A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
520.000 Ft azaz Ötszázszázhúszezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 520.000 Ft, azaz Ötszázhúszezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen Sz.T. és a P.I. Bt. bejelentők a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tettek jogi képviselet nem megfelelő ellátását kifogásoló bejelentést.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívásának nem tett eleget, a releváns iratokat nem csatolta a Kamara részére, igazoló nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi biztos határozatával a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
1. Sz.T. bejelentő és az Ügyvédi Iroda közötti megbízási szerződésben foglaltak szerint az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő, mint alperes peres képviseletének ellátását vállalta el a felperesek által 2.080.000 Ft megfizetése iránti perben.
Az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőn belül nem terjesztett elő ellenkérelmet, így a Járásbíróság végzésével az alperessel szemben bírósági meghagyást bocsátott ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bírósági meghagyással szemben ellentmondást terjesztett elő, amelyet azonban a bíróság a végzésével visszautasított, tekintettel arra, hogy az előterjesztett ellentmondás nem tartalmazott sem alaki, sem érdemi védekezést, a követelést csak általánosságban vitatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a visszautasító végzés ellen fellebbezést nem nyújtott be, így az jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
Az ennek következtében a bejelentő által szenvedett kárt a MÜBSE, mint káreseményt elismerte, az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét határozatával megállapította. A bejelentő az általa hivatkozott MÜBSE-határozatot nem csatolta bejelentéséhez.
2. P.I. Bt. bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a társaság székhely módosítására és tagváltozására vonatkozó cégváltozási ügyében lássa el a jogi képviseletet.
A társaság az eljárási költségekre és ügyvédi munkadíjra megfizetett 118.000 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvédnek.
Eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget, ezért a társaság a megbízási szerződést felmondta, azonban az eljárás alá vont ügyvéd az átvett pénzösszeggel nem számolt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot nem tett, a bejelentők által előadottakat és a fegyelmi biztos által megállapított tényállást nem vitatta, az ügyek releváns iratait nem csatolta.
A fegyelmi biztos indítványa:
- Sz.T. peres ügyében az ellenkérelem benyújtásának elmulasztásával, majd a bírósági meghagyással szembeni hiányos, szakszerűtlen ellentmondás előterjesztésével és a jogorvoslat mellőzésével meghiúsította annak lehetőségét, hogy a megbízó az érvényesített perbeli igénnyel szemben védekezhessen,
- a P.I. Bt. cégváltozási ügyében az elvállalt megbízásnak nem tett eleget, tevékenységet nem végzett, majd a megbízás megbízói felmondását követően a költségre és ügyvédi munkadíjra átvett összegekkel nem számolt el.
Az így rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd a fenti mulasztásaival megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) és 39. § (3), 28. § (3) bekezdését, illetve 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1., 2.4., 6.10., 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:279. § rendelkezését. Mindezzel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írtak szerint indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, indítványozta továbbá pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását és egyben az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását az eljárás költségeiben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd a közte és a bejelentők között a 2019. február 25. napján kelt megbízási szerződés alapján fejtette ki, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
Az ÜESZ 2.1. pontja kimondja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”
Míg az ÜESZ 2.4. pontja értelmében: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
Az ÜESZ 6.10. pontja szerint: „Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.”
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint pedig: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”
A Ptk. 6:279. § kimondja: „ [Elszámolás] A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.”
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentő által előadottak alapján tudta megállapítani, tekintve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére az ügyek iratait nem csatolta, de igazoló nyilatkozatot sem tett, sem a bejelentő előadását, sem a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat nem vitatta.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy
Sz.T. bejelentő vonatkozásában:
- a peres képviselet elvállalását követően ellenkérelmet nem terjesztett elő,
- majd az ennek következményeként kibocsátott bírósági meghagyással szembeni ellentmondás szakszerűtlen, hiányos előterjesztését követő visszautasítás elleni fellebbezést elmulasztotta és ezzel a megbízó számára a jogorvoslatot nem tette lehetővé, megsértette azon alapvető ügyvédi hivatásrendi követelményeket, miszerint az ügyvédnek a megbízás ellátása során lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával, a megbízó ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján kell eljárnia, köteles minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
A jelen esetben a megbízót megfosztotta attól a jogától, hogy az ellene indult perben az igényérvényesítéssel szemben védekezzen, jogorvoslattal éljen.
Mindezzel megsértette az Üttv. 1. § (3), 28. § (3), 39. § (3) bekezdésében, az ÜESZ 2.1., 2.4. pontjaiban foglalt normákat.
A P.I. Bt. vonatkozásában:
- a megbízásnak nem tett eleget, tevékenységet nem végzett;
- a megbízás ellátásához átvett költséggel és ügyvédi munkadíjjal a megbízási szerződés megbízó általi felmondását követően nem számolt el és ezzel megsértette az ÜESZ 6.1. pontjában szabályozott ügyvédi hivatásrendi normát, követelményt, továbbá a Ptk. 6:279. §-ában írtakat.
Azzal a magatartásával, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére a bejelentés tárgyává tett ügyek releváns iratait nem csatolta, - mely önálló fegyelmi vétség -, megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában írt kötelezettségét.
Fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot, védekezést nem, de az alapul szolgáló üggyel összefüggő iratokat köteles a kamara részére megküldeni.
Mindezzel az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt értékelni nem tudott.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi vétség rendbeliségét és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Különös súllyal értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti fegyelmi előélete mellett és annak ellenére a kamara felhívását ignorálta, az ellene kezdeményezett fegyelmi eljárás tárgyát képező ügyek iratait nem csatolta, a vezető fegyelmi biztos felhívásának nem tett eleget.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel, a fokozatosság elvére is tekintettel, a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel, a Fegyelmi Tanács a rendelkező rész szerinti pénzbírság mértékével értékelte a súlyosbító körülményeket.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft. A Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki a mérlegeléssel megállapított és a középmértékhez közeli összegű pénzbírságot.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg: az alapul fekvő tényállás, annak elemei a bejelentés alapján - figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd e körben, az iratcsatolás elmulasztásával megvalósított negligens magatartására is - megállapítható volt.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.1. és 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 23. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 110.)