Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.116/11. határozata

ügyvédhez méltatlan magatartás tanúsítása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év június hó 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő 2021. október 22. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben ügyvéd1, ügyvéd2 (eljárás alá vont ügyvéd) és ügyvéd3 ügyvédi tevékenységhez méltatlan magatartását kifogásolta.

A bejelentés nyomán 2021. november 15. napján került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvédek felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére. A felhívás azt is tartalmazta, hogy az eljárás alá vont ügyvédek kötelesek 8 napon belül az ügyre vonatkozó irataikat csatolni, észrevételüket pedig jogosultak megtenni.

Az eljárás alá vont ügyvédek a felhívásra 2021. november 25. napján terjesztették elő az igazoló jelentést és az ügyre vonatkozó irataikat.

A bejelentő 2021. december 14. napján bejelentését kiegészítette és újabb iratokat csatolt az ügyhöz.

A vezető fegyelmi biztos 2021. december 16. napján a 10. és 11. számú határozatával az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvéd3 ellen hamis tartalmú okirat felhasználása miatt újabb előzetes vizsgálatot rendelt el.

A bejelentő 2021. december 20. és 2022. január 4. napján újabb iratokat csatolt az ügyhöz.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében kérte az eljárás megszüntetését. Ügyvéd3 korábbi nyilatkozatát kiegészítette és iratot csatolt.

Az előzetes vizsgálat eredményeként a fegyelmi biztos az ügyvéd1 és ügyvéd3 ellen indult előzetes vizsgálatot megszüntette, azonban fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés részben megalapozott az alábbiak szerint:

Az eljárás alá vont ügyvéd részt vett a [...] Társasház éves megismételt közgyűlésén 2021. augusztus 23-án 18 órától több tulajdonostárs meghatalmazása alapján.

A közgyűlés közel hat órán keresztül tartott, amelyről hangfelvétel is készült. A bejelentő sérelmezte, hogy az eljáró jogi képviselő az ügyvédi hivatáshoz méltatlan magatartást tanúsított, ügyvédhez nem méltó kijelentéseket tett, nem adott megfelelő tájékoztatást a jogszabályok tartalmáról, a bejelentő véleménye szerint törvénysértő határozatok meghozatalában működött közre, valamint a tulajdonosok meghatalmazásával szavazó eljárás alá vont ügyvéd a társasház érdekeivel „az ott lakókkal” szemben szavazott.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok, valamint a bejelentő által csatolt hangfelvétel alapján az állapítható meg, hogy a bejelentő által hivatkozott kijelentéseket a hangfelvétel nem rögzítette, azokat a bejelentő és B.Á. hallotta, míg az eljárás alá vont ügyvéd az ilyen kifejezések használatát tagadta.

A fegyelmi biztos szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésének, valamint Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.1. és 13.5. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi szakban az eljárás alá vont ügyvéd iratot csatolt.

A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartott, amelyen szabályszerű idézésre megjelent az eljárás alá vont ügyvéd. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nyilatkozatot tett. Nem jelent meg a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére a bejelentő, aki azonban e-mailben kérte az eljárás megszüntetését. A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást lezárta és a tárgyaláson határozatot hozott.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd részt vett a [...] Társasház éves megismételt közgyűlésén 2021. augusztus 23-án 18 órától több – de kevesebb, mint 2%-ot megtestesítő – tulajdonostárs meghatalmazása alapján.

A közgyűlés közel hat órán keresztül tartott, amelyről hangfelvétel is készült. Az elhúzódó társasházi közgyűlésen a rendelkezésre álló hangfelvétel szerint is több alkalommal alakult ki hangos szóváltás, amelyet a résztvevők száma és a kialakult – a társasházi közgyűléseken nem ritka – hangulat indokolt.

A bejelentésben szerepelt továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közgyűlésen B.Á-nak azt mondta, hogy „Takarodj innen kisköcsög!”, amelyre a megszólított megkérdezte, hogy „Elnézést Ügyvéd úr, hozzám szólt?”, mire az eljárás alá vont ügyvéd azzal válaszolt, hogy „Én neked nem vagyok Úr! Ha nem takarodsz innen kisköcsög, akkor pofán foglak baszni!”. A tárgyi kijelentések miatt B.Á. feljelentést tett.

