A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. április 04. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
R.D.J. bejelentő a beadványában a letétkezelés szabályainak megsértését kifogásolta, így hivatkozott arra is, hogy tudomása szerint a C. Kft nem adott olyan megbízást az eljárás alá vont részére, amellyel összefüggésben letétkezelésre kerülhetne sor.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.
Az eljárás alá vont igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben utalt arra is, hogy az adott letéti szerződés előkészítésével R.A.V. bízta meg és ő is írta alá azt, előtte a hatályos cégadatokat ellenőrizte, amely szerint a Társaságban önálló aláírási joggal rendelkezik. A letéti szerződésből R.A.V. ügyvezető mindkét fél által cégszerűen aláírt 2 eredeti példányt kapott. Az eljárás alá vont nyilatkozatához mellékleteket is csatolt, így a letéti szerződést, letéti igazolást, számlatörténetének kivonatát is.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Álláspontja szerint az előzetes vizsgálat alapján az alábbi tényállás volt megállapítható:
A C. Kft-nek R.D.J. és R.A.V. a tagja. R.A.V. 2019. április 1-től a társaság önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, míg R.D.J. 2019. január 1-jén kezdődő, önálló képviseleti joggal társuló ügyvezetői jogállása 2021. szeptember 8-i hatállyal megszűnt.
R.A.V. által képviselt C. Kft letevő és az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes 2021. június 10-én letéti szerződést kötött 12.682.120 Ft összegű pénzletét őrzési célú kezeléséről. A letéti szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette.
A letéti szerződés alapján a letevő 2021. június 10-én 37.000 EUR-t helyezett letétbe a letéteményesnél.
A letéti szerződés a határozott idejű letét lejárati határnapját a II.1. pontban 2021. december 31. napjában, míg a III. 2. pontban 2022. január 31. napjában jelölte.
A letéti szerződés III.1. pontja alapján a letét kiadására a letevő cég tulajdonosainak egybehangzó, együttes írásbeli utasítása alapján kerülhet sor. Amennyiben a tulajdonosok bármelyike a kifizetésre önálló utasítást ad, illetve a letét lejáratakor nem állapítható meg, hogy a letétet kinek kell kiadni, a letéteményes köteles a letétet bírósági letétbe helyezni.
A letéteményes a bejelentőt, mint a társaság tagját a letétről nem értesítette.
A fegyelmi biztos a fentiekkel összefüggésben hivatkozott az Üttv. 1. § (3) bekezdésére, 2. § (1) bekezdésére, 47. § (1) bekezdésére, 107. § a) pontjára, a letét- és pénzkezelésről, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Letétkezelési Szabályzat) 1.3., 5.2., 5.4. pontjaira.
Álláspontja szerint a fenti tényállás alapján megállapítható, hogy a letevő és eljárás alá vont között nem jött létre olyan, az Üttv. 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott ügyvédi tevékenységre vonatkozó ügyvédi megbízási jogviszony, amelyhez a letét kezelése, megőrzése kapcsolódott volna, így eljárás alá vont nem volt jogosult a letét kezelésére.
Emellett a fegyelmi biztos hivatkozott arra is, hogy őrzési letét esetén a rendelkezési jog a letevőt illeti meg, a letétet a letevőnek kell visszaadni, valamint határozott idejű őrzési letéti szerződés esetén - kifejezett lemondás hiányában - a letétet a határidő lejárata előtt is visszakövetelheti a letevő. Mindezek alapján a fegyelmi biztos szerint a letéti szerződés a kamarai letétkezelési szabályzatnak sem felel meg, mivel a letét kifizetését a letéti szerződésben nem részes, arról értesítést sem kapó tulajdonostárs, vagyis a bejelentő és R.A.V. tulajdonos egyetértéséhez, megállapodásához kötötte, a letét valójában nem őrzési célt szolgált, hanem azt, hogy a társaság tulajdonosai megegyezzenek a letétbe helyezett pénz sorsáról, jogosultjáról. Amennyiben a letétet valamely feltétel bekövetkezte esetén harmadik személynek kell kiadni, úgy az nem őrzési letét, ugyanakkor, ha a letét jogosultja nem a letevő, akkor elengedhetetlen a jogosult személyének meghatározása. Egyebekben eljárás alá vont a letét lejárati idejét sem szabályozta egyértelműen.
