beadnia bármilyen iratot is
– a panaszos őt nem érte el telefonon, az e-mail-re nem válaszolt
– a panaszos azt észlelte, hogy az ügyvéd fellebbezni kíván, így SMS-ben kellett jelezni, hogy nem kíván fellebbezni
– nem volt hajlandó a tárgyalások jegyzőkönyvét a panaszosnak e-mail-ben megküldeni
– a levél bontatlanul érkezett vissza, nem kereste jelzéssel, amit a panaszos 2021.11.17-én írt
– a jogerőre emelkedésről szóló végzést nem küldte meg a bejelentőnek
Fegyelmi biztos indítványa szerint a fenti magatartásokkal a panaszolt ügyvéd egy rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.
A továbbiakban az alábbi rövidítések kerülnek alkalmazásra:
– FESZ: 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról
– Üttv.: ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– Etikai szabályzat: 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (hatályos 2018. március 28. napjától)
Az Üttv. alapján:
„107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy”
A fegyelmi tanácsnak vizsgálnia kellett azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása során a jogszabályban (különösen Üttv.), valamint a kamarai szabályzatokban (különösen Etikai szabályzatok) meghatározott kötelezettségét megsértette-e.
A FESZ 27.2. pontja alapján a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.
A jelen eljárásban különösen azt szükséges vizsgálni, hogy eljárás alá vont ügyvéd és a panaszos közötti kapcsolat hogyan alakul, megtett-e mindent az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos jogainak érvényesítése érdekében, illetőleg a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával gyakorolta-e a tevékenységét. Az Üttv. 1. § (3) bek. alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudomása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 39. § (3) bek. alapján „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
Etikai szabályzat 2.1. pontja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.”
Etikai szabályzat 2.2. pontja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Etikai szabályzat 13.10. pontja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolttartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségből és az ügyvédi tevékenységéből vetett általános bizalmát.”
A fegyelmi tanács álláspontja szerint nem képez fegyelmi vétséget az, hogy a panaszolt ügyvéd nem személyesen járt el a tárgyalás során tekintettel arra, hogy nincs olyan jogszabályi kötelezettség sem az általános meghatalmazás, sem a pártfogói meghatalmazás kapcsán, hogy az ügyvéd személyesen köteles ellátni az adott tevékenységet. Erre nyilván lehetőség van, amennyiben a felek ezt megbízási szerződésben vagy egyéb módon kikötik, azonban jelen esetben ez nem történt meg. Továbbá a tárgyalási jegyzőkönyvek alapján a panaszos ezt sem a tárgyalásokon, sem később nem jelezte, kizárólag panaszában van erről szó.
Az, hogy egy jogi tanács megfelelő-e vagy sem, illetőleg szükséges-e ellenkérelemre reagálni vagy sem, pertaktikai kérdés. Ennek megítélésére a fegyelmi tanácsnak nincs hatásköre, ugyanakkor megállapítható az, hogy az alperesi ellenkérelemre történő reagálás elmaradása a panaszossal történt egyeztetést követően történt, így arról a panaszos mindenféleképpen tudott, azt elfogadta. Megjegyezzük, hogy ezzel kapcsolatban panaszos semmilyen iratot nem csatolt. Ugyanakkor annak csatolása esetén is, a fentiekben említett okok miatt az irreleváns lenne. Ugyanebbe kategóriába tartozik az, hogy jogilag indokolt egy adott irat beadása vagy sem.
Önmagában az a tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a panaszost tájékoztatta arról, hogy perveszteség várható (amit a fegyelmi biztos akként fogalmazott meg, hogy „győzködte a bejelentőt, hogy legcélszerűbb lenne számára peren kívüli megegyezés”), semmiképpen sem minősülhet fegyelmi vétségnek. Ez pontosan az ügyvédnek azt az előrelátó magatartását mutatja, hogy a pervesztességnek a lehetőségét felmérte és ezt folyamatosan az ügyfél elé tárta. Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy az a bírósági ítélet alapján indokolt volt.
Az, hogy a panaszolt ügyvédnek nem sikerült elérnie azt, hogy egy szakértő meghallgatásra kerüljön, nem az ő felelőssége. Az eljárásban egyértelműen indítványozásra került a szakértő kirendelése, a bíróság nem találta megalapozottnak a felperesi igényt és emiatt nem rendelte ki a szakértőt, ami teljes egészében panaszolt ügyvéd felelősségén kívül eső ok.
