A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. április 04. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt 450.000 Ft, azaz Négyszázötvenezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy vele szemben az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, mely vizsgálat további 3 hónappal meghosszabbításra került.
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett az alábbi tényállás alapján:
A bejelentő, mint alperes pontosabban meg nem határozható időpontban megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a vele és társával szemben, házastársi vagyonközösség megosztása iránt indított perben a jogi képviseletének ellátásával. Megbízási szerződés nem áll rendelkezésre.
A perben egy idő után az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő leveleire nem válaszolt, majd elérhetetlenné vált. A bíróság az ügyben 2021. 06. 30. napján tárgyalást tartott, amikor is az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a megbízása megszűnését írásban a bíróságon, szóban a bejelentőnél. Ezt követően a bejelentő számára elérhetetlenné vált.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az iratait nem csatolta, érdemi nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét részben ismerte el. Nem vitatta, hogy egy ideig elérhetetlen volt a bejelentő számára, és volt, hogy nem tájékoztatta. Elismerte, hogy a Kamara részére az iratokat nem küldte meg.
Az üggyel kapcsolatban előadta, hogy egy internetes fórumon vetődött fel, hogy a bejelentő jogi képviselőt keres házassági vagyonközösség megszüntetési ügyében. Egy kollegina tette be ezt felhívást a csoportba, ő jelentkezett rá, és a kolleganő összekötötte őket. Nem a bejelentő jött fel Budapestre, hanem az eljárás alá vont ügyvéd utazott le hozzá vidékre, kb. 200 km-re Budapesttől. Akkor már folyt a per évek óta. Gyors megbízás volt, a tárgyalás előtt pár nappal jött a felkérés.
A tárgyalás előtt, 2020-ban látta először a bejelentőt. Ezt követően az ügyben talán volt még egy tárgyalás, viszont több beadványt is szerkesztett.
Az elérhetetlenné válás okaként részben magánéleti, részben egészségi problémáit említette.
Az ügyben készült szakvélemény kézbesítését követően megírta a bejelentőnek, hogy fog majd észrevételt tenni, bár akkor még nem olvasta a szakvéleményt.
Az egyik szakvélemény egy ingatlan értékbecslés volt, ahol alulértékelték az ingatlant, ami a bejelentőnek jó volt a jutó miatt a feleségével szemben, mivel ő akarta kifizetni a feleségét.
A másik szakvélemény munkagépekkel volt kapcsolatos, üzemórák árainak elszámolása tárgyában, és a szakvélemény tartalma az volt, hogy nem értelmezhető, nem állapítható meg, hogy bármiféle anyagi kötelezettséggel járna az, hogy a bejelentőnél volt a homlokrakodó. Ez is a vagyonközösség részét képezte, de a szakértő azt mondta, hogy hiába volt a gép a bejelentő birtokában, az „x” üzemórában történő elszámolás nem értelmezhető, mivel a birtoklás nem jelenti azt, hogy a gép üzemelt, és ebből származott jövedelme, és ha igen, akkor az mennyi. Azt is leírta a szakértő, hogy ez átalányban nem számolható el, és ez is a bejelentőnek volt kedvező.
Nem vitatta, hogy az ügyben tárgyalás volt kitűzve 2021. június 30. napján 13 órára, és azon nem vett részt. Aznap reggel telefonon beszélt a bejelentővel, akinek elmondta, hogy a beadványt elküldte, és nem megy el a tárgyalásra. Tájékoztatta egyidejűleg a bejelentőt, hogy felmondta a megbízást. A bejelentővel 2021. június 30-án délelőtt beszélt utoljára.
A bíróság ugyan elfogadta a megbízása megszűnését, de nem halasztotta el a tárgyalást.
Előadta, hogy a tárgyalás után megküldte a bejelentőnek valamikor július 7. körül az iratokat postán, amit a bejelentő elismert a beadványában.
A tárgyalás végén előadta, hogy a fegyelmi felelősségét gyakorlatilag semmiben sem vitatja.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a tényállást kiegészítette azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 30-án elektronikus úton nyújtotta be a megbízás megszüntetéséről a nyilatkozatot, egyben ugyanezen a napon közölte ezt a bejelentővel is, be nem tartva az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 15 napos felmondási időre vonatkozó előírásait, és ebből adódóan ugyanezen törvény 35. § (3) bekezdése is sérült a korábbiak mellett. Egyebekben vitatta, hogy okiratokat az eljárás alá vont ügyvéd becsatolt volna a per folyamán, mert ez is az eljárás tárgyát képezte, és erre a tárgyaláson sem kapott választ, így az iratok benyújtása nem tisztázott. A bejelentő állítása ellenére az eljárás alá vont ügyvéd azt nem igazolta, hogy be is csatolta ezeket az iratokat. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen védekezését nem tudta elfogadni a következetes bejelentői állásponttal és okiratokkal szemben.