Mindezek alapján a fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd a pénzletét jogosulatlan, továbbá a letéti szabályzat előírásaiba ütköző kezelésével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a Fegyelmi Tanács felhívására előterjesztett végindítványában a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálásával egyetértett, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, vele szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását az eljárás költségeiben.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács felhívására tett észrevételeiben hivatkozott arra is, hogy a letét összege a Társaság által megvásárolni tervezett ingatlan vételárának önrészét kívánta szolgálni, azonban az adásvétel később meghiúsult, a letét összegét a letevő erre vonatkozó utasítására a költségek levonását követően a Társaság bankszámlájára visszautalta, álláspontja szerint szándékos fegyelmi vétséget nem követett el, kérte a vizsgálat lezárását. Eljárás alá vont észrevételeihez csatolta az adott megbízási szerződést és tényvázlatot is.
Tényállás:
A C. Kft-nek R.D.J. és R.A.V. a tagja. R.A.V. 2019. április 1-től a társaság önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, míg R.D.J. 2019. január 1-jén kezdődő, önálló képviseleti joggal társuló ügyvezetői jogállása 2021. szeptember 8-i hatállyal megszűnt.
A R.A.V. által képviselt C. Kft. megbízó és eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott egymással 2021.06.06-án megbízási szerződést kötöttek, amely a megbízás tárgyaként rögzítette azt is, hogy a megbízó (a Társaság) magyarországi lakóingatlant kíván vásárolni, a megbízó felkéri az eljárás alá vont ügyvédet az azzal kapcsolatos okiratok elkészítésére, az ehhez kapcsolódó tanácsadásra, illetve a vételárat a hitelezési folyamat lezárásáig őrzési letétbe helyezi az eljárás alá vont letéti számláján. Az eljárás alá vont a megbízást elfogadta és megerősítette, hogy tevékenysége kizárólag az alábbi tevékenységekre terjed ki: okirat szerkesztésére, ellenjegyzésére, földhivatal előtti eljárásra, az ezek vonatkozásában felmerülő jogi tanácsadásra (adótanácsadásra nem), pénzletét őrzésére. A megbízási szerződés a megbízás díjaként összesen (bruttó) 100.000 Ft megbízási díjat rögzített.
A R.A.V. által képviselt C. Kft letevő és az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes, 2021. június 10-én letéti szerződést kötött 12.682.120 Ft összegű pénzletét őrzési célú kezeléséről. A letéti szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette. A letéti szerződés a szerződés tárgyaként nem hivatkozik tervezett ingatlanügyletre, kizárólag „a meghatározott összeg ügyvédi letétbe” helyezésére az összeg „ügyvédi letéti bankszámlán való őrzése céljából”.
A letéti szerződés alapján a letevő 2021. június 10-én 37.000 EUR-t helyezett letétbe a letéteményesnél. A letéti szerződés a határozott idejű letét lejárati határnapját a II.1. pontban 2021. december 31. napjában, míg a III. 2. pontban 2022. január 31. napjában jelölte.
A letéti szerződés III.1. pontja alapján a letét kiadására a letevő cég tulajdonosainak egybehangzó, együttes írásbeli utasítása alapján kerülhet sor.
Amennyiben a tulajdonosok bármelyike a kifizetésre önálló utasítást ad, illetve a letét lejáratakor nem állapítható meg, hogy a letétet kinek kell kiadni, a letéteményes köteles a letétet bírósági letétbe helyezni.
