Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.102/8. határozata

ügyvédi mulasztás

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] ügyvéd által képviselt dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. április 4. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 300.000 Ft (Háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 2 (Kettő) évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztosa határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte, majd a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

2022. február 14-én a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, amelynek során az ügyben eljáró fegyelmi biztos a bejelentő vallomásából tudomást szerzett arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő sérelmére egy másik fegyelmi vétséget is elkövetett, ezért a hivatalos tudomásszerzést követően a Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot e miatt is elrendelte, majd a fegyelmi biztos a határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi tanács ezt az ügyet a jelen ügyhöz egyesítette.

Tényállás:

1.

A T. Kft, mint felperes és a K. Kft, mint alperes között a Törvényszék előtt változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt per volt folyamatban.

A Bejelentő, mint a T. Kft vezető tisztségviselője 2020. júniusában megbízást adott a Dr. B. Ügyvédi Iroda részére a fenti jogvita során a társaság peres képviseletének ellátására.

A T. Kft gazdasági társaság a K. Kft egyedüli tulajdonosa volt. Az utóbbi cégnek két önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselői bizonyos T. Zs. és K. K. Gy. voltak. T. Zs. vezető tisztségviselő a K. Kft-ben fennálló üzletrészek és az ügyvezető személyének bizonyos változásait eszközlő magatartást tanúsított, amelynek folytán a T. Kft-t, mint tagot 2020. májusában törölte a cégjegyzékből a cégbíróság. A T. Kft vitatta, hogy T. Zs. vezető tisztségviselői minősége az intézkedései megtételekor fennálltak volna és erre tekintettel meg kívánta támadni a határozatot.

Ennek nyomán a Törvényszék előtt benyújtásra került a tárgyi kereset, azonban a bíróság 2021. január 05. napján az ítéletével a felperes keresetét elutasította és perköltség megfizetésére kötelezte.

Dr. B. ügyvéd a határozattal szemben fellebbezést jelentett be. Az Ítélőtábla előtt volt folyamatban a másodfokú eljárás.

Párhuzamosan T. Zs. pert kezdeményezett a Törvényszék előtt a T. Zs. ügyvezetői tisztségéből való visszahívása tárgyában 2020. április 17. napján kelt taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt. A bíróság végzésével a megtámadott taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette.

Ezt követően T. Zs. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet - utalva arra, hogy ügyvezetői minősége a végzés alapján továbbra is fennáll -, hogy a Törvényszék ítélete ellen a társaság jogi képviselője, Dr. B. ügyvéd által készített és benyújtott fellebbezést, amelynek eredményeképpen indult meg a fent hivatkozott Ítélőtábla előtti eljárás, vonja vissza.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást annak ellenére elfogadta, hogy tudomással bírt arról, hogy a képviselni vállalt gazdasági társaságnak van jogi képviselője, akinek a megbízása megszüntetését az ügyvezető a részére nem igazolta. T. Zs. pusztán annyit közölt eljárás alá vont ügyvéddel, hogy a Dr. B. Ügyvédi Iroda részére adott megbízás visszavonásra került és a megbízás megszűnésének közlése iránt intézkedésre került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd iratokat nem szerzett be, nem kereste meg Dr. B. ügyvédet, így nem győződött meg arról, hogy a megbízója által közöltek megfelelnek-e a valóságnak.

Az eljárás alá vont ügyvéd mindezek ellenére az Ítélőtábla felé 2021. március 22. napján bejelentette, hogy a fellebbezést visszavonja. Beadványában tájékoztatta a bíróságot, hogy a felperes képviseletében eljáró Dr. B. Ügyvédi Iroda meghatalmazását visszavonják, amiből egyértelműen megállapítható, hogy eddig az időpontig az eljárás alá vont ügyvéd által is tudottan nem történt meg a megbízás megszüntetése.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem szerezte be az eljárások iratait, nem vizsgálta meg a megbízó társaság érdekeit, a másik jogi képviselővel kapcsolatba nem lépett, kizárólag az ügyvezető utasítását végrehajtva visszavont egy fellebbezést, tudva, hogy az ügyvezetők között éppen a vele kapcsolatba lépett ügyvezető eljárási jogosultsága és intézkedései tárgyában vita folyik, ami a fellebbezési eljárás alapját is képezte.

2.

A T. Kft, mint felperes és G.-K. K., mint alperes között a Járásbíróság előtt haszonélvezeti jog alapítás érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban.

A T. Kft vezető tisztségviselője, K. K. Gy. a fenti perben megbízást adott a M. Ügyvédi Iroda részére a jogvita során a társaság peres képviseletének ellátására.

2021. május 12. napján a felperes képviseletében T. Zs. ügyvezető megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a társaság jogi képviseletének ellátásával, mégpedig kizárólag a felperes által benyújtott keresettől való elállás bejelentésére és az eljárás megszüntetése iránti kérelem benyújtására.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást annak ellenére elfogadta, hogy tudomással bírt arról, hogy a képviselni vállalt gazdasági társaságnak van jogi képviselője, akinek a megbízásának a megszüntetését az ügyvezető a részére nem igazolta. T. Zs. pusztán annyit közölt az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy a M. Ügyvédi Iroda részére adott megbízás visszavonásra került és a megbízás megszűnésének közlése iránt intézkedésre került sor. A megbízás megszüntetése tárgyában igazolás nem került beszerzésre, mivel a megbízás nem került felmondásra.

