A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] ügyvéd ellen [....] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. október 19. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
Fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....]. irodájának székhelye: [....]) – eljárás alá vont ügyvéd vétkes
1 rb. (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008–20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
[....]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás és rendelkezésére álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
[....]
Fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban még nem volt.
Bejelentő az ügyvédi kamarához 2022. május 23. napján érkezett beadványában jelezte, hogy 2022. márciusában találkozott dr. [....] ügyvéd hölggyel, akinél ezt követően többször járt. A bejelentés szerint a bejelentőnek „G.D. tartozik 84.000 Ft-tal, és 31 éve nem fizette ezt meg nekem”.
– Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. május 31. napján kelt P27/2022. sz. határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
– A kamara elnöke a bejelentőt 2022. június 3. napján az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta.
– A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 12. napján tett észrevételt. Az észrevételben az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a bejelentő 2021. május 18-án kereste fel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével lefolytatott időpont-egyeztetést követően.
A bejelentő az eljáró ügyvéd számára egy kormányhivatali határozat rendkívül rossz állapotú példányát adta át, és a kérdéseire a probléma lényegét sem tudta elmondani.
A bejelentő részére a [....] Megyei Kormányhivatal 2021. február 22. napján jogerős /JSTK/..../2021. számú határozatával engedélyezte, hogy 3 óra időtartamban végrehajtási eljárás megszüntetése tárgyú ügyben tanácsadás és okiratszerkesztés céljából jogi szolgáltatást vehessen igénybe, amelynek a díját az állam viseli. A határozatban a kormányhivatal megadta azt, hogy Dr. [....] közjegyző előtt .../Ü/.../2012/4. számon folyamatban volt eljárásban, végrehajtási eljárás megszüntetése tárgyú ügyben kíván a kérelmező ügyvédi segítséget igénybe venni.
Az eljárás alá vont ügyvéd megállapította, hogy a közjegyző végleg befejezte a közjegyzői tevékenységét, így álláspontja szerint a további ügyintézéshez a MOKK Közjegyzői Levéltárát lehet megkeresni elektronikus úton, ehhez viszont álláspontja szerint a jogi segítői tevékenység kereteit meghaladó megbízási szerződés és meghatalmazás szükséges, valamint olyan további tények, adatok, amelyek nem álltak rendelkezésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd erről tájékoztatta 2021. június 3. napján az ügyfelet, aki ezt követően őt nem kereste.
A beadványban az eljárás alá vont ügyvéd tagadta, hogy ő fegyelmi vétséget követett volna el. Álláspontja szerint az Üttv. 28. § (3) bekezdése jelen jogügyletre nem alkalmazható, mivel megbízási szerződés nem jött létre.
– Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos megkereste a MOKK Közjegyzői Levéltárát azzal, hogy a kormányhivatal határozatában megjelölt ügyszámú határozatot bocsássák a rendelkezésére, azt elektronikus úton küldjék el számára.
– A MOKK Közjegyzői Levéltára 2022. augusztus 16. napján küldte meg a papíralapon keletkezett okirat elektronikus másolatát. Az iratokból kiderül, hogy a bejelentésben foglaltaknak megfelelően valóban a bejelentő volt ezen ügynek a jogosultja, illetve a végrehajtási eljárásban a kérelmező.
– 2022. augusztus 22. napján a fegyelmi biztos 3 hónappal meghosszabbította az előzetes vizsgálat időtartamát arra hivatkozva, hogy egyéb eljárási cselekmények lefolytatása miatt a 3 hónapos határidő alatt nem fejezhető be.
– 2022. szeptember 10. napján a fegyelmi biztos meghozta a P27/2022. számú fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 28. § (3) bekezdését, mely szerint a megbízott jogosult és köteles minden olyan cselekmény elvégzésre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár. Erre tekintettel alapos gyanú merült fel arra, hogy Dr. [....] eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. ezen szakaszát, illetve a Jstv. 2003. évi LXXX. törvény 1. § (2) bekezdését, így 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
– A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről értesítette a bejelentőt.
– A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2022. szeptember 16. napján jelölte ki a fegyelmi tanácsot, amely 2022. október 19. napjára tűzött fegyelmi tárgyalást.
– A fegyelmi tárgyalás napján egyrészt a bejelentő küldött a Debreceni Ügyvédi Kamarának egy levelet, amely okiratokat tartalmazott. A fegyelmi tanács elnöke az okiratokat a fegyelmi tárgyaláson ismertette, de megállapította, hogy azoknak az ügy megítélése szempontjából jelentősége nincsen.
