A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. február 21. napján 2021.F.217/9. sz. ügyben meghozott határozata ellen, eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. szeptember 7. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. február 21. napján 2021.F.217/9. sz. ügyben meghozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja 2010. év óta. Elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2021. június 24. napján érkezett panasz a (..) Zrt.-től, mint a (...) Tanácsadó Kft. „f.a.” kijelölt felszámolójától. A panasz értelmében eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget iratcsatolási és tájékoztatási kötelezettségének a felszámolási eljárás alatt.
A vezető fegyelmi biztos 2021. július 12. napján hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot az ügyben, és felhívta eljárás alá vont ügyvédet a releváns iratok csatolására.
2021. július 27. napján eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelmet és észrevételeit előterjesztette, melyben ügyvédi titoktartási kötelezettségére hivatkozott, iratokat nem csatolt.
2021. október 28. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben az alábbiak okán: eljárás alá vont ügyvéd a felszámoló kérésére sem tett eleget tájékoztatási és iratcsatolási kötelezettségének a felszámolás alatt álló gazdasági társaság és az (..) Zrt. között, az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett engedményezési szerződéssel kapcsolatban; eljárás alá vont ügyvéd az engedményezési szerződést követően 18 nappal egyedüli részvényese lett az engedményes gazdasági társaságnak; és eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt iratokat a fegyelmi eljárásban.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2022. január 10. napján tartott tárgyalást, melyen megjelent eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő képviselője. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a gazdasági társaság ügyvezetőjétől azt az utasítást kapta, hogy a felszámolóval ne tartson kapcsolatot. Előadta továbbá, hogy az engedményes gazdasági társaság részvényeit az ügyvezető feleségétől vette át ügyvezető kérésére, körülbelül egy hétig volt a társaság részvényese. A Fegyelmi Tanács tájékoztatására nem tartotta fenn álláspontját az ügyvédi titoktartásra vonatkozóan és vállalta az iratok csatolását.
2022. január 17. napján eljárás alá vont ügyvéd az alábbi iratokat csatolta: ügyvédi megbízási szerződés és tényvázlat, a jelen részvény adásvételi szerződés, irat átadásátvételi jegyzék, felszámolónak küldött e-mail. 2022. január 19. napján eljárás alá vont ügyvéd ismét iratokat csatolt felszámoló részére, melyről a Fegyelmi Tanácsot tájékoztatta. 2022. február 18. napján eljárás alá vont ügyvéd csatolta az engedményezési szerződést.
2022. február 21. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont ügyvéd és tanúk jelentek meg. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy szívességből vette a nevére a gazdasági társaságot. A tanúk megerősítették eljárás alá vont ügyvéd előadását.
A fegyelmi biztos végindítványában fegyelmi vétség megállapítását indítványozta az alábbiak magatartások alapján: eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének a felszámoló felé; eljárás alá vont ügyvéd – engedély nélkül – megszerezte az engedményes gazdasági társaság részvényeit; illetve nem működött együtt a fegyelmi eljárásban.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 3 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el a fegyelmi biztos indítványával egyezően, melyért 700.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Az elsőfokú határozat szerint eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, ezzel megsértve a Ptk. 6:275. §, 6:279. § és az ÜESZ 2.4. pontját. Eljárás alá vont ügyvéd – engedély nélkül – ügyletet kötött a megbízás tárgyára, ezzel megsértve az ÜESZ 5.8. pontját. Ezen felül eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta iratcsatolási kötelezettségének teljesítését a fegyelmi eljárásban, megsértve az ÜESZ 12.3. pontjára. A határozat mérlegelte az enyhítő és súlyosító körülményeket.
Eljárás alá vont ügyvéd 2022. május 18. napján nyújtott be fellebbezést, mely szerint „a Tisztelt Fegyelmi Tanács tévesen, illetve hiányosan állapította meg a jogilag releváns tényállást, továbbá az irányadó jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével jogszabálysértő határozatot hozott.” Eljárás alá vont ügyvéd vállalta a részletes fellebbezés csatolását 5 napon belül, melyre azonban nem került sor.
2022. június 22. napján az országos fegyelmi főbiztos előterjesztette észrevételeit, mely szerint az elsőfokú határozat megalapozott, így annak helybenhagyására tett indítványt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács 2022. szeptember 7. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatait fenntartotta, és előadta, hogy nem gondolja, hogy hibázott az ügyben, de amennyiben igen, vállalja a következményeket. Megállapításra került, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés részletes indokolását nem csatolta.
Az országos fegyelmi főbiztos végindítványában elsődlegesen a fellebbezés elutasítását indítványozta, mivel eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta a fellebbezés indokolását; másodlagosan az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
III. A tényállás
A Másodfokú Fegyelmi Tanács – egyezően az első fokon eljárt tanáccsal – az alábbi tényállást állapította meg:
A (...) Törvényszék a 2020. május 8. napján kelt – 2020. június 3. napján jogerőre emelkedett – Fpk.(...)/2020/9. számú végzésével megállapította a (...) Kft. adós fizetésképtelenségét, és elrendelte a felszámolását főeljárásként. A törvényszék a 2020. július 2. napján kelt, 12. sorszámú végzésében megállapította, hogy a felszámolót kijelölő program az elektronikus kijelölés eredményeként a bejelentőt jelölte ki felszámoló szervezetként. A törvényszék a 16. sorszámú végzésével a felszámolás megindítását közzétette azzal, hogy a felszámolóbiztos (...).