Az eljárás alá vont ügyvéd mindezek ellenére a Járásbíróság felé 2021. május 18. napján bejelentette, hogy a keresettől a felperes el kíván állni és kérte az eljárás megszüntetését. Beadványában tájékoztatta a bíróságot, hogy a felperes képviseletében eljáró Ügyvédi Iroda meghatalmazását visszavonják, amiből az derül ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által is tudottan nem történt meg a megbízás megszüntetése.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem szerezte be a szükséges iratokat, nem vizsgálta meg a megbízó társaság érdekeit, a másik jogi képviselővel kapcsolatba nem lépett, kizárólag az ügyvezető utasítását végrehajtva visszavont egy kereseti kérelmet, tudva, hogy az ügyvezetők között éppen a vele kapcsolatba lépett ügyvezető eljárási jogosultsága és intézkedései tárgyában vita van folyamatban, így a társaság, azaz a megbízó érdekeivel ellentétes utasítás lehetősége is felmerülhet, ami indokolta volna a fenti lépések megtételét.

A felperes képviseletét ellátó másik Ügyvédi Iroda 2021. július 02. napján a bíróságra bejelentette, hogy a per vitelére szóló megbízásuk nem szűnt meg. Az ügy irataiból - amelyek az eljárás alá vont ügyvéd birtokában voltak - kiderült, hogy a vezető tisztségviselők között peres eljárás folyik abban a kérdésben, hogy T. Zs. tisztségviselői mivolta fennáll, vagy sem. A bíróság erre tekintettel az eljárást ezen előkérdés tisztázásának szükségessége okán felfüggesztette.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos mindkét eljárást kezdeményező határozatában rögzített tényállást változatlanul fenntartotta, ahogy a minősítést is: 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta a határozatokban rögzített tényállás és jogszabályok alapján.

Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindkét cselekmény elkövetését beismerte, így a tényállás megalapozott. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyan arra hivatkozott, hogy az ügyfél előadása, az ügyfél érdeke szerint járt el, azonban egyértelműen megállapítható az iratokból, hogy az ügyfél nem a megbízást aláíró személy, hanem a cég volt.

A büntetéskiszabás körében álláspontja szerint enyhítő körülmény az időmúlás, az elismerés vagy részbeni elismerés, valamint a makulátlan fegyelmi múlt.

A fegyelmi vétségek súlya, ha nem is kiemelkedő, de súlyos fokú, hiszen az ügyvédekbe vetett bizalmat rendíti meg az eljárás alá vont ügyvéd eljárása.

Álláspontja szerint nem alkalmazható a legenyhébb büntetés, ezért a pénzbírság kiszabását tartotta megfelelőnek, és kérte, hogy fontolja meg a Fegyelmi Tanács annak felfüggesztését, továbbá kérte az eljárási költségekben marasztalást.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője elismerte a fegyelmi vétség elkövetését, az enyhítő körülményekre tekintettel kérték a büntetés felfüggesztését.

A fegyelmi tanács döntése:

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ. 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az ÜESZ 5.8. d) pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenyég gyakorlója, ha a megbízónak már van más megbízottja, a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi megbízott az együttes megbízáshoz hozzájárult.

Az eljárás alá vont ügyvéd a most részletesen felsorolt szabályokat szegte meg tevékenységével, mivel nem szerezte be a peres eljárások iratait, és nem vette fel a kapcsolatot a megbízott jogi képviselőkkel annak érdekében, hogy az ügyben feltárja a minimálisan elvárható, lényeges körülményeket.

A Bejelentő okkal feltételezhette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szerepe a jogszabályok kijátszására irányul, ugyanis az egyértelműen megállapítható volt, hogy a megbízója ellenfelének a megbízójával szöges ellentétben álló jognyilatkozatait vonta vissza mindkét alkalommal, amit az eljárás alá vont ügyvédnek észlelnie kellett, s amely egy külső szemlélőben egyértelműen joggal való durva visszaélésnek tűnhet, ezért az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége alkalmas az ügyvédségbe vetett amúgy is csökkenő bizalom lerontására.

A fegyelmi tanács azt is leszögezi, egyetértve a fegyelmi biztossal, hogy bár magánember adta a megbízást, azt egy cég képviseletében tette, ezért az eljárás alá vont ügyvédnek a cég érdekei, nem pedig a megbízója személyes érdekei figyelembe vételével kellett volna eljárnia.

A leírtak alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy (a megbízásokhoz igazodóan) 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt.

Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd teljes körű beismerését, a megbánását, azt, hogy ellene korábban nem folyt fegyelmi eljárás.

Mindezek figyelembevételével a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján 300.000 Ft pénzbírságot szabott ki, amelynek végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bek. alapján 2 évre felfüggesztette.

A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 111. § (2) bekezdésére, amely szerint „A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.”

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 26. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 102.)


  Vissza az oldal tetejére