– Ugyan így a fegyelmi tárgyalás napján tett újabb észrevételt az eljárás alá vont ügyvéd, aki az észrevételben egy igen részletes táblázatban indokolta meg korábbi álláspontját, mely szerint nem követett el fegyelmi vétséget.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és egyéb bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg:
Bejelentő 2012-ben kezdeményezett végrehajtási eljárást egy korábban már jogerőre emelkedett fizetési meghagyás tárgyában. A végrehajtási ügyben Dr. [....] közjegyző a .../Ü/...../2012/4. ügyszámon adta ki a jogerős fizetési meghagyásról a végrehajtási lapot. A végrehajtási ügyben nem sikerült a bejelentő számára a fizetési meghagyásban szereplő összeget végrehajtani, ezért a bejelentő ezen ügyben kívánt eljárni a követelése teljes mértékű végrehajtása iránt.
Mivel a bejelentő tudta azt, hogy a tartozás vele szemben még fennáll, az nem lett megfizetve, megkereste a .... Megyei Kormányhivatalt, amely hatóság a korábban már megjelölt számú határozatában engedélyezte, hogy a fizetési meghagyásról rendelkező végrehajtási lappal kapcsolatban, 3 óra időtartalomban végrehajtási eljárás megszüntetése tárgyú ügyben tanácsadás és okiratszerkesztés céljából jogi szolgáltatást vehessen igénybe a bejelentő, amely díjat az állam viseli.
Ebben a vonatkozásban a .... Megyei Kormányhivatal .../JSTK/...../2/2021. sz. határozata is félrevezető tartalmú, hiszen nem bejelentő jövedelme került letiltásra, végrehajtás alá, hanem ezen ügyszám alatt a bejelentő követelését próbálták érvényesíteni. A bejelentő így jutott el egy egyeztetett időpontban dr. [....] ügyvédhez.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel a konzultációt lefolytatta, a jogi szolgáltatás igénybevételét engedélyező határozatot a bejelentőtől átvette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőtől jogi problémájára vonatkozóan érdemi felvilágosítást nem kapott, amely azzal magyarázható, hogy a bejelentő vélhetően nem tudta magát kifejezni az eljárás alá vont ügyvéd előtt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a konzultációt követően annyit állapított meg, hogy a kormányhatározatban szereplő közjegyző a tevékenységét véglegesen befejezte, illetve azt is, hogy a MOKK Levéltárától a határozatot be lehetne kérni Ennek ellenére ezt a határozatot az eljárás alá vont ügyvéd nem kérte be a levéltártól, a bejelentő érdekében a továbbiakban nem járt el. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére végzett tevékenységét követően gyakorlatilag semmilyen releváns információt nem tudott meg az ügyben. Nem tudta meg azt, hogy jelen ügyben nem a bejelentő jövedelmét tiltották le, hanem éppen ő volt a jogosult a végrehajtási ügyben.
Ezen ismeretek megszerzésének elmaradása miatt értelemszerűen az eljárás alá vont ügyvéd nem is tudta arról tájékoztatni a bejelentőt, hogy a megjelölt számú ügyiratban a követelése fennáll-e még, be lehet-e azt hajtani végrehajtás során, avagy nem. Az ügyben a bejelentő részére semmilyen érdemi elmozdulás nem történt., a tájékoztatása sem történt meg a releváns tényekről, mivel az eljárás alá vont ügyvéd az általa ismert ügyszám alapján nem kérte meg a MOKK Levéltárat a határozat megküldésére
A fentiek ellenére a 3 órai munkavégzésről számlát készített, azt a Kormányhivatal részére munkadíjként elszámolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd csupán az általa megállapított információkról tájékoztatta a bejelentőt, és tájékoztatta arról is, hogy meg lehetne keresni a MOKK Közjegyzői Levéltárat. Erre nézve a bejelentő további lépést nem kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás objektív, mérlegelési tevékenységet nem igénylő bizonyítékokon alapul.
A Fegyelmi Tanács így bizonyítékként értékelte a ..... Megyei Kormányhivatal megjelölt számú határozatát, a fegyelmi biztos megkeresésére a MOKK Közjegyzői Levéltár válaszát, az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyben történtekre vonatkozó állításait, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd a kamarához 2022. július 12. napján érkezett beadványában igazolásokkal és egyéb okiratokkal igazolt.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd szavahihetőségét nem vonja kétségbe, így tényként fogadta el azt, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között a kommunikáció nehézkes, vagy inkább lehetetlen volt abban a vonatkozásban, hogy a bejelentő érdemi felvilágosítást az ügyről nem tudott adni.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy ez a tény önmagában az ügyvéd fegyelmi felelősségét nem zárja ki, de az ügyben megjelölt kormányhivatali határozat félreérthetőségével együtt a határozat meghozatalakor természetesen értékelni kellett.
A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Véleménye szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a már ismertetett fegyelmi eljárást elrendelő határozatban megjelölt jogszabályhelyeket, így az Üttv. 28. § (3) bekezdésében foglaltakat, illetve a Jstv. 2003. évi LXXX. törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Jstv. 1. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad, vagy beadványt, egyéb okiratot készít, valamint erre vonatkozóan meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.”.