A tényállást és a minősítést fenntartotta, külön rendbeli fegyelmi vétség az iratcsatolás elmulasztása, amit gátolta a vizsgálat lefolytatását.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek volt fegyelmi előélete, 10 éven belül történt az elmarasztalása, így a fokozatosság elve mentén szóba sem kerülhet kisebb összeg, vagy felfüggesztett pénzbírság. Erre tekintettel pénzbírság kiszabását indítványozta.
A fegyelmi biztos indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását Üttv. 1. § (1) és (3), 28. § (3), 29. § (1) és 39. § (3) bekezdései, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4., 12.3. pontjai alapján. Indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd költségekben való marasztalását is.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eddigi nyilatkozatait fenntartotta, fegyelmi felelősségét nem vitatta.
A tényállás:
A bejelentő, mint alperes pontosabban meg nem határozható időpontban megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a vele és társával szemben házastársi vagyonközösség megosztása iránt indított perben a jogi képviseletének ellátásával. Megbízási szerződés nem áll rendelkezésre.
A perben szakértői bizonyítás felvételére került sor. Az elkészült szakvéleményeket 2021 májusában az eljárás alá vont ügyvéd kézhez kapta, amiről 2021. május 17. napján tájékoztatta a bejelentőt azzal, hogy még aznap megfogalmazza a szakvéleményekkel kapcsolatosan a bíróság részére megküldeni tervezett észrevételeit és a szakvéleményekkel együtt megküldi a bejelentőnek. A szakvélemények továbbítására sor került, azonban az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeket nem fogalmazott meg.
A bejelentő 2021. május 26. napján érdeklődött a szakvéleményekkel összefüggő beadvány megküldésére nyitva álló határidőről és részletezte az általa fontosnak vélt és bíróság felé megküldeni kért észrevételeit, azonban a megkeresése válasz nélkül maradt.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően elérhetetlenné vált, bejelentő e-mail leveleire és telefonhívásaira nem reagált.
A bíróság az ügyben 2021. június 30. napján tárgyalást tartott, amikor is az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a megbízása megszűnését és további határidőt kért a bejelentő javára az észrevételek, beadványok megfogalmazása érdekében, amit a bíróság elutasított.
A bejelentő a tárgyaláson szembesült azzal, hogy az általa benyújtani kért több releváns irat (közüzemi számlák, NAV határozatok stb.) nem került csatolásra a bíróság felé, így azokat a szakértők sem vehették figyelembe. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kifejezett utasításai ellenére a szükséges észrevételeket és kérdéseket nem fogalmazta meg, illetve nyújtotta be a perben.
A peres ügyben tárgyalás volt kitűzve 2021. június 30. napján 13 órára, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd nem vett részt. Aznap reggel telefonon beszélt a bejelentővel, akinek elmondta, hogy a beadványt elküldte, és nem megy el a tárgyalásra. Tájékoztatta egyidejűleg a bejelentőt, hogy felmondta a megbízást. A bejelentővel 2021. június 30-án délelőtt beszélt utoljára. A bíróság ugyan elfogadta a megbízása megszűnését, de nem halasztotta el a tárgyalást. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás után postán megküldte a bejelentőnek az iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének felhívás ellenére nem tett eleget.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 40. § (2) bekezdése alapján a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Az Üttv. 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ. 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ. 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felmondása nem felelt meg az Üttv. előírásainak, azt csak a tárgyalás előtt közvetlenül szóban közölte a bejelentővel, annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a felmondás közlését követő 15 napig el kell látnia a bejelentő képviseletét és a felmondás bírósággal való közlése nem alapozza meg a tárgyalás elhalasztását, valamint az előzetes vizsgálat során iratokat nem csatolt.
A fegyelmi tanács a fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben megállapította.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem észlelt, súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben már egy alkalommal fegyelmi eljárás indult.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel, a fokozatosság figyelembevételével a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabását látta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 20. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 103.)