A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. számú Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] ügyvéd ellen [.........] és [.........] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. augusztus 30. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.........] (KASZ: [.........], egyéni ügyvéd, székhelye: [.........]) eljárás alá vont egyéni ügyvéd vétkes 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, amelyből 1 (egy) folytatólagos, ezért 200.000 Ft, azaz (Kettőszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft. (azaz Nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008–20022363 számú bankszámlájára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
[.........]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló iratok és az eljárás alá vont ügyvéd meghallgatása alapján az alábbiakat állapította meg.
[.........]
A Fegyelmi Tanács az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás adatait a következők szerint rögzíti.
A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. december 16-án érkezett [.........] bejelentők bejelentése az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A bejelentők csatolták a bejelentésük alapjául szolgáló dokumentumokat is.
A vezető fegyelmi biztos 2022. január 4-én kelt az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az előzetes vizsgálat lefolytatására Dr. [.........] fegyelmi biztos került kijelölésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló tájékoztatást 2022. január 11-én töltötte le.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 19-én kelt és aznap meg is küldött levelében nyilatkozatot tett az eljárással kapcsolatban a Debreceni Ügyvédi Kamara részére, amelyhez csatolta az eljárással érintett ügyekben keletkezett összes, az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére álló valamennyi iratot.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 17-én csatolta a fegyelmi biztos részére a bejelentőknek a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületéhez (a továbbiakban: MÜBSE) benyújtott beadványát, az eljárás alá vont ügyvéd arra vonatkozó válaszát, és a MÜBSE határozatát a bejelentők kárigényének elutasításáról, majd az ezzel kapcsolatos további észrevételei előterjesztésére 8 napos határidőt kért biztosítani a fegyelmi biztostól.
A fegyelmi biztos a 2022. április 1-én kelt levelében felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatoljon olyan, a bejelentők, vagy valamelyikük által aláírt feljegyzést, tényállást vagy nyilatkozatot, amelyben a foglaló jogi természetéről és az ingatlanközvetítői díj időelőttiségéről, illetve arról ad tájékoztatás az ügyvéd a bejelentőknek, hogy a kártérítés összege a foglaló összegével csökken, a bejelentők pedig a kapott tájékoztatás ellenére kérik ezeket a keresetlevélben szerepeltetni, valamint az I. fokú ítélet meghozataláig fenntartani. E levelében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az általa becsatolt MÜBSE-től származó iratokra történő nyilatkozattétellel kapcsolatban kérelmezett 8 napos határidő ezidáig eredménytelenül telt el. A fegyelmi biztos továbbá felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy levelének kézhezvételétől számított 8 napon belül tegye meg észrevételeit, valamint nyilatkozatait, ellenkező esetben a rendelkezésre álló iratok alapján kerül a tényállás megállapításra.
A fegyelmi biztos a DÜK–50052/2021–08. számú, 2022. április 1-én kelt és az eljárás alá vont ügyvéd részére 2022. április 3-án megküldött határozatában az előzetes vizsgálatot az ügyben felmerült iratok nagy mennyiségére és az előzetes vizsgálat összetett voltára hivatkozással, az Üttv. 122. § (2) bekezdése alapján további 3 (három) hónappal meghosszabbította. Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatot meghosszabbító határozatot 2022. április 4-én töltötte le.
A bejelentők a 2022. április 15-én kelt levelükben pótbejelentést tettek, amely 2022. április 22-én érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához. A fegyelmi biztos a 2022. április 27-én kelt levelében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet a pótbejelentés tényéről és annak mellékleteiről, és felhívta, hogy e levelének kézhezvételétől számított 8 napon belül küldje meg elektronikus úton észrevételeit, ellenkező esetben a rendelkezésre álló iratok alapján kerül a tényállás megállapításra. A bejelentők pótbejelentését annak mellékleteivel együtt, és a fegyelmi biztos felhívását a Debreceni Ügyvédi Kamara 2022. május 2-án megküldte az eljárás alá vont ügyvéd részére, aki azt még aznap letöltötte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. május 10-én kelt beadványában megtette a pótbejelentéssel kapcsolatos észrevételeit, és kérte a fegyelmi biztost, hogy utasítsa vissza a bejelentők fegyelmi igényét.
A fegyelmi biztos a 2022. május 11-én kelt és az eljárás alá vont ügyvéd részére aznap megküldött levelében ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatoljon olyan, a bejelentők vagy valamelyikük által aláírt feljegyzést, tényállást, vagy nyilatkozatot, amelyben a foglaló jogi természetéről és az ingatlan-közvetítői díj időelőttiségéről, illetve arról ad részükre tájékoztatást, hogy a kártérítés összege a foglaló összegével csökken, a bejelentők pedig a kapott tájékoztatás ellenére kérik ezeket a keresetlevélben szerepeltetni, valamint az I. fokú ítélet meghozataláig fenntartani. E levelében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az általa becsatolt MÜBSE-től származó iratokra történő nyilatkozattétellel kapcsolatban kérelmezett 8 napos határidő ezidáig eredménytelenül telt el. Felhívta továbbá az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja a bejelentők részére kiállított ügyvédi tiszteletdíjról szóló számlák másolatát, továbbá a bejelentőktől átvett letéti összeg elektronikus letéti nyilvántartásba történő bejelentéséről és annak megszűnéséről szóló okiratait, valamint a letét – arra jogosult részére történt – kiadását igazoló okiratait. A fegyelmi biztos továbbá felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy levelének kézhezvételétől számított 8 napon belül tegye meg észrevételeit, valamint nyilatkozatait, ellenkező esetben a rendelkezésre álló iratok alapján kerül a tényállás megállapításra. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos 2022. május 11-én kelt és aznap megküldött felhívását 2022. május 12-én töltötte le.