A fegyelmi biztos így 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget indítványozott megállapítani, és ezért pénzbírság kiszabását kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárási átalányköltségben való marasztalásával együtt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a végindítványában az előzetes vizsgálat során benyújtott beadványában, illetve a fegyelmi tárgyalás napján benyújtott beadványában foglaltakat tartotta fenn, álláspontja szerint fegyelmi vétséget nem valósított meg.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozat alapos, így a fegyelmi biztos végindítványával értett egyet, osztotta annak jogi álláspontját.
A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédnek az a védekezése, mely szerint az ügyben kirendelés történt, nem pedig megbízás, a fegyelmi eljárásban nem volt megalapozott, ugyanis az Üttv. rendelkezései ebben a vonatkozásban egyértelműek: A kirendelés helyettesíti a megbízási szerződést. Ebből következően a kirendelő határozat alapján a kirendelt ügyvédnek úgy kell eljárnia, mint hogyha az ügyfelétől megbízást kapott volna, mintha megbízási szerződést kötöttek volna.
Rendkívül szerencsétlen tény az, hogy a jogi segítő szolgáltatást engedélyező kormányhivatali határozat félrevezető abban a vonatkozásban, hogy indokolás szerint a bejelentő az, akinek a jövedelmét a végrehajtási ügyben letiltották a megjelölt ügyszámú végrehajtási lapra tekintettel.
Az eljárás alá vont ügyvéd által előadottakat értelmezve, mely szerint a bejelentő roppant nehezen kommunikál, vagy inkább lehetetlen értelmezni, amit előad, a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a bejelentő vélhetően már a kormányhivatal előtt sem tudta megjelölni azt, hogy miért van szüksége jogi segítő igénybevételére.
Mindezekre tekintetettel az eljárás alá vont ügyvéd „találkozott” egy olyan határozattal, ami az ügy természetére vonatkozóan félrevezette, illetve egy olyan ügyféllel, aki nem tudott részére pontos felvilágosítást adni arról, hogy milyen ügyben és miért kéri a segítségét.
A Fegyelmi Tanács álláspontja a fentiek ellenére ebben a vonatkozásban egyértelmű. Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján az eljárás alá vont ügyvédnek az lett volna a kötelessége, hogy – éppen a kommunikáció rendkívüli nehezítettsége miatt is – elsősorban megismerje azt az ügyet, és azt a végrehajtási lapot, amelyet a kormányhivatali határozat egyértelműen megjelölt.
Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerűen és gondosan eljárva a MOKK Közjegyzői Levéltárához fordul és megismeri az okiratokat, (mint ahogy a fegyelmi biztos ezt megtette), úgy tájékozott lett volna, és érdemben tudott volna felvilágosítást adni az ügyfelének, aki a már megjelölt Üttv. rendelkezései alapján a megbízójának minősül.
Mivel a határozatban megjelölt ügyszámú végrehajtási lap bekérése elmaradt, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyféllel történő kommunikáció, az ügyben végzett tevékenység, az ügyféllel megtartott újabb kommunikáció végeztével sem ismerte meg annak az ügynek a jogi természetét, amelyben 3 órát kellett volna dolgoznia, illetve amiért el is számolt 3 munkaórát a Kormányhivatal felé.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ez a szabályszerű eljárással teljes mértékben ellentétes, így a Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos jogi álláspontját.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg azzal, hogy nem kérte be a MOKK Közjegyzői Kamara Levéltárától a hivatkozott végrehajtási lapot és ezzel elmulasztotta az ügyfél tájékoztatását is.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló ... természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban ... meghatározott kötelességét szándékosan megszegi.”.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 28. § (3) bekezdésében foglaltakat, így 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi büntetés kiszabása kapcsán a Fegyelmi Tanács nem értett egyet a fegyelmi biztossal abban, hogy indokolt pénzbírság kiszabása. A Fegyelmi Tanács ebben a vonatkozásban tényként állapítja meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kárt nem okozott a bejelentőnek. Nagy valószínűséggel egyébként a bejelentő követkelésének végrehajthatósága a jelentős időmúlásra tekintettel elévült.
A fegyelmi vétség súlyának megítélésekor a Fegyelmi Tanácsnak értékelnie kellett a korábban már ismertetetteket, tehát azt, hogy a jogi segítői tevékenységet engedélyező kormányhivatali határozat félrevezető volt, illetve azt a tényt, hogy a bejelentővel történő kommunikáció nem segítette az eljárás alá vont ügyvédet abban, hogy az ügyet alaposabban megismerhesse.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy pénzbírság kiszabása nem indokolt olyan ügyvéddel szemben, akivel szemben korábban fegyelmi eljárás folyamatban még nem volt, amely tényt enyhítő körülménynek kell tekinteni.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem állapított meg.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének a megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A jogorvoslati jogra való tájékoztatás az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 22-én jogerős és 2023. január 30. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–17/2022. (P27/2022)