Tekintettel arra, hogy az ügyész a magánvádra üldözendő becsületsértés vétsége miatt a vád képviseletét nem vette át, a feljelentést magánvádas eljárás lefolytatása végett a bíróság részére küldte meg, amely eljárás folyamatban van.

A rendelkezésre álló iratok, valamint a bejelentő által csatolt hangfelvétel alapján az állapítható meg, hogy a fenti kijelentéseket a hangfelvétel nem rögzítette, azokat a bejelentő és B.Á. hallotta, míg az eljárás alá vont ügyvéd az ilyen kifejezések használatát tagadta.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban vitatta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat, nem ismerte el fegyelmi felelősségét és kérte az eljárás megszüntetését. Előadta, hogy ebben a Társasházban a közös költség igen komoly összegű, mivel nagyon modern műszaki megoldások és szolgáltatások állnak a lakók rendelkezésére. Ezért az éves költségvetés és a pénzmozgások bőven meghaladják a százmillió forintos szintet. A közös képviseletet a kezdetek óta a [...] Kft. látja el. Álláspontja szerint a probléma onnan fakadt, hogy a bejelentő és B.Á. mindössze csak a tulajdonosok kevesebb, mint 10%-át képviselték a vitatott közgyűlésen és nem volt meg a többségük, amit nem akartak elfogadni. Mára már kiderült mindenki számára, hogy a bejelentő SZB elnök, B.Á. pedig közös képviselő akart lenni, és azokat, akik nem az ő érdekük szerint szavaznak, minden módszerrel megpróbálják ellehetetleníteni. Előadta, hogy nem fenyegetett meg senkit és nem kiabált. Jelezte B. úrnak, hogy ebből rendőrségi ügy lesz.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi szakban csatolta a bejelentő nyilatkozatát, amely szerint a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel a nézeteltérését megbeszélte, és tisztázódtak a kölcsönös rágalmak is. Az eltelt időben és az azóta a Társasházban lefolyt több rendkívüli közgyűlésen történt személyes megbeszélésük alapján a bejelentő arra jutott, hogy a bejelentését visszavonja, és kéri az eljárás megszüntetését.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét továbbra sem ismerte el.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson előterjesztett végindítványában kérte az eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a sérelmezett magatartást 2021. augusztus 23-án valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ).

Az Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértett-e jogszabályi és etikai előírást, és ezzel megvalósította-e az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködés.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.5. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tatja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit hasonló magatartásra ösztönzi.

A fenti kifejezések használatának bizonyítottsága esetén az eljárás alá vont ügyvéd magatartása alkalmas lenne arra, hogy a fent felhívott normákat sértse, mivel a kijelentések az ügyvédi hivatás tekintélyének csorbítására alkalmasak és nem egyeztethetőek össze a hivatás hagyományaival, valamint az ilyen kifejezésekkel nem teljesíti az eljárás alá vont ügyvéd azt a kötelezettségét, hogy a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztossal egyetértve azonban megállapította, hogy nincs arra bizonyíték – a bejelentő bejelentésében tett állításán kívül –, hogy a rágalmazó kifejezések a társasházi közgyűlésen elhangzottak volna. A bejelentő továbbá a fegyelmi eljárási szakban, módosítva korábbi állítását, olyan nyilatkozatot tett, amely szerint a rágalmazó kifejezések nem hangzottak el a társasházi közgyűlésen.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint bizonyíték hiányában nem állapítható meg a fegyelmi határozatban írt fegyelmi vétség elkövetése és e körben további bizonyítás (tanúk meghallgatása) sem vezetne eredményre, illetve ilyen bizonyítási indítvány egyik fél részéről sem érkezett.

A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlása során sem jogszabályban, sem pedig az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét nem szegte meg, fegyelmi vétséget nem követett el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. Az eljárás alá vont ügyvédnek költségigénye nem volt.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. október 22. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 116.)