A letéti szerződés szerint a letéti típusa őrzési letét (II.3. pont), a letétkezelés díja bruttó 100.000 Ft (IV.1. pont). A letéteményes a bejelentőt, mint a társaság tagját a letétről nem értesítette.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a III. pontban rögzítettek kétséget kizáró módon megállapíthatóak voltak a bejelentő és az eljárás alá vont nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre álló okiratok alapján. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi ügyben leginkább releváns okiratokat - megbízási szerződés, letéti szerződés - éppen az eljárás alá vont csatolta, mindezzel egyébként eleget téve a Fegyelmi Eljárási Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) szerinti iratcsatolási kötelezettségének.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 2. § (1) bekezdése szerint ügyvédi tevékenység:
a) a jogi képviselet ellátása,
b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás),
g) az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése
Az Üttv. 47. § (1) bekezdése az ügyvédi letét körében az alábbiakat rögzíti:
Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
A letétkezelési szabályzat 1.3. pontja szerint az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet azzal a rendeltetéssel fogadhat el, hogy azt a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza (a továbbiakban: őrzési letét), míg a letétkezelési szabályzat 5.1. pontja kimondja, hogy őrzési letétre vonatkozó letéti szerződés tartalmazza a letét kiadásának, visszaadásának feltételeit, vagy az arra vonatkozó időhatározást, az 5.2. pont rögzíti, hogy az őrzési letéti szerződésben rögzíteni kell, hogy az őrzési letét feletti rendelkezés jog a letevőt illeti meg; az 5.4. pont pedig kimondja, hogy az őrzési letéti szerződésben rögzíteni kell, hogy a letevő a határozott időre kötött őrzési letéti szerződés esetén a letéti határidő lejárata előtt is jogosult a letét visszaadását követelni, vagy azt, hogy erről a jogáról kifejezetten lemond.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. és a Letétkezelési Szabályzat előzőek során hivatkozott rendelkezései alapján a Fegyelmi Tanács kénytelen volt megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása nem volt az Üttv. 1. § (3) bekezdésének megfelelő, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy:
- olyan letéti szerződést szerkesztett, mely szerint letét kifizetését a letéti szerződésben nem részes, arról értesítést sem kapó tulajdonostárs, vagyis a bejelentő és R.A.V. tulajdonos egyetértéséhez, megállapodásához kötötte, megsértette a Letétkezelési Szabályzat 1.3. pontját,
- a letéti szerződésben rögzítette azt a rendelkezést is, hogy a letét kifizetése a bejelentő és R.A.V. által közösen megjelölt személy - vagyis adott esetben nem a letevő részére - történik, ugyancsak megsértette a Letétkezelési Szabályzat 1.3. pontját,
- a határozott idejű letéti szerződés II.1. és III.2. pontjaiban a letét lejárati határnapját eltérő időpontokban határozta meg, a Letétkezelési Szabályzat 5.1. pontját is megsértette,
- elmulasztotta a letéti szerződésben rögzíteni, hogy a határozott időre kötött őrzési letéti szerződéssel kapcsolatban letevő jogosult-e a letéti határidő lejárata előtt a letét visszaadását követelni, vagy azt, hogy a letevő erről a jogáról kifejezetten lemond, amellyel a Letétkezelési Szabályzat 5.4. pontját sértette meg.
Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács - figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt megbízási szerződés és tényvázlat rendelkezéseire is - mindazt nem állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott ügyvédi tevékenységre irányuló ügyvédi megbízási jogviszony hiányában kötött volna letéti szerződést és végzett volna letétkezelést. Ezzel kapcsolatban csak ismételten megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy bár a letéti szerződés nem utalt a letevő részéről tervezett ingatlanügyletre, és a tervezett ingatlanügylethez őrzési letéti szerződés kötésének célszerűsége is kérdéses, ennek ellenére az eljárás alá vont által csatolt megbízási szerződés és tényvázlatnak a megbízás tárgyát szabályozó rendelkezéseire figyelemmel ebben a körben eljárás alá vont védekezése helyt foghatott.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül meghozott határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 47. § (1) bekezdés c) pontját, emellett a Letétkezelési Szabályzat 1.3., 5.1. és 5.4. pontját is, mellyel - tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta - 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A fentiekre és az ügy összes körülményére tekintettel - így figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd kifejezetten kedvező fegyelmi előéletére is - egyetértve a fegyelmi biztos e körben tett indítványával, a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetés, vagyis az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását tartotta szükségesnek, de egyben elégségesnek is.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 109.)