A fegyelmi biztos a 2022. május 11-én kelt levelében az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelésével kapcsolatban tájékoztatást kért a Debreceni Ügyvédi Kamarától arról, hogy az ügyvéd a bejelentők által ügyvédi letétbe helyezett, Sz.L. ingatlanközvetítőt megillető 990.000 Ft a Debreceni Ügyvédi Kamara Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerébe bejelentette-e, és ha igen, milyen időponttal, összeggel, közleménnyel, valamint annak megszüntetését mikor jelentette be.
A fegyelmi biztos egy másik, szintén 2022. május 11-i keltezésű levelében megkereséssel élt Sz.L. ingatlanközvetítő felé, hogy a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozzon arról, hogy a bejelentők által az eljárás alá vont ügyvédnél letétbe helyezett összegből történt-e a részére teljesítés 2020 júniusát követően, és amennyiben igen, mikor és milyen összegben. A fegyelmi biztos megkeresése 2022. május 13-án került kézbesítésre Sz.L. részére.
A bejelentők időközben 2022. május 11-én kelt levelükben megkereséssel éltek a Debreceni Ügyvédi Kamara felé, hogy tájékoztatást kérjenek arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letétbe helyezett összegről – megbízásuk értelmében – tájékoztatta-e Sz.L. ingatlanközvetítőt és amennyiben igen, mikor.
A Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke a 2022. május 16-án kelt levelében tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Debreceni Ügyvédi Kamara Letétkezelő Nyilvántartó Rendszerében letéti adatokat nem rögzített, és általa letéti bejelentés nem történt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos 2022. május 11-én kelt felhívásának megfelelően a 2022. május 19-én kelt leveléhez csatolta a bejelentők ügyében az ügyvédi munkadíjáról kiállított számlák másolatát. Levelében előadta, hogy N.L. ingatlanközvetítő a perindítást megelőzően már felszólította a bejelentőket tartozásuk megfizetésére, így annak a vevőktől történő igénylése nem volt idő előttinek tekinthető. Előadta, hogy a bejelentők N.L. ingatlanközvetítőnek sem fizettek, ő a teljes díját érvényesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos 2022. május 11-én kelt felhívása második francia bekezdésében írtakra vonatkozóan bejelentette, hogy amennyiben a MÜBSE kártérítés fizetésével kapcsolatos vállalása megérkezik, haladéktalanul becsatolja. A bejelentőknek a letét kifizetésével kapcsolatos kifogásukra, ahogy a 2022. május 10-én kelt levelében is előadta, kiemelte, hogy már csatolta az eljárás során a Sz.L. ingatlanközvetítő számára letétbe helyezett összeg visszafizetéséről szóló banki bizonylatot, amelyből a bejelentők által becsatolt feljegyzésnek megfelelően az ügyvédi munkadíj levonásra került. A felhívás negyedik francia bekezdésében írottakra előadta, hogy a bejelentők nem kívántak találkozni Sz.L., ugyanis az általa kiállított számlát a bejelentők már átvették, azonban ennek tényét bejelentők az eljárás alá vont ügyvéd előtt letagadták. Előadta, hogy azzal a feltétellel helyezték letétbe nála bejelentők a jutalékot, hogy csak az eredeti számla bemutatása esetén jogosult az ingatlanközvetítő annak felvételére, holott a számlát ezt megelőzően a postai alkalmazott – ugyan nem szabályszerűen – kézbesítette. Kifejtette, hogy törekedett a bejelentők és az ingatlanközvetítő között az ügy békés elrendezésére, azonban sikertelenül, ugyanis a bejelentők megtiltották a jutalék kifizetését. Erre tekintettel kérte a fegyelmi biztost, hogy nyilatkoztassa az ügyben Sz.L. ingatlanközvetítőt a tényállás tekintetében. Az eljárás alá vont ügyvéd mellékelte a bejelentőkkel folytatott elektronikus levelezéseket, valamint a Sz.L. által kiállított számla másolatát.
N.L. ingatlanközvetítő1 2022. május 24-én kelt, a Debreceni Ügyvédi Kamara részére címzett levelében megerősítette az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát, mely szerint az őt megillető 990.000 Ft ingatlanközvetítési jutalék nem került részére kifizetésre, mert a bejelentők, mint letevők megtagadták annak kifizetését. Előadta, hogy az őt megillető összeget és járulékait végrehajtás útján, havonta 15.000 Ft körüli összegben hajtja be a bejelentőktől.
A fegyelmi biztos a 2022. május 26-án kelt megkeresésében nyilatkozattételre hívta fel N.L. ingatlanközvetítőt, hogy az őt megillető ingatlanközvetítői díj teljes mértékben teljesítésre került-e, és ha igen, mikor, továbbá az általa a bejelentők ellen megindított végrehajtási eljárás mikor indult. N.L. ingatlanközvetítő részére e megkeresés 2022. május 27-én került postai úton kézbesítésre.
N.L. ingatlanközvetítő a fegyelmi biztos megkeresésére a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2022. június 13-án érkezett levelében előadta, hogy a [.........] Kft. elindította a végrehajtási eljárást, amely során hozzávetőlegesen 120.000 Ft összeg került részére kifizetésre a több mint 2.000.000 Ft-os követelésből.
A fegyelmi biztos a 2022. június 24-én kelt DÜK–50052/2021/I–21. iktatószámú határozatával számos, az eljárás alá vont ügyvéd magatartása esetében, fegyelmi vétség gyanúja hiányában az előzetes vizsgálatot az Üttv. 123. § (1) bekezdés c) pontja, 123. § (2) bekezdés a) pontja és a 123. § (5) bekezdése, valamint a FESZ 16. pontja alapján megszüntette. Az egyes magatartások tekintetében fegyelmi vétség nem volt megállapítható a következők szerint:
– A bejelentők által sérelmezett egyezségkötési kísérlet okiratokkal igazolható módon megtörtént.