A felszámoló tudomást szerzett arról, hogy a (...) Kft. engedményes a 2020. március 22-én megkötött engedményezési szerződéssel – (...) építtetővel, mint kötelezettel szemben fennálló – 20.252.307 Ft forint és járulékai összegű, el nem ismert követelést az (...) Zrt. engedményesre engedményezte. Az engedményezési szerződés V. pontjában írtak szerint az engedményezés ellenértékét a felek külön megállapodásban rögzítették.
Az engedményezési szerződést megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. Az engedményes társaság létesítő okirata 2020. március 6. napján kelt, és a cég bejegyzésére 2020. március 17. napján került sor. Az engedményezési szerződést az engedményező és az engedményes ügyvezetőjeként egyaránt (...) írta alá.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. június 9. napján megvásárolta az (...) Zrt. valamennyi részvényét, majd a 2020. június 16. napján kelt részvény adásvételi szerződéssel azokat átruházta (...) részére. Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 27. napján – (...) ügyvéd útján – változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál, amelynek során magát kérte részvényesként feltüntetni annak ellenére, hogy a részvényeknek ekkor már nem volt tulajdonosa. Az eljárás alá vont ügyvéd a mai napig is részvényesként szerepel a cégjegyzékben.
(...) 2020. november 18. napján megjelent az eljárás alá vont ügyvédnél egy borítékkal, előadva, hogy abban az adós társaság házipénztára található, amelyet ügyvédi letétbe kíván helyezni. Erre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd arra utasította (...) ügyvédjelöltet, hogy a felszámolót a házipénztár letétbe helyezéséről tájékoztassa. (...) a következő napon a borítékot magához vette anélkül, hogy letéti szerződés megkötésére került volna sor. E körülményről az eljárás alá vont ügyvéd a felszámolót nem tájékoztatta.
A felszámoló a 2020. december 3-i keltezésű levében felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az adós társaság volt ügyvezetőjének nem az új ügyvezetőnek, hanem a felszámolónak kell a cég iratait átadnia. Tájékoztatást adott arról is, hogy az engedményezési szerződést meg kívánja támadni, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján az fedezetelvonásra irányulhatott. Felszólította továbbá az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az engedményezési szerződés részét képező pénzügyi megállapodást és a vételár megfizetésére vonatkozó dokumentumokat adja át, s amennyiben a cég házipénztárát letétként kezeli, nyilatkozzon a letétet kiadásának akadályáról.
Miután a felszólítás nem vezetett eredményre, a felszámoló a 2021. április 7-i levelében ismét felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a korábbi és az új ügyvezető közötti iratátadás jegyzőkönyvét, valamint az adós társaság és az ügyvédi iroda közötti megbízási szerződést, és az annak alapján keletkezett iratokat, így különösen az engedményezési szerződést, a hozzá kapcsolódó pénzügyi megállapodást, a letéti szerződést és a cégmódosításra vonatkozó iratokat adja ki. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszólításokra nem reagált, tájékoztatást nem adott, és a kért iratokat sem adta át.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban átadta az iratokat a felszámoló részére.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében nem adta elő, hogy a tényállás mely elemeit vitatta.
IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jog álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást részletesen és hiánytalanul felderítette és határozatba foglalta, a megállapított tényállás nem ellentétes az iratok tartalmával.
Eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése, 12. §, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (12) bekezdése, 34. §, a 6/2018. MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4., 5.8. és 12.3. pontjai, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:275. §, és 6:279. § szabályait az alábbi magatartásával:
– tájékoztatási kötelezettség megsértése, melyet azzal valósított meg, hogy a felszámoló, mint a társaság törvényes képviselője részére nem adott át információkat és nem csatolt iratokat;
– ügyletkötés a megbízás tárgyára, melyet az engedményes társaság részvényeinek megszerzésével valósított meg;
– iratcsatolási kötelezettség elmulasztása a fegyelmi eljárás során.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem osztja a fegyelmi főbiztos álláspontját a fellebbezés elutasítása vonatkozásában. Az Üttv. 135. § (3) bekezdése alapján elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd – bár nem részletesen – a fellebbezésében indokolta fellebbezését, így azt érdemben vizsgálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy a fegyelmi eljárásban kizárólag akkor van helye a fellebbezés elutasításának, amennyiben semmiféle indokolás nem kerül előadásra. Bármely indokolás előadása esetén azonban érdemben vizsgálni kell a fellebbezést, nincs helye a fellebbezés elutasításának az indokolás milyensége okán.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a tényállást nem vitatta, a Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokon megállapított tényállás alapján állapította meg a tényállást.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az elsőfokú határozat részletesen feltárta a tényállást, és vizsgálta az enyhítő és súlyosító körülményeket.
V. Költségekre és keresetindítási lehetőségekre vonatkozó rendelkezés indokolása
A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE) 40.2.c.) pontján alapul.
A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE 40.11.) pontján alapul.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE 35.5.) és 38.1.) pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. november 17. napján végrehajtható.