Nem bizonyítható az az állítás, hogy per folyamán az ügyvédet telefonon nem lehetett elérni. Panaszos elmondása szerint is többször felvette az eljárás alá vont ügyvéd a telefont. A híváslistát a panaszos nem csatolta, amiből meg lehetne állapítani azt, hogy milyen időközönként és milyen mennyiségben történtek a telefonhívások. Utal arra a fegyelmi tanács, hogy a telefonhívások gyakorisága és tartalma nyilván minden egyes ügynél, illetve ügyfélnél más és más. Az ügyvéd válaszolt az e-mail leveleire azonban e-mail leveleket a panaszhoz nem csatolt, így azt a tanács érdemben elbírálni nem tudta.
Fegyelmi tanács arra vonatkozóan adatot nem talált és panaszos nem nyilatkozott arról, hogy miért gondolta azt, hogy fellebbezni kívánt volna a panaszolt ügyvéd az ítélet ellen. Azonban ez az állítás is igazolja azt, hogy az ítélet tartalmával, illetve a panaszolt ügyvéd szándékával panaszos nyilván tisztában volt, tehát valamilyen formában kommunikáltak, a kapcsolatot tartották. Még fellebbezési határidőn belül a panaszos jelezte SMS-ben, hogy nem kíván fellebbezni, amelynek megfelelően végezte a tevékenységét az eljárás alá vont ügyvéd.
A panaszban leírásra került az, hogy az elektronikus jegyzőkönyvet nem küldte el többszöri kérésre sem a panaszos a tárgyalások vonatkozásában, illetve nem adta vissza a Dr. [.........] ügyvéd2 által készített keresetlevelet. Ez nem került bizonyításra, így erre vonatkozóan a fegyelmi tanács érdemi megállapításokat nem tudott tenni.
Ugyancsak nem volt megállapítható az, hogy a panaszos által megküldött levél „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza tekintve, hogy az állításon kívül erre vonatkozó bizonyíték az ügy iratai között nem szerepel. Arra vonatkozó adat sem található az iratban, hogy a panaszos kérte volna bármikor eljárás alá vont ügyvédtől az ítélet jogerőre emelkedéséről szóló végzést. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy az ítélet jogerejéről a panaszosnak tudomása van, tekintettel arra és kifejezetten ő kérte a fellebbezés mellőzését.
A fentiek alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy magatartásával eljárás alá vont ügyvéd nem sértette az ügyvédi törvény, illetve az Etikai Szabályzat rendelkezését, az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján járt el, a lehetséges pervesztés tényére folyamatosan felhívta a figyelmet és minden lehetséges eszközt igénybe vett az igény érvényesítése érdekében. Az eljárás alá vont ügyvéd jogi felkészültségének hiányának megállapítása nem volt lehetséges az eljárásban, különös tekintettel arra, hogy az általa elkészített kereset pontosító, illetve módosító irat igen részletes és megfelelő jogi indokolást tartalmaz. Ugyancsak nem találta megállapíthatónak a fegyelmi tanács azt, hogy az ügyvédségre és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmat eljárás alá vont ügyvéd bármilyen szintben veszélyeztette volna.
A fentiekre figyelemmel az fegyelmi tanács azt is megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem sértette meg az Üttv. 107. § a) pontját, Üttv. 1. § (3) bekezdését, Üttv. 39. § (3) bekezdését, az Etikai Szabályzat 2.1. pontját, 2.2. pontját, 6.9. pontját és 13.10. pontját.
Az eljárás megszüntetése tekintettel arra, hogy a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványát nem tartotta megalapozottnak és nem tartotta megállapíthatónak fegyelmi vétség elkövetését, így az Üttv. 31. § (3) bek. b) pontja alapján az eljárást megszüntette. Az eljárás során felmerült költségeket a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli az Üttv. 131. § (3) b) pontja és a FESZ 40.6. pontja alapján.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.
A fegyelmi tanács határozatának meghozatala az Üttv. 131. § és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.
A határozat 2022. szeptember 15. napján jogerős