– Az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést kötött a bejelentőkkel, amelyet ők maguk is csatoltak.
– A bejelentők az adásvételi szerződést nem támadták meg, érvénytelenségi keresetet nem terjesztettek elő, a szerződés létre nem jöttére – egybehangzó akaratnyilvánítás hiánya okán – nem hivatkoztak, azonban ez nem ítélt dolog, így ezen igényükkel még élhetnek a bíróság előtt.
– A bejelentők kifogásolták, hogy az eljárás alá vont ügyvédtől számlát nem kaptak, azonban az eljárás alá vont ügyvéd állított ki számlát, amelynek másolatát csatolta is az ügy irataihoz.
– A bejelentőknek az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni anyagi igényükkel összefüggésben a Debreceni Ügyvédi Kamarának nincsen jogköre eljárni, így azt érdemben vizsgálni nem tudja, azzal a hatáskörrel rendelkező bírósághoz fordulhatnak.
A Fegyelmi Tanács ezért a következő pontban rögzített tényállásból mellőzi a fentiek szerint megszüntetett előzetes vizsgálat tárgyát képező tények megállapítását.
A fegyelmi biztos a bejelentők által sérelmezett egyéb olyan magatartások miatt, melyekben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége fegyelmi vétség körében megállapítható, külön okiratban fegyelmi eljárás megindításáról rendelkezett.
A fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot megszüntető határozata 2022. június 27-én került az eljárás alá vont ügyvéd részére megküldésre, aki azt 2022. június 28-án letöltötte.
A fegyelmi biztos 2022. június 24-én tájékoztatta a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét az előzetes vizsgálat megszüntetéséről szóló határozatáról, aki a határozatot 2022. június 27-én vette át és tudomásul vette, és az Üttv. 124. § (2) bekezdése értelmében tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül utasítási jogával nem kíván élni.
A fegyelmi biztos a bejelentőket a 2022. június 24-én kelt levelében tájékoztatta az előzetes vizsgálat megszüntetésének tényéről, valamint a határozat elleni kifogás lehetőségéről. A bejelentők a fegyelmi biztos ezen levelét 2022. június 28-án vették át.
A fegyelmi biztos a 2022. június 24-én kelt, DÜK–50052/2021/II–25. iktatószámú határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdése alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéd alábbi magatartásai következtében:
– a foglaló kétszeresének követelése;
– N.L. ingatlanközvetítő jutalékának bejelentőktől történő követeléséből eredő kár időelőtti követelése;
– a letétkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése;
– a bejelentők kérésére a II. fokú tárgyalás jegyzőkönyvét nem kérte ki és nem továbbította a részükre.
A fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi biztos a 2022. június 24-én kelt levelében tájékoztatta a bejelentőket.
A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozat 2022. június 27-én került megküldésre az eljárás alá vont ügyvéd részére, aki azt 2022. június 28-án töltötte le.
A fegyelmi biztos 2022. június 24-én tájékoztatta a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2022. június 30-án az ügyben eljáró fegyelmi tanácsot.
A Fegyelmi Tanács Elnöke a 2022. július 4-én kelt DÜK–60008/2022–01. iktatószámú idézésében a 2022. augusztus 30. napjára, 10:00 órakor a Debreceni Ügyvédi Kamara tanácstermében (Debrecen, Péterfia u. 46. I. emelet) megtartandó fegyelmi tárgyalásra megidézte az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács 2022. augusztus 30-án, 10:00 órakor fegyelmi tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd megjelent. A Fegyelmi Tanács a tárgyaláson meghozta a jelen határozatát.
A bejelentők 1/2–1/2 arányú tulajdonát képező, ....... hrsz. alatti ingatlanjukat ingatlanközvetítő útján kívánták értékesíteni, amelyet két jelzálogjog is terhelt. Az ingatlanközvetítő közreműködésével ismerték meg a leendő vevőket, akik meg kívánták vásárolni ingatlanjukat. Az ingatlanközvetítő ajánlotta a feleknek okiratkészítésre Dr. [.........] 1.ügyvédet, akinek a személyét mindannyian elfogadták. 2019. május hó 10-én került sor az adásvételi szerződés aláírására, amikor 3.700.000 Ft összegű foglalót helyeztek vevők Dr. [.........] 1.ügyvédi letétbe. A vételár teljesítése az okirat szerint akként történt volna meg, hogy vevők további 8.000.000 Ft-ot fizetnek meg önerőből, majd a fennmaradó vételárhátralékra a szerződéskötés idején még nem ismert pénzintézettől kívántak kölcsönt felvenni.
A bejelentők részletezték, hogy Dr. [.........] 1.ügyvéd okiratszerkesztési tevékenysége során álláspontjuk szerint milyen vétkes magatartásokat valósított meg, amit már korábban bejelentésként a Debreceni Ügyvéd Kamarához eljuttattak, mely önálló ügyként került P.46/2021. sz. alatt iktatásra és elbírálásra, így jelen ügynek csak a Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvédre vonatkozó bejelentés képezi a tárgyát.
A fent hivatkozott adásvételi szerződésből eredően a szerződőfelek jogvita alakult ki, a vevők az eladók (bejelentők) szerződésszegésére hivatkozással az adásvételi szerződéstől elálltak, amelynek következtében visszakérték és a letétet kezelő Dr. [.........] 1.ügyvédtől vissza is kapták az ügyvédi letétbe helyezett foglalót, ezen felül a foglaló összegével azonos összegnek a megfizetésére is igényt tartottak.
A bejelentők (eladók) a vevőkkel a szerződés teljesítésével összefüggésben kialakult jogvitában képviseletük ellátására Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvédnek adtak megbízást, akit 2019. június 20-án kerestek fel irodájában, az addig keletkezett iratokat átadták neki.
Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvéd a vevők új ügyvédje, Dr. [.........] 2.ügyvéd részére írt válaszlevelet, amelyet ügyvédi megbízásnak és tényállásnak minősített. A vevők jogi képviselőjével egyezkedés folyt, aki felajánlotta az eredeti állapot helyreállítását a jogügylet lezárására, amely nem vezetett eredményre.
A bejelentők megbízást adtak 2019. június hó 20. napján az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy perben érvényesítse a vevőkkel szemben a foglaló kétszeresének és az ingatlanközvetítő díjának megfizetése iránti igényüket.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők képviseletében a keresetet 2020. október 3-án készítette el, és benyújtotta a [.........] Járásbírósághoz, amely hiánypótlásra hívta fel az ügyvédet, ennek teljesítését követően „befogadta” a keresetlevelet. A keresetében ügyvéd kérte a vevőket mint alpereseket kötelezni a 3.700.000 Ft összegű foglaló kétszeresének, azaz együttesen 7.400.000 Ft tőkének és 1.000.000 Ft ingatlanközvetítői díjból eredő kártérítésnek, illetve mindezen összegek kamatainak, továbbá a perköltségnek a megfizetésére, az e követeléshez igazodó eljárási illetéket a bejelentők megfizették. A keresetlevél indokai szerint: „Főkövetelésünket a Ptk. 6. 6:185. § (3) bek.-re és a 6:183. § alapján alkalmazandó 6:180. § (2) bek.-re alapítjuk, mely szerint a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni...”. A keresetlevél tartalmazza továbbá, hogy a felperesek részéről az ingatlanközvetítői jutalék teljesítésre nem került.
A vevők mint alperesek ellenkérelmükben teljes egészében vitatták a keresetet, és viszontkeresettel éltek, amelyben az eladói szerződésszegésre alapított elállásuk folytán 3.700.000 Ft további foglaló megfizetésére kérték az eladókat kötelezni. a vevők előadták, hogy az általuk ügyvédi letétbe helyezett foglalót Dr. [.........] 1.ügyvédtől visszakapták. Az eladók mint felepresek az ellenkérelmükben a vevői viszontkereset elutasítását kérték.
Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvéd a perben a bejelentők utasításának megfelelően fenntartotta azon jogi érvelését, hogy a szerződés a vevők szerződésszegő magatartása következtében szűnt meg, és ezért vevőknek kell a foglaló kétszeres összegét megfizetni, illetve viselni az ingatlanközvetítői díjat kártérítésként. A felek kérelmére a Járásbíróság meghallgatta tanúként az okiratkészítő ügyvédet és az ingatlanközvetítőt. A 2021. április hó 20. napján tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv 2. oldalának utolsó előtti bekezdése szerint az eljáró bíró kérdésére az I. rendű felperes kijelentette, hogy a foglaló összegének kétszeresét azért kérik a felperesek, mert azt Dr. [.........] 1.ügyvédnél helyezték el, tehát nincs a birtokukban.
A [.........] Járásbíróság az P...../2020/22. sorszám alatti, 2021. június 18-án meghozott ítéletében a felperesek keresetét elutasította, és kötelezte a bejelentőket, hogy fizessenek meg az alpereseknek – azaz a vevőknek – 3.700.000 Ft tőkét és annak kamatát, valamint a felmerült perköltséget. Az ítélet indokolásában a bíróság megállapította: „[34] Felperesek a foglaló összegének kétszeresére tartottak igényt, azonban a felperesek voltak azok, akik a foglalót kapták, ezért a Ptk. 6:185. § (3) bekezdése alapján legfeljebb a foglaló egyszeresére tarthattak volna igényt. A felperesek ezen túlmenően kártérítés iránti igénnyel is fölléptek az alperesekkel szemben, azonban a Ptk. 6:185. § (4) bekezdése alapján a kártérítés összege a foglaló összegével csökken, tehát, amennyiben a felperesek 3.700.000 Ft összegű foglaló iránti igénye megalapozottnak bizonyult volna, abban az esetben az kioltotta volna az 1.000.000 Ft összegű kártérítési igényt, ezen túlmenően az I. r. felperes előadása szerint sem kellett még semmilyen összeget megfizetniük a közvetítői díjból, tehát a felperesek vagyonában a Ptk. 6:522. § (2) bekezdésének a) pontja alapján nem állott be értékcsökkenés és a felpereseket sem érte kár. Összefoglalóan rögzíthető, hogy a felperesek az általuk követelt 8.400.000 Ft-ból 4.700.000 Ft-ra abban az esetben sem tarthattak volna igényt, ha bizonyítják, hogy a szerződés az alperesek magatartásából kifolyólag hiúsult meg, annak perköltség-fizetési kötelezettségére gyakorolt hatásával együtt.”
A bejelentők az eljárás alá vont ügyvédnek az I. fokú ítélet elleni fellebbezés előterjesztésére adtak megbízást, amelyet ügyvéd útmutatása alapján immáron úgy határoztak meg, hogy csak a foglaló egyszerese megfizetésének a kötelezésére kérték vevőket úgy, hogy részletesen kifejtették álláspontjukat, amely szerint nem az ő, hanem a vevők szerződésszegő magatartása miatt hiúsult meg a szerződés teljesítése. A fellebbezésben a marasztalás összegét 3.700.000 Ft tőkére szállította le az ügyvéd. A [.........] Törvényszék mint másodfokú bíróság felhívására a bejelentők a fellebbezési illeték összegét kiegészítették.
A másodfokú bíróság a 2021. szeptember 21-én meghozott ítéletével az I. fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, míg a fellebbezett részét helybenhagyta. Indokolásában előadta, hogy az I. fokú bíróság a szükséges körben a tényállást feltárta és abból helytállóan következtetett a felperesi kereset alaptalanságára és az alperesek viszontkeresetének megalapozottságára, ítélete jogi indoklását is osztotta a törvényszék, ezért az I. fokú bíróság ítéletét a fellebbezett részben helybenhagyta.
A bejelentők felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Kúriához nem kérték. A másodfokú bíróság ítéletének közlésével a bejelentők által a perbeli képviselet ellátására adott megbízás megszűnt. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 8-án, egy tételesen elkészített listával postára adta a bejelentők részére a megbízással kapcsolatosan nála lévő iratokat.
A bejelentők ezt követően kérték az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a fellebbezési tárgyalás jegyzőkönyvét a bíróságtól szerezze be. Az eljárás alá vont ügyvéd e kérést a megbízás megszűnésére tekintettel már nem teljesítette, azonban tájékoztatta a bejelentőket, hogy a jegyzőkönyvet a bíróságtól közvetlenül is beszerezhetik.
A perbeli képviseletre vonatkozó megbízással kapcsolatosan az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentők között terjedelmes levelezés folyt, több tényvázlat, kiegészítés, feljegyzés készült, ezekben az üggyel kapcsolatos számos kérdésben részletes indokokat, elemzést is tartalmazó tájékoztatást is adott az ügyvéd a bejelentőknek, azonban ezek a foglaló kétszeresének követelésére, annak kockázatára, következményeire, valamint a kereset szerinti kárigény időelőttiségére, annak kockázatára, következményeire nem terjedtek ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 17-én a Debreceni Ügyvédi Kamarához érkezett beadványában becsatolta a bejelentőknek a MÜBSÉ-hez benyújtott beadványát, ügyvéd arra adott válaszát és a MÜBSE kárigényt elutasító határozatát. A bejelentők a biztosítónak írt kárbejelentésükben a Debreceni Ügyvédi Kamarának megírt bejelentésüket mellékelték, mely álláspontjuk szerint alátámasztja ügyvéd mulasztását, hibás jogértelmezést, szakszerűtlen perbeli nyilatkozatokat, amelyek együttes hatása kárt okozott nekik. Az ügyvéd bejelentők által előterjesztett kárigényére észrevételében mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta azt. A MÜBSE a 2022. február 3-án kelt határozatában a kártérítési igényt arra hivatkozással utasította el, hogy biztosított ügyvéd a kárüggyel kapcsolatos felelősségét kifejezetten nem ismerte el, saját eljárását jogellenesnek, károkozónak nem tekintette, a kárt pedig jogalapjában és összegszerűségében is kifejezetten vitatta. A Biztosítási Feltétel VIII.15. pontja szerint: „Az Egyesület csak a bíróság jogerős marasztaló ítélete alapján áll helyt akkor, ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igény miatti felelősségét nem ismeri el, illetve kifejezetten megtiltja az Egyesület teljesítését”. A határozat tartalmazza továbbá azt a kioktatást, hogy kárigénylő/bejelentő az igényét polgári peres úton érvényesítheti. Az eljárás alá vont ügyvéd a MÜBSE-t 2022 májusában is megkereste azzal, hogy feltéve, de nem megengedve, ha a bejelentők kárigénye alapos lenne vele szemben, akkor milyen összegű és milyen jogcímű kártérítést ismerne el a békés rendezés érdekében. Azonban ezt követően az ügyvéd nem kívánt a bejelentőkkel semmilyen kártérítési igényt békésen rendezni, ezért a MÜBSE későbbi nyilatkozattételre való felhívásai nem teljesítése miatt a kárrendezési eljárás megszűnt.
Időközben, az eljárás alá vont ügyvéd 2019. július 2-án és kelt feljegyzése szerint az ügyvédnél mint letéteményesnél a bejelentők mint letevők 990.000 Ft-ot ügyvédi letétbe helyeztek azzal, hogy azt Sz.L. ingatlanközvetítő részére (aki végül sikettel értékesítette ingatlanukat) fizesse ki az ügyvéd számla ellenében. Később a bejelentők az ügyvéddel abban állapodtak meg, hogy 600.000 Ft-ot ügyvédi megbízási díjként megfizetnek részére a letét összegéből, a fennmaradó összeget pedig utalja vissza nekik, megtiltották a letétbe helyezett közvetítői jutalék kifizetését az ingatlanközvetítő részére. Az ügyvéd 2021. március 1-én kelt feljegyzésének utolsó bekezdései tartalmazzák a 990.000 Ft ingatlanközvetítőnek járó összegben a 600.000 Ft ügyvédi munkadíj beszámítását. A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke 2022. május 16-án kelt tájékoztatásából megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Debreceni Ügyvédi Kamara Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerébe a letéti adatokat nem rögzítette, letéti bejelentést nem tett.
A Fegyelmi Tanács a bejelentők nyilatkozatait, az általuk benyújtott iratokat, az eljárás alá vont ügyvéd által tett nyilatkozatokat és az általa benyújtott iratokat, valamint a fegyelmi biztos megkeresésére a Debreceni Ügyvédi Kamara, továbbá az ügyben érintett Sz.L. és N.L. ingatlanközvetítők által benyújtott tájékoztatásokat vette figyelembe a tényállás megállapításakor.
A bizonyítékokat a Fegyelmi Tanács a határozat VI. pontjában kifejtettek szerint értékelte, amelynek alapján a megállapított tényekből az ott hivatkozott következtetéseket vonta le.
A fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltak szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvéd:
– a foglaló kétszeresének követelésével megsértette: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:273. § (3) bekezdését, az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, a 39. § (5) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.2., 5.12. a) és a 13.3. a) pontjában foglaltakat,
– a N.L. ingatlanközvetítő jutalékának időelőtti követelésével megsértette: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:522. § (2) bekezdésének a) pontjában, az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, a 39. § (5) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.2., 5.12. a) és a 13.3. a) pontjában foglaltakat,
– a nála letétbe helyezett összeggel összefüggésben megsértette: Az Üttv. 47. § (4) és 48. § (2) és az 51. § (1) bekezdésében, valamint a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.1./ c), m), n), o), p) pontjaiban foglaltakat, továbbá
– azzal, hogy bejelentők kérésére a II. fokú tárgyalási jegyzőkönyvet nem kérte meg és nem továbbította részükre megsértette: a Ptk. 6:273. § (1) bekezdésében, az Üttv. 1. § (1) és a 39. § (3) bekezdésében, valamint az ÜESZ 2.4. pontjában foglaltakat, ezért a fenti cselekményeivel az Üttv. 107. §-ában meghatározott, 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson, a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítását követően tett nyilatkozatában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát annyiban módosította, hogy annak negyedik bekezdésében foglalt károkozás összegét nem 296.000 Ft-ban, hanem 282.000 Ft-ban állapította meg, amely a foglaló egyszeres összegéből, valamint az idő előtt követelt ingatlanközvetítői jutalék összege 6%-ának megfelelő peres illetékből áll.
Egyebekben a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, álláspontja szerint az abban megjelölt vétségek elkövetése bizonyításra került.
Kérte a fegyelmi biztos, hogy a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vegye figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kimagasló kamarai tevékenységet végzett hosszú időn keresztül az ügyvédi kamara érdekében, illetve, hogy a praxisa során, amely majd 40 évet ölel át, fegyelmi eljárás nem volt ellene folyamatban.
Végindítványában a fentiekre tekintettel egy alacsonyabb összegű pénzbírság kiszabását indítványozta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson előadott záró nyilatkozatában a foglaló kétszeresének követelésére és a tárgyalási jegyzőkönyv kikérésére vonatkozó megbízói utasítással kapcsolatosan a fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában és a végindítványában hivatkozott fegyelmi vétségek elkövetését vitatta, míg az ingatlanközvetítői jutalék követeléséből eredő kár időelőtti érvényesítésével összefüggésben részben, a nála letétbe helyezett pénzösszeg bejelentésének elmulasztásával összefüggésben pedig teljes egészében beismerte a fegyelmi biztos indítványának tárgyává tett fegyelmi vétségek elkövetését.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos, az alábbiak szerint.
A fegyelmi eljárásban nem volt vitatott, hogy a bejelentők megbízták az eljárás alá vont ügyvédet többek között azzal, hogy az általuk, mint eladók által megkötött adásvételi szerződésben szabályozott foglaló kétszeres összegének megfizetése iránti igényüket érvényesítse a vevőkkel szemben indítandó perben. Az erre irányuló kereset bírósághoz történő előterjesztésére és az elsőfokú peres eljárásban a kereset fenntartására a bejelentők adtak utasítást az eljárás alá vont ügyvéd részére, az ügyvéd pedig ezen megbízói utasítás szerint látta el a perbeli képviseletet. A bejelentők az e követelés figyelembevételével számított eljárási illetéket a perben megfizették.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai szerint a fenti utasítás teljesítésekor felismerte, hogy e követelés nem lehet alapos, annak jogszerűsége a foglalóra vonatkozó polgári anyagi jogi szabályok értelmében fogalmilag kizárt, így ez az utasítás szakszerűtlen. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy maga is úgy látta, a helyes, szakszerű igényérvényesítés az lenne, ha a bejelentők csak a foglaló egyszeres összegét követelnék, a fennmaradó rész iránti igényüket pedig más jogcímen (pl. kártérítés, kárátalány) érvényesítenék, olyannyira, hogy a pert megelőzően a vevők jogi képviselője részére írt levelében még ekként fogalmazta meg a követeléseket.
Az eljárás alá vont ügyvéd arra hivatkozott, hogy bár a bejelentők részére a megbízás ellátásával kapcsolatosan teljes körű tájékoztatást adott, ennek ellenére a fenti – általa is szakszerűtlennek tartott – kereset előterjesztésére és annak a fenntartására kifejezetten a bejelentők adtak utasítást, mivel ők minden áron, minél nagyobb összegű követelést kívántak érvényesíteni. A bejelentők ezen utasításának megtétele egyértelműen igazolható volt az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratokból is.
A foglaló kétszeres összegének megfizetése iránt a bejelentők képviseletében előterjesztett kereseti követelés megalapozatlansága és ezzel az erre adott megbízói utasítás szakszerűtlensége és a bejelentők érdekeire nézve célszerűtlensége a folyamatban volt perben is beigazolódott. A bíróság a jogerős ítéletében a keresetet elutasította, a foglaló kétszeres összegének megfizetése iránti követelés megalapozatlanságát és az eljárási illetéknek a bejelentők terhére esését megállapította.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, a fentiekre tekintettel a bejelentők utasításának szakszerűtlenségéhez, érdekeikre nézve célszerűtlenségéhez és ennek az eljárás alá vont ügyvéd általi felismeréséhez nem férhet kétség, mint ahogyan a megbízói utasítás ügyvéd által történt teljesítése is tényszerűen megállapítható.
A megbízási szerződés alapján a megbízó által a megbízottnak adott utasításokra és az ügyvéd tájékoztatási kötelezettségére vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:273. §-a, az Üttv. 39. §-a és 41. §-a kifejezett rendelkezéseket tartalmaz.
A Ptk. 6:273. § (3) bekezdése szerint:
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.”
Az Üttv. 39. § (5) bekezdése szerint:
„Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.”
Az Üttv. 41. § (4) bekezdése szerint:
„Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.”
A fent idézett jogszabályhelyek értelmében az eljárás alá vont ügyvéd mint megbízott kizárólag akkor láthatta el jogszerűen a bejelentők mint megbízók – általa is szakszerűtlennek tartott – utasítása szerint és kockázatára a megbízást, ha az ügyvéd erre a bejelentőket figyelmeztette, a bejelentők pedig a figyelmeztetés ellenére az utasításukat fenntartották, továbbá az ügyvéd köteles volt a bejelentőket teljeskörűen tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
E körben tehát a Fegyelmi Tanácsnak kizárólag abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti jogszabályi követelményeknek eleget tett-e, vagyis a bejelentők utasításának szakszerűtlen és érdekeikre célszerűtlen jellegére a bejelentőket figyelmeztette-e, a kockázatokról őket tájékoztatta-e a bejelentők pedig az utasításukat a figyelmeztetés ellenére tartották-e fenn.
A Fegyelmi Tanács megvizsgálta az okirati bizonyítékokat, ideértve az eljárás alá vont ügyvéd által ezzel összefüggésben hivatkozott leveleket és ügyvédi tényvázlatokat, feljegyzéseket, és azt állapította meg, hogy valóban rendkívül terjedelmes levelezés folyt az ügyvéd és a bejelentők között, sőt több tényvázlatot, tényvázlat kiegészítést, feljegyzést is készített az eljárás alá vont ügyvéd. Azonban ezeknek sem az általa felhívott, sem más részeiben nem figyelmeztette az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőket arra, hogy az utasításuk és az annak alapján elkészített keresetlevél szakszerűtlen, sem pedig arra, hogy ezeknek mi a várható jogkövetkezménye, kockázata, az érdekeikre nézve célszerűtlen lehet. A felajánlott bizonyítékok alapján az sem volt igazolható, hogy a bejelentők az utasításukat az eljárás alá vont ügyvéd szakszerűtlenségre vonatkozó figyelmeztetése ellenére tartották volna fenn.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a bejelentőknek a foglaló kétszeres összegének követelésére irányuló utasítása szakszerűtlen és a bejelentők érdekeire nézve célszerűtlen volt, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd általi végrehajtása a kereset előterjesztésével megvalósult, majd egészen az elsőfokú ítélet meghozataláig fenn is maradt, azonban az ügyvéd az erre vonatkozó figyelmeztetési, tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a Ptk. 6:273. § (3) bekezdésében és az Üttv. 39. § (5) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében a foglaltakat, amellyel pedig elkövette a VII. pontban részletezett fegyelmi vétséget.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy az ingatlanközvetítői jutaléknak a bejelentőkkel szembeni követeléséből eredő kár a bejelentők képviseletében elterjesztett kereset benyújtásakor még nem válhatott esedékessé, így e kárigénynek a keresetben történt érvényesítése időelőtti volt. Az sem volt vitatott, hogy erre is a bejelentők adtak utasítást, amely utasítás azonban a fentiekre tekintettel szintén szakszerűtlen, érdekeikre nézve célszerűtlen volt.
Az ügyvéd ebben az esetben is a fenti megbízói utasítás szerint látta terjesztette elő a keresetet és látta el a perbeli képviseletet. A bejelentők az eljárási illetéket az e követelés figyelembevételével számított összegben megfizették.
Az eljárás alá vont ügyvéd arra hivatkozott, hogy a fenti megbízói utasítás teljesítése a bejelentők érdekei védelmében volt indokolt, ugyanis ezzel igyekezett elkerülni, hogy a bejelentők ellen az ingatlanközvetítői jutalék még a per befejezése előtt végrehajtásra kerüljön.
Az ingatlanközvetítői jutaléknak a bejelentőkkel szembeni követeléséből eredő kár iránt a bejelentők képviseletében előterjesztett kereseti követelés megalapozatlansága és ezzel az erre adott megbízói utasítás szakszerűtlensége, a bejelentők érdekeire nézve célszerűtlensége is beigazolódott a folyamatban volt perben. A bíróság a jogerős ítéletében a keresetet elutasította, a kárigény érvényesítésének időelőttiségét, így megalapozatlanságát és az eljárási illetéknek a bejelentők terhére esését megállapította.
Az előző alpontban már idézett Ptk. 6:273. § (3) bekezdése, illetve az Üttv. 39. § (5) bekezdése, 41. § (4) bekezdése értelmében az eljárás alá vont ügyvéd mint megbízott ebben az esetben is kizárólag akkor láthatta el jogszerűen a bejelentők mint megbízók – általa is szakszerűtlennek tartott – utasítása szerint és kockázatára a megbízást, ha az ügyvéd erre a bejelentőket figyelmeztette, a kockázatokról őket tájékoztatta, a bejelentők pedig a figyelmeztetés ellenére az utasításukat fenntartották. A Fegyelmi Tanácsnak tehát ezen esetben is abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti jogszabályi követelményeknek eleget tett-e, vagyis a bejelentők utasításának szakszerűtlen, érdekeikre nézve célszerűtlen jellegére a bejelentőket figyelmeztette-e, a kockázatokról őket tájékoztatta-e, a bejelentők pedig az utasításukat a figyelmeztetés ellenére tartották-e fenn.
A Fegyelmi Tanács megvizsgálta az okirati bizonyítékokat, ideértve az eljárás alá vont ügyvéd által ezzel összefüggésben hivatkozott leveleket és ügyvédi tényvázlatokat, feljegyzéseket, és azt állapította meg, hogy ezeknek sem az általa felhívott, sem más részeiben nem figyelmeztette az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőket arra, hogy az utasításuk és az annak alapján elkészített keresetlevél szakszerűtlen, sem pedig arra, hogy ezeknek mi a várható jogkövetkezménye, kockázata, az az érdekeikre nézve célszerűtlen lehet. A felajánlott bizonyítékok alapján az sem volt igazolható, hogy a bejelentők az utasításukat az eljárás alá vont ügyvéd szakszerűtlenségre vonatkozó figyelmeztetése ellenére tartották volna fenn.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a bejelentőknek az ingatlanközvetítői jutaléknak a velük szembeni követeléséből eredő kár megfizetésére irányuló utasítása szakszerűtlen, érdekeikre nézve célszerűtlen volt, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd általi végrehajtása a kereset előterjesztésével megvalósult, majd egészen az elsőfokú ítélet meghozataláig fenn is maradt, azonban az ügyvéd az erre vonatkozó figyelmeztetési, tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a Ptk. 6:273. § (3) bekezdésében, az Üttv. 39. § (5) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében foglaltakat, amellyel pedig elkövette a VII. pontban részletezett fegyelmi vétséget.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvédnél letétbe helyezett 990.000 Ft összeg letéti adatait és azok változását az ügyvédi kamara által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette az ügyvéd, amellyel megsértette az Üttv. 51. § (1)–(3) bekezdéseiben és a letétkezelésre vonatkozó kamarai szabályzat lentebb részletezett szabályaiban foglaltakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd e körben elismerte vétkességét.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – megállapította a VII. pontban részletezett fegyelmi vétség elkövetését.
Ezen esetkörben a Fegyelmi Tanács elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, amely szerint a másodfokú eljárás befejezésével a bejelentők által a perbeli képviseletre adott megbízás megszűnt.
A megbízást megszűnésére figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd a nála lévő iratokat a bejelentőknek ki is adta, ezzel a megbízási jogviszony és a megbízással kapcsolatosan az eljárás alá vont ügyvéd járulékos kötelezettségei is teljeskörűen rendezésre kerültek.
Ennek alapján, a megbízás fentiek szerint történt megszűnését és az iratok kiadását követően a bejelentők által a tárgyalási jegyzőkönyv beszerzésére adott utasítást az eljárás alá vont ügyvédnek már nem kellett teljesítenie.
A Fegyelmi Tanács erre figyelemmel a fegyelmi biztos indítványában e körben hivatkozott fegyelmi vétség elkövetését nem állapította meg.
A fenti cselekményekre többek között az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv). és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Letéti Szabályzat), valamint az alábbi hivatkozott egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. §-a szerint:
„Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
A Ptk. 6:273. § (3) bekezdése szerint:
„Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.”
Az Üttv. 39. § (5) bekezdése szerint:
„Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.”
Az Üttv. 41. § (4) bekezdése szerint:
„Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.”
Az ÜESZ 5.12. pontja szerint:
„A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában –
a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre,
b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint
c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki az ügyfél által közölt tényállástól eltérő forgatókönyvek kidolgozására, valamint jogi értékelésére.”
Az Üttv. 51. §-a szerint:
„51. § (1) Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
(2) Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell
a) a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
b) a letéti szerződés ügyazonosítóját,
c) a letét típusát,
d) a letét tárgyát,
e) ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
f) pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
g) a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
h) az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.”
Az ÜESZ 12.1. szerint:
„12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.”
A Letéti Szabályzat 7.1–7.3. pontjai szerint:
„7. Az ügyvédi letét nyilvántartása
7.1. Az ügyvéd a letéti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott letétek tekintetében a letétre vonatkozó adatoknak a területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban való rögzítésével eleget tesz.
7.2. A 7.1. pont szerinti letét-bejelentés megtörténtét a területi kamara három munkaórán belül a letéthez rendelt egyedi azonosító szám megküldésével együtt elektronikusan visszaigazolja.
7.3. A pénzletét bejelentését tanúsító területi kamarai igazolás másolatát az ügyvéd – az ügyfél kérésére – köteles a letevőnek késedelem nélkül kiadni.”
A rendelkezésre álló iratok, a bejelentő nyilatkozatai, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján az alábbi fegyelmi vétségek állapíthatók meg:
A VI.1-VI.2. pontok alatti esetekben az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a Ptk. 6:273. § (3) bekezdését, az Üttv. 39. § (5) bekezdését, 41. § (4) bekezdését, valamint az ÜESZ 5.12. pontját azzal, hogy nem figyelmeztette, nem tájékoztatta a bejelentőket arra, hogy az utasításuk és az annak alapján elkészített keresetlevél szakszerűtlen, sem pedig arra, hogy ezeknek mi a várható jogkövetkezménye, kockázata, az az érdekeikre nézve célszerűtlen lehet. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett, a megbízó tájékoztatásának elmulasztása fegyelmi vétséget követett el. Figyelemmel arra, hogy a mulasztást az ügyvéd mindkét esetben a kereset előterjesztésével és a perbeli képviselet ellátásával mint egységes magatartásával követte el, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ezzel 1 rendbeli vétség valósult meg, folytatólagosan.
A VI.3. pont alatti esetben az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 51. § (1)–(3) bekezdéseiben és az ÜESZ 12.1. pontja alapján alkalmazandó Letéti Szabályzat 7.1–7.3. pontjaiban foglaltakat azzal, hogy a nála letétbe helyezett 990.000 Ft összeg letéti adatait és azok változását az ügyvédi kamara által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, 1 rendbeli szándékos, a letét bejelentési kötelezettség megsértése fegyelmi vétséget követett el
A VI.4. pont alatti esetben, az ott kifejtettek szerint a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd közel 40 éve tartó tevékenysége során fegyelmi eljárás nem volt ellene folyamatban, kimagasló kamarai tevékenységet végzett és végez jelenleg is az ügyvédi kamara érdekében, illetve a vétségek közül egy elkövetését részben és egy elkövetését teljes egészében elismerte.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét jelentősen a kiszabható értékhatár alatti összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
A határozat 2022. október 19. napján jogerős és 2022. november 18. napján